A címkék manipulálnak minket? - Így befolyásolja az élelmiszeripar a döntéseinket
EgészségiparHiába gondoljuk, hogy tudatos döntéseket hozunk a boltokban, a polcokon lévő élelmiszerek környezete nagyban befolyásolja, mit teszünk a kosarunkba. Egyre több kutatás utal arra, hogy az ultrafeldolgozott termékek csomagolása, marketingje és bolti elhelyezkedése is szerepet játszhat az egészségtelen táplálkozás és az elhízás terjedésében.
Amikor belépünk egy szupermarketbe, szinte azonnal ultrafeldolgozott termékek tömkelegével találhatjuk szembe magunkat, amelyeknek gyakran nehéz ellenállni. A bőség korszakában élünk. Számos országban folyamatosan emelkedik a lakosság átlagos testsúlya, a súlygyarapodás egyik fő oka pedig az ultrafeldolgozott élelmiszerek (ultra processed foods-UPF) túlzott fogyasztása – világít rá a BBC elemzése.
Egy friss Lancet-tanulmány szerint
2050-re a világ felnőtt lakosságának több mint fele elhízott lehet, ha a jelenlegi trendek folytatódnak.
A kutatók szerint ez a gyors növekedés még megfékezhető, ha időben lépünk. De mit lehet tenni akkor, ha maga az élelmiszer kinézete, csomagolása is része a problémának, ráadásul sokszor a profitmaximalizálásra épül?
Számos szakértő szerint már az az eljárás, ahogyan az ételeket előállítják, forgalmazzák és értékesítik, „elősegíti az elhízást”.
Bár az emberek úgy érzik, saját döntéseik alapján választják ki, mit vesznek és esznek, valójában a tálalás határozza meg, mit fognak választani - ez pedig rendszeresen oda vezet, hogy egészségtelenebb termékeket választanak.
Egyre világosabban látszik az is, hogy már önmagában a csomagoláson megjelenő üzenet is befolyásolja azt, hogy mit vásárolunk és fogyasztunk. De nagy szerepe van annak is, hogyan reklámozzák a termékeket, és hol helyezik el őket az üzletekben.
Különösen aggasztó, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek gyártói tudatosan törekszenek arra, hogy a termékeik minél ellenállhatatlanabbak legyenek, annak ellenére, hogy egyre több bizonyíték van a káros egészségügyi következményekre vonatkozóan.
Ugyanakkor ha ezeket az információkat egyértelműen feltüntetik a csomagoláson, az képes lehet megváltoztatni a fogyasztói viselkedést.
Chile például 2016-ban kötelezővé tette a figyelmeztető címkék használatát azokon a termékeken, amelyek sok cukrot, sót vagy kalóriát tartalmaznak. Ennek hatására 23,8 százalékkal csökkent a magas kalóriatartalmú termékek vásárlása.
Több európai országban hasonlóképpen megjelent az úgynevezett Nutri-Score jelölés az élelmiszerek csomagolásán.
A rendszert azért fejlesztették ki, hogy segítsen a fogyasztóknak tudatosabb döntéseket hozni vásárláskor: a legsötétebb zöld „A” jelöli a legegészségesebb, míg a piros „E” a legkevésbé egészséges kategóriát.
Jelenleg 1500 márka használja a címkét.
A University College London kutatói szerint
a személyre szabott támogatás segíthet abban, hogy az emberek egészségesebb döntéseket hozzanak az egyre összetettebb élelmiszerpiacon.
Vizsgálatukban a résztvevők többek között egyéni tanácsadást kaptak arról, hogy hol tudnak egészségesebb ételeket vásárolni, valamint alacsony UPF-tartalmú étrendeket és egyszerűbb recepteket is összeállítottak nekik.
A hat hónapos vizsgálat végére a résztvevők beszámolói szerint 25 százalékkal csökkentették ultrafeldolgozott élelmiszer-fogyasztásukat, emellett fogytak, csökkent a BMI-jük és javult a közérzetük is.
Az élelmiszer-környezet rendkívül összetett, ezért a problémát nem lehet egyetlen intézkedéssel megoldani. A megfelelő tájékoztatás, az átláthatóbb címkézés és a személyre szabott támogatás ugyanakkor segíthet abban, hogy kevesebb ultrafeldolgozott élelmiszer kerüljön a fogyasztók kosarába.
