Az adatok időállapota: késleltetett. | Jogi nyilatkozat

Tippeljen, hol éri meg adózni: Ausztriában vagy Magyarországon? Meglepő a végeredmény!

Adózás38 perceSzajlai Csaba

A magyar és az osztrák adórendszer teljesen eltérő filozófiára épül, így az a kérdés, hogy hol éri meg jobban adózni, nem dönthető el egyértelműen anélkül, hogy megvizsgálnánk a jövedelmi szinteket, a családi státuszt és az adózó gazdasági formáját (alkalmazott, befektető vagy vállalkozó). Míg Magyarország az alacsony, egykulcsos jövedelemadóra és a rendkívül magas fogyasztási adókra (ÁFA) támaszkodik, addig Ausztria egy klasszikus jóléti állam modelljét követi, amely erősen progresszív jövedelemadó-rendszert működtet.

A közép-európai régióban ingázó vagy letelepedni vágyó magánszemélyek és vállalkozások számára az egyik legfontosabb döntési szempont az adóterhelés mértéke. Bár a két szomszédos ország földrajzilag közel van egymáshoz, adópolitikai stratégiájuk szinte alig különbözhetne jobban. Magyarország a tőkevonzó képesség növelése érdekében az unió egyik legalacsonyabb közvetlen adókulcsait kínálja, míg Ausztria a magasabb adóbevételekért cserébe kiterjedt szociális hálót és magas színvonalú közszolgáltatásokat biztosít. 
 
Magánszemélyek jövedelemadója: egykulcsos vs. progresszív rendszer
A legnagyobb strukturális eltérés a személyi jövedelemadó (SZJA) terén mutatkozik meg. 
  • Magyarország: az egykulcsos adórendszer híve, ahol a személyi jövedelemadó mértéke egységesen 15%. Ezt egészíti ki a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék, így a bruttó bérből levont teljes lakossági teher (családi kedvezmények nélkül) alapesetben fixen 33,5%. Ez a magasabb jövedelműek számára rendkívül vonzó, mivel a kereset növekedésével a marginális adóteher nem változik. 
  • Ausztria: a társadalmi igazságosság elvét követve progresszív adósávokat alkalmaz. Az osztrák adórendszerben a legalacsonyabb jövedelműek védettek: évi 13 539 euróig a jövedelem teljesen adómentes (0%). E felett azonban a kulcsok sávosan emelkednek: 20%, 30%, 40%, egészen a csúcsjövedelmeket terhelő 55%-ig. Bár a sávhatárokat az inflációhoz igazítva (az úgynevezett kalte Progression eltörlésével) folyamatosan korrigálják, egy átlagos vagy átlag feletti menedzseri fizetés Ausztriában már a 40-48%-os adósávba esik. 
Konklúzió magánszemélyeknek: ha kizárólag a nettó jövedelem maximalizálása a cél, akkor az alacsony és közepes jövedelemszintig (az adómentes sáv és a kiterjedt családi/ingázói kedvezmények miatt) Ausztria is versenyképes. Azonban magasabb jövedelmi kategóriákban (például havi bruttó 4000-5000 euró felett) a magyar 15%-os kulcs jóval több pénzt hagy a zsebben, mint az osztrák progresszív rendszer. 
 
Családi kedvezmények és szociális háló
Nem szabad elfelejteni, hogy az adórendszerből visszajuttatott támogatások alapvetően módosítják az effektív adóterhet.
  • Ausztria rendkívül nagylelkű adó-visszatérítési rendszert működtet (Arbeitnehmerveranlagung). A gyermeket nevelők számára elérhető a Familienbonus Plus, emellett az egyedül keresők (Alleinverdienerabsetzbetrag), a munkába járók (Pendlerpauschale) és a kettős háztartást fenntartók is jelentős összegeket igényelhetnek vissza az államtól. Alacsony jövedelem esetén ráadásul az úgynevezett "negatív adó" formájában olyanok is kaphatnak pénzt, akik egyébként nem is fizettek SZJA-t. 
  • Magyarország szintén kiemelt figyelmet fordít a családokra: a négy vagy több gyermeket nevelő anyák, a 30 év alatti anyák, valamint a 25 év alatti fiatalok teljes vagy részleges SZJA-mentességet élveznek. A klasszikus családi adókedvezmény pedig a gyermekek számától függően közvetlenül csökkenti a fizetendő adót és járulékokat.
 
Vállalkozási környezet, társasági adó
A cégtulajdonosok és befektetők számára a mérleg nyelve egyértelműen elmozdul. 
 
Adónem / Mutató Magyarország Ausztria
Társasági adó (TAO / KöSt) 9% (EU-s szinten a legalacsonyabb) 23-25% (a nyereség nagyságától és típusától függően)
Osztalékadó 15% SZJA + esetleges SZOCHO (felső korláttal) 27,5% (KEST - tőkekamat-adó)
Helyi iparűzési adó Max. 2% (árbevétel-alapú) Nincs közvetlen megfelelője (helyi kommunális adók vannak)
A fenti adatokból látható, hogy egy vállalkozás profitjának leadózása Magyarországon nagyságrendekkel olcsóbb. Míg Magyarországon a nyereséget 9% társasági adó terheli, addig Ausztriában ez a teher csaknem a triplája. Az osztrák holdingok ugyan élveznek bizonyos nemzetközi adómentességeket, de a kis- és középvállalkozások (KKV) számára a magyar cégforma adózási szempontból sokkal kifizetődőbb. 
 
Fogyasztási adók: ahol Magyarország a legdrágább
A képet árnyalja a mindennapi megélhetés költsége, amelyet az általános forgalmi adó (ÁFA) alapvetően meghatároz. 
  • Magyarország világelső a 27%-os alapkulccsal. Bár léteznek kedvezményes (5%-os és 18%-os) kulcsok bizonyos alapvető élelmiszerekre és szolgáltatásokra, a fogyasztást terhelő adók aránya rendkívül magas. 
  • Ausztria normál ÁFA-kulcsa 20%, míg a kedvezményes kulcsok (például élelmiszerekre, könyvekre, kulturális eseményekre) 10% és 13% körül mozognak. 
Ez azt jelenti, hogy bár Magyarországon kevesebb jövedelemadót vonnak le a magasabb fizetésekből, a megkeresett pénz elköltésekor a 27%-os ÁFA miatt a fogyasztási adó formájában az állam jelentős részt visszavesz. 
 
Végső mérleg: hol éri meg jobban?
A döntés egyéni kalkulációt igényel, de általánosságban az alábbi szabályszerűségek rajzolódnak ki:
Ausztriában éri meg jobban adózni, ha: Ön pályakezdő, alacsonyabb vagy átlagos jövedelemmel rendelkezik, ingázóként sok költséget le tud írni az adójából, vagy több gyermeket nevel.
Az osztrák állam a magas adókért cserébe kézzelfogható, stabil szociális biztonságot és kiváló infrastruktúrát nyújt. 
 
Másrészt Magyarországon éri meg jobban adózni, ha: Ön átlag feletti jövedelemmel rendelkező magánszemély (pl. IT-szakember, felsővezető), vállalkozást vezet, vagy jelentős tőkejövedelemmel/osztalékkal rendelkezik.
A 15%-os SZJA és a 9%-os társasági adó kombinációja verhetetlen profitmaximalizálást tesz lehetővé. 
Bár az adóilletőség kérdése jogilag szigorúan szabályozott és nem szabadon választható (a létérdekek központja és a tartózkodási napok száma dönti el, a gazdasági tevékenység és az életvitel tudatos tervezésével jelentős összegek takaríthatók meg a két rendszer közötti különbségek kihasználásával.