Drága lesz idén a hazai gyümölcs – tájkép fagykár után
AgráriumÁprilis elején újra lecsapott a fagy Magyarország ültetvényeire. A károk miatt drága lesz idén is a gyümölcs, ráadásul behozatalra szorul majd az ország. A kialakult helyzetről és a kilátásokról Tölgyfa József növényvédelmi szakmérnököt, Nyír-Chem Kft. egyik ügyvezetőjét kérdeztük, aki egyben a Vitafer Hungária Kft. szaktanácsadója is. A szakember azt is elárulta, a szokatlanul hideg időjárás következtében több helyen akár 80–100 százalékos terméskieséssel is számolhatunk, a hazai termés még a belföldi saját fogyasztási vagy feldolgozóipari igényeket sem biztos, hogy ki tudja elégíteni.
Több egymást követő éjszakán is fagypont alá süllyedt a hőmérséklet Magyarországon. Mit jelent ez a gyümölcstermesztés szempontjából? Milyen mértékű károkról beszélhetünk?
Sajnos elég súlyos a helyzet. Több éjszakán keresztül is fagypont alá süllyedt a hőmérséklet, helyenként -8 Celsius-fokot is mértek. Ez nem egy szokványos tavaszi fagy volt, hanem úgynevezett szállított fagy: északról hideg levegő áramlott a térségbe, és több órán keresztül tartósan hideg maradt az idő. Ez pedig különösen érzékenyen érintette a virágzó gyümölcsfákat. Egyes területeken akár 80–100 százalékos terméskiesés is előfordulhat.
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy a korán virágzó gyümölcsfák különösen sérülékenyek a tavaszi fagyokra. Mely fajokat érintheti most a leginkább ez a lehűlés?
A legnagyobb veszélyben minden évben a korán virágzó csonthéjasok vannak – kajszibarack, cseresznye, meggy, szilva –, de most már az alma, a körte és a birs is érintett lehet. A virágzás ideje alatt a fagy akár egyetlen éjszaka alatt képes a teljes termést elvinni.
A gazdák számos módszerrel próbálkoznak a fagy elleni védekezésben, de úgy tűnik, ez most kevés volt. Milyen eszközök állnak rendelkezésre, és miért nem tudták most megvédeni a termést?
Valóban vannak védekezési lehetőségek: szélgépek, fagyvédelmi öntözés, kályhás melegítés. Ezek azonban alig pár fokos védelmet nyújtanak, és főleg a megszokott kisugárzási fagyok ellen működnek jól.
Most viszont a szállított fagy hosszabb ideig tartott és nagyobb területet érintett. Ráadásul ezek a technológiák költségesek, sok gazdaság egyszerűen nem tudja megengedni magának a védekezést.
Ha már bekövetkezett a fagy, van még bármi, amit tehet a termelő? Hogyan segíthetjük a növényeket a regenerálódásban?
Az aminosavak és biostimulátorok alkalmazása ilyenkor különösen fontos lehet. Segítik a növényeket a regenerálódásban, javítják a stressztűrésüket. Emellett kiemelném a monokálium-foszfát, a karbamid és a bór szerepét, amelyek a virágzás sikerességét és a növények ellenálló képességét is javíthatják.
A hazai terméskiesés mellett több más európai országban is jelentős fagykárokról érkeztek hírek. Milyen piaci hatásai lehetnek mindennek? Kell áremelkedésre vagy importnövekedésre számítanunk?
Valószínűleg igen. Nemcsak Magyarországot érintette a hideg, hanem többek között Lengyelországot és Ausztriát is, ahol szintén jelentős pusztítást végzett a hirtelen jött tavaszi fagy. Bár egyelőre nehéz felbecsülni, de a kár valószínűleg ott is több mint 60-70 százalékos terméskieséssel járt. Ez minden bizonnyal hatással lesz a piaci árakra is.
Magyarország tavaly még megúszta a komolyabb károkat, de az idei év ismét kihívásokat hozhat a termelőknek és a fogyasztóknak egyaránt. Ez azt jelenti, hogy összességében kevesebb lesz a gyümölcs, ami dráguláshoz vezet. Ráadásul ha a hazai termés nem fedezi a belföldi igényeket, behozatalra is szükség lehet.
Sok szó esik arról, hogy a klímaváltozás hatására az időjárás egyre hektikusabb. Mennyiben okolható az éghajlatváltozás az ilyen tavaszi fagyok gyakoriságáért?
Sajnos azt kell mondanom, hogy az éghajlatváltozás egyik következménye, hogy egyre kiszámíthatatlanabbá válik az időjárás. A tél enyhébb, a fák korábban kezdenek virágozni, de a tavaszi fagyok továbbra is visszatérnek. Ez a kettő együtt komoly veszélyt jelent a gyümölcstermesztésre.
Milyen tanulságokat vonhatunk le az idei fagykárokból? Mit üzenne most azoknak a termelőknek, akiket súlyosan érintett ez a lehűlés?
Azt, hogy ne adják fel. Még egy ilyen nehéz évben is van értelme gondoskodni az ültetvényekről, mert a regeneráció segíthet, és nem mindenütt azonos a kár mértéke. Emellett érdemes a fagyvédelmi lehetőségeket újragondolni, és ahol lehet, alkalmazni a meglévő technológiákat – akár közösségi összefogással. Fontos lenne az is, hogy a mezőgazdaság kiszámíthatóbb támogatási rendszerrel reagáljon ezekre a krízishelyzetekre.
