EUDR: ideje komolyan venni az erdőirtás elleni uniós rendeletet

Az Európai Unió valamennyi tagállamában, így Magyarországon is kötelező és közvetlenül alkalmazandó az a 2023. június 29-én hatályba lépett jogszabály, amelynek egyik fő célja az uniós fogyasztás és termelés által kiváltott globális erdőirtás, erdőpusztulás megfékezése. Ennek mértéke a szabályozási folyamat részeként készült hatásvizsgálat becslése szerint – megfelelő beavatkozás hiányában – 2030-ra mintegy évi 248 000 hektárnyi erdő kiirtását eredményezné világszerte. Összehasonlításul: ez több, mint Komárom-Esztergom vármegye területe.

Az EUDR rendelet (EU Deforestation Regulation) nem csak új feladatokat ró az adott ország vámhatóságára és illetékes ellenőrző hatóságára, de komoly kötelezettségeket ír elő azoknak a piaci szereplőknek, amelyek meghatározott, az erdőirtási tevékenységhez köthető árukkal és termékekkel kereskednek.

Az uniós fogyasztás globális ökológiai lábnyomának csökkentése

Az EUDR részben az Európai Unió környezetvédelmi, klímavédelmi, biodiverzitási és egyéb kapcsolódó stratégiáinak fontos eleme, részben pedig egy olyan kezdeményezés, amely az uniós fogyasztás globális ökológiai lábnyomának csökkentésére irányul. Az EU jelentős fogyasztóként és a tagállamokban honos cégek gazdasági működésén keresztül közvetetten járul hozzá a globális erdőirtásokhoz, a világ erdeinek pusztulásához. Teszi ezt például úgy, hogy olyan termékeket vagy árukat importál, fogyaszt és dob piacra, amelyek előállítása kapcsolódik az erdőterületek csökkenéséhez vagy struktúrájuk káros átalakulásához a származási országokban.

Mi a közös a szójában, a pálmaolajban és a csokoládéban?

Az EUDR rendelet pontosan meghatározza, melyek azok az áruk és termékek, amelyek esetében a forgalomba hozatal szigorú feltétele, hogy azok előállítása során erdőirtásra nem kerül sor. Releváns árunak minősül a szarvasmarha, a kakaó, a kávé, az olajpálma, a gumi, a szója és a fa. Emellett releváns terméknek kell tekinteni többek között az ezek feldolgozásával készülő marhahúst, marhabőrt, a csokoládét, a vulkanizált vagy vulkanizálatlan gumit, a faszenet, a papírt, de olyan fontos alapanyagot is, mint a nagy tisztaságú glicerint vagy bármilyen szójával takarmányozott állatot (a felsorolás ennél jóval hosszabb). Azért ez a lista, mert a jogszabályalkotási folyamat alapozó hatástanulmányai szerint elsősorban ezeknek az áruknak és származékos termékeiknek az előállítási tevékenysége felelős az erdőirtásért. Az olajpálma számlájára például az erdőterület-csökkenés 34 százaléka írható, míg a szója esetében ez az arány 32,8 százalék.

A kereskedőkkel szemben támasztott követelmények

Az EUDR rendelet hatálya azokra az előbb felsorolt releváns árukra és termékekre terjed ki, amelyeket 2023. június 29-e után állítottak/állítanak elő. Ezek uniós piacon történő forgalomba hozatala, forgalmazása vagy az Unióból való kivitele 2024. december 30-át követően szigorú feltételekhez kötött.

Az egyik feltétel az, hogy kizárólag olyan földterületről származhatnak, amelynek esetében 2020. december 31-e után nem végeztek erdőirtást. A rendelet emellett megköveteli, hogy az „erdőirtás mentesség” a termelés földrajzi helyétől kezdve az ellátási lánc későbbi állomásain is nyomon követhető és ellenőrizhető legyen.

Fontos feltétel, hogy a szóban forgó áruk és termékek előállítása a származási ország vonatkozó jogszabályaival összhangban történjen. Ebbe a körbe értendők többek között a földhasználati jogok, az emberi jogok, a munkavállalói jogok, az adójog, a kereskedelmi és vámszabályozás, a korrupcióellenes intézkedések, valamint a helyi környezetvédelmi és erdőgazdálkodási előírások.

Végezetül ki kell emelni, hogy a piaci szereplőknek és kereskedőknek a forgalomba kerülő releváns árukhoz és termékekhez úgynevezett kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozatot kell benyújtaniuk a vámhatósághoz. A kellő gondosság elvének való megfelelés érdekében az érintett cégeknek egy összetett eljárásrendet kell kidolgozniuk. Ennek keretében információkat és dokumentumokat kell gyűjteniük például az adott termékre, az előállító országra, országrészre, továbbá a láncolatban szereplő valamennyi területi egység földrajzi meghatározására vonatkozóan. Emellett kockázatokat kell értékelniük a termék EUDR megfelelése kapcsán, és szükség esetén kockázatcsökkentő intézkedéseket kell hozniuk.

Áruelkobzással járhat a szabályok megsértése

Súlyos következményekkel számolhatnak azok, akik nem tartják be az EUDR rendelet előírásait, az illetékes hatóságok ugyanis több szankciót is alkalmazhatnak velük szemben. Egyrészt megakadályozhatják a releváns áruk és termékek forgalomba hozatalát, de súlyosabb esetben el is kobozhatják ezeket és az ügyletből származó bevételt. Másrészt a termékeket visszahívhatják és jótékonysági célokra adományozhatják, illetve a hulladékgazdálkodással kapcsolatos uniós jogszabályokkal összehangban ártalmatlaníthatják azokat.

A jogsértő magatartást tanúsítók pénzbírság kiszabására is számíthatnak. A szankció alapelve, hogy az minden esetben haladja meg az elért gazdasági hasznot. A bírság mértéke alap esetben az adott cég előző évi, uniós szinten elért teljes éves árbevételének legalább 4 százaléka, de addig növelendő míg, a bírság ténylegesen meghaladja a potenciális szerzett gazdasági hasznot.