Fordulópont előtt a magyar élelmiszeripar
AgráriumA hazai élelmiszeripar az elmúlt két évtizedben jelentős átalakuláson ment keresztül. Miközben erősödött az exportteljesítmény és javult a termelékenység, a belföldi értékesítés visszaesett, az elmúlt évek inflációs környezete pedig új kihívások elé állította az ágazatot. Ezekről a folyamatokról és az ágazat versenyképességének jövőbeni lehetőségeiről beszélt Páll Zsombor a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztályának rendezvényén.
A magyar élelmiszeripar teljesítménye továbbra is jelentős a nemzetgazdaságban.
Az ágazat termelési értéke 2025-ben elérte a 6980 milliárd forintot, miközben a beruházások összege 539 milliárd forint volt.
Az exportértékesítés 3 023 milliárd forintot tett ki, az ágazatban pedig több mint 105 ezer ember dolgozott, ami a hazai foglalkoztatottak 3,1 százalékát jelenti.
Az élelmiszeripar szerepe túlmutat a gazdasági mutatókon.
Magyarország több alapvető élelmiszerből ma is közel önellátó vagy nettó exportőr pozícióban van.
A tej esetében az önellátottság mértéke 97,6 százalék, sertéshúsból 111 százalékos, lisztből 114 százalékos, míg baromfihúsból 166 százalékos szintet ér el az ország.
Ez az élelmezésbiztonság szempontjából különösen fontos egy olyan időszakban, amikor az ellátási láncok sérülékenysége és a geopolitikai bizonytalanságok egyre nagyobb kihívást jelentenek.
- hangsúlyozta az önellátó élelmiszeripar fontosságát Páll Zsombor, az Agrárminisztérium gazdasági elemzője, a szakosztály ifjúsági tagozatának vezetője.
Az EU-csatlakozás óta az élelmiszeripari termelés összességében növekedést mutatott, ugyanakkor az elmúlt években megtorpant a bővülés.
A változatlan árakon számolt termelés 2004 és 2025 között mintegy 15 százalékkal emelkedett, ami mérsékelt, de stabil fejlődést jelez.
Az ágazat működési környezete ugyanakkor jelentősen átalakult az uniós csatlakozást követően. Erősödött a szabályozás, fokozódott a nemzetközi verseny és a 2007–2008-as gazdasági válság is komoly visszaesést okozott. A fordulat 2010 után következett be, amikor egy hosszabb növekedési időszak indult el, amely egészen 2022-ig tartott. Ezt azonban megtörte a rekordmagas infláció, amely visszavetette a belföldi fogyasztást és kereskedelmet, azóta pedig inkább stagnálás jellemzi az ágazatot.
Jelentős változás figyelhető meg az értékesítési szerkezetben is.
Míg a belföldi értékesítés az EU-csatlakozás óta 13 százalékkal csökkent, addig az export dinamikusan bővült, 2004 és 2025 között 109 százalékos növekedést mutatott.
Ez azt jelzi, hogy a magyar élelmiszeripar egyre inkább a külpiacokra támaszkodik és versenyképességét elsősorban exportpiaci jelenlétével tudta erősíteni.
A jövő szempontjából a versenyképesség erősítése lehet a legfontosabb feladat. Ez azt jelenti, hogy az ágazat és a vállalkozások hosszú távon is képesek sikeresen helytállni a regionális, nemzeti és nemzetközi piacokon, miközben megfelelő jövedelmezőséget biztosítanak és megfelelnek a fenntarthatósági elvárásoknak is. Ennek alapfeltétele a piaci igényeknek megfelelő termékek előállítása megfelelő minőségben, mennyiségben és áron, valamint a termelés környezeti terhelésének folyamatos csökkentése.
- elemezte az élelmiszeripari versenyképesség hatásait Páll Zsombor.
A fejlődés kulcsa a technológiai beruházások ösztönzése, az alapanyagellátás modernizálása, a munkaerő képzettségének javítása, az innovációs projektek támogatása és a termékstruktúra fejlesztése lehet.
A hazai élelmiszeriparról szóló teljes előadást az alábbi linken tekintheti meg.
