Különadók Magyarországon: miért nem lehet egyik napról a másikra megszabadulni tőlük?
ElemzésekA különadók a költségvetési bevételek megkerülhetetlen tételeivé váltak. Az új kormány az adók fokozatos kivezetését ígérte, de a gyakorlatban ez rendkívül nehéz feladat.
Összefoglaló pontok:
- A szén-dioxid-kvóta-adót és a kiegészítő bányajáradékot a kormány kénytelen kivezetni.
- Fenyegetett a kiskereskedelmi adó is: az Európai Bizottság ismét bíróság elé vitte az ügyet.
- A különadókról a Tisza-kormány legkorábban a 2027-es költségvetési tervezetben mondhat konkrétumokat.
A különadók 2010 óta visszatérő vitapontjai a magyar közéletnek. Az Orbán-kormányok azzal indokolták a bevezetésüket, hogy a nagyobb vállalatok több terhet képesek elviselni, tehát az ágazati különadók igazságos alternatívát kínálnak a megszorításokkal szemben.
A kritikusok viszont azzal érveltek, hogy a vállalatok ezeket az adókat egyszerűen áthárítják a vásárlókra.
A bírálók szerint a különadók valójában a forgalmi adóhoz hasonlóan működnek: bár papíron a cégek fizetik be a terhet, a fogyasztók állják a végső költséget.
A rendszer az évek során jelentősen kibővült: 2022-ben a kabinet újabb extraprofitadókat vetett ki. Az előző kormány a koronavírus utáni helyreállítási tervben vállalta több ágazati adó eltörlését, de ezek közül csak a gyógyszergyártói különadót vezették ki.
A különadók súlya a költségvetésben
A Tisza az adórendszer átalakítását ígérte, köztük a különadók megszüntetését, de erre rövid távon kevés az esély. Az Európai Tanács legutóbbi, Magyarországról szóló ajánlása szerint az ágazatspecifikus adók bevételei a GDP két százalékánál is magasabb arányt képviselnek.
Egyes tételek önmagukban is jelentős súlyt viselnek: a tranzakciós illeték 2025-ben közel 579 milliárd forintot hozott az államkasszának.
A különadókból majdnem kétszer annyi folyik be a költségvetésbe, mint a társasági adóból, ami jól mutatja, hogy miért nehéz bármelyik tételt gyorsan megszüntetni.
Ami ténylegesen kikerült a rendszerből
A legnagyobb változás eddig a szén-dioxid-kvóta-adó kivezetése volt, miután az Európai Unió Bírósága idén áprilisban jogellenesnek minősítette a terhet.
A döntés indoklása szerint a különadó a vállalatok teljes szén-dioxid-kibocsátását terhelte, ami ellentétes az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer alapelvével.
Július végén lépett hatályba az a szabályozás, amely alapján a NAV visszafizeti a korábban beszedett szén-dioxid-kvóta-adót a kamatokkal együtt. Az érintett vállalkozásoknak 90 nap áll rendelkezésükre az igény benyújtására. A Pénzügyminisztérium közlése szerint az államnak összesen 289 milliárd forintot kell visszatérítenie.
Az új kormány ezt a lépést elsősorban azért vállalta, hogy elkerülje a további pereket és az azokkal járó pótlólagos kamatterheket. A kabinet a szén-dioxid-kvóta-adó kiesését a levegőterhelési díj megduplázásával kívánja ellensúlyozni.
A kiegészítő bányajáradékot az Európai Bíróság 2026 elején jogsértőnek találta, így június elsejétől kikerült a rendszerből, ami szintén jelentős érvágás.
A Tisza-kormány ezenkívül bejelentette, hogy eltörlik a bevándorlási különadót és a települési adót is. A kabinet szerint ezek az adónemek nem generáltak érdemi bevételt.
Uniós nyomás és jogi kockázatok
Az Európai Tanács a torzító hatásúnak minősített ágazati adók eltörlését sürgeti. Az Európai Bizottság 2026 tavaszán ismét
az Európai Bíróság elé vitte a kiskereskedelmi adó ügyét, ezúttal a letelepedés szabadságának sérelmére hivatkozva.
Az eljárás jelenleg még a kezdeti szakaszban van, ítélet legkorábban 2027 végén vagy 2028-ban várható.
Adójogászok már számolnak azzal, hogy egy esetleges elmarasztaló ítélet után a korábban befizetett összegek részleges visszatérítése is szóba kerülhet, ami jelentős költségvetési kockázatot jelenthet.
Mikor jöhet érdemi változás?
A nagyobb tételek gyors kivezetéséhez jelenleg nincsenek meg a feltételek.
Kármán András a miniszterjelölti meghallgatásán világossá tette: rövid távon nem lehetséges a különadók eltörlése, a kormányzat a terhek fokozatos csökkentésére törekszik.
A bevételkiesés kockázata mellett a Tisza más ígéretei – például az áfa-csökkentések vagy az eurózónás felkészülés – szintén fiskális mozgásteret igényelnek.
Az új kormány a különadókkal kapcsolatos részletes koncepcióját legkorábban a 2027-es költségvetésben mutathatja be, amelynek tervezete ősszel várható.
A tranzakciós illeték önmagában a legnagyobb egyedi tétel a különadók között: a teljes bevétel közel harmadát ez az egy adónem adja, ezért ennek mérséklése csak hosszabb távon képzelhető el.