VOSZ: javul az üzleti bizalom, de kellenek a gazdaságpolitikai konkrétumok
Vállalkozás
Négyszáz vállalkozó megkérdezésével készült a VOSZ friss barométere, amelyből kiderül, hogy a mutató 52 százalékon áll, vagyis optimista tartományban tartózkodik. Miután azonban a beruházások évek óta szabadesésben vannak, ez csökkenti az index értékét. A VOSZ 2026-ra vonatkozóan 1,5 százalékos GDP-növekedést vár, 2,5 százalékos infláció, és 4,5 százalékos munkanélküliségi ráta mellett. A beruházások mindössze 2 százalékkal emelkedhetnek.
Kozák Ákos, a VOSZ társelnöke, az Egyensúly Gazdaságkutató és Tanácsadó társalapító-igazgatója ismertette, hogy negyedévente kérdezik a vállalkozásokat. A mostani májusi felmérés tartalmi szempontból is hozott újdonságokat, tekintettel arra, hogy az új kormány gazdaságpolitikai intézkedéseit az üzleti kör még nem ismerte.
Míg a bizalom javul a piaci szereplők között, addig a konkrétumok tekintetében akadnak még elvárások.
A VOSZ Barométer index 2026. második negyedévében 52 százalékon áll, így az optimista tartományban van. A javulást az üzleti hangulat erősödése okozta, ám a mutató értékét a beruházási szándékok enyhülése jelentősen csökkentette. Ugyanakkor a felmérésben szereplő, ám nem VOSZ-tagvállalkozások hangulata ennél enyhén pesszimistább volt.
Ami pedig a makrogazdasági prognózist illeti, a GDP 1,5 százalékkal nőhet, az infláció 2,5 százalékos lehet 2026-ban. Továbbá 4,5 százalékos munkanélküliségi rátát, s a beruházások 2 százalékos bővülését várja a VOSZ erre az évre vonatkozóan.
Kiderült az is, hogy a mindennapi üzletmenettel kapcsolatosan a kiszámíthatatlanság, a korrupció, a magas energiaárak és a szakképzett munkaerő hiánya okozta az elmúlt időszakban a VOSZ tagvállalatai számára a legnagyobb problémát. A nem VOSZ-tagok esetében is ezek a gondok domináltak.
Az ugyancsak mindennapi üzletmenettel kapcsolatos kockázatok tekintetében pedig a veszteséges működés a legnagyobb rizikó faktor, amely a csökkenő vásárlóerőből és az üzleti partnerek nehézségeiből ered.
Ám az időjárás és az aszály következményeivel összefüggő kockázatok ismét magas arányban kerültek említésre.
Az üzleti hangulat-alindex 63 százalékos értéke a mérés kezdete óta nem volt ilyen magas. A gazdasági helyzettel kapcsolatos kilátások szintén eddig nem látott optimizmust mutattak a második negyedév során.
A vállalkozói kilátások vonatkozásában a VOSZ-tagok éves távon 67 százaléka, negyedéves alapon pedig 60 százaléka számít pozitív üzleti környezetre.
Visszatérve a beruházásokra, a GDP-t évek óta nem húzza. Tekintettel arra, hogy a tervezett beruházásait a vállalkozások 49 százaléka nem tudta végrehajtani. A megkérdezettek 28 százaléka jelezte, hogy új beruházást tervez.
Az előző negyedévhez képest jelentősen, 80 százalékra nőtt a fizetésemelést nem tervező cégvezetők aránya.
A cégvezetők 27 százaléka legfeljebb 10 százalékos emelést tervez 2026-ban. A pénzügyihelyzet-alindex továbbra is a legerősebb alindex a mért mutatók közül, ugyanakkor a mérés kezdete óta fokozatosan csökken ez a mutató. Érdekesség, hogy jelentősen - 10 százalékponttal - csökkent azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek beépítik az inflációt az áraikba.
A VOSZ olyan kérdést is feltett, amely a gazdaságpolitika prioritásaira vonatkozott. A megkérdezett vállalkozások visszajelzései szerint a versenyképesség támogatása "ütősen" megjelenik, csakúgy mint a kiszámítható szabályozói környezet "megléte", továbbá az adóterhek csökkentése, és végezetül a jogbiztonság garantálása.
A cégvezetők többsége bizakodó volt azzal kapcsolatban is, hogy az új kormány javítani tudja a kkv-k helyzetét.
Perlusz László, a VOSZ főtitkára újságírói kérdésre kitért a Széchenyi Kártya Programra is, amely egy anticiklikus projekt, amely mintegy negyedszázada működik.
A kereskedelmi bankok a hitelminősítők, és ők folyósítják a program kölcsöneit is, azaz életképes üzleti terv kell a hitelek felvételéhez. Ez a konstrukció pedig jó eszköz.
A magas kamatok időszakában szükség van a 3 százalékos vállalkozói kamatra, miután a jelenlegi jegybanki alapkamatszint mellett a vállalkozók nem tudják kigazdálkodni a banki, piaci alapú hiteleket. Miközben érthető, hogy 7-8 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány időszakában minden pénzt meg kell fogni, óvatosan kell bánni az állami támogatású hitelekkel.
A főtitkár szerint a forint ilyen jelentős, az elmúlt 2 hónapban tapasztalt árfolyam erősödésére senki sem számított.
Sok vállalkozás szenved a kurzus miatt: 12 százalékos erősödést ugyanis az exportőrök alacsony profitráta mellett nem lehet kiegyenlíteni. Ki kell dolgozni valamilyen csomagot erre a helyzetre - tette hozzá.
