Újabb élelmiszerdrágulás előtt állunk - Agrárválságot is hoz a Hormuzi-szoros lezárása
ElemzésekA Hormuzi-szoros lezárása, az USA és Irán közötti diplomáciai bizonytalanság nemcsak az energiaellátásban jelent fenyegetést, hanem a műtrágya ellátásnál is. A két hatás együttvéve már e hónapban drágíthatja az élelmiszerárakat.
A Hormuzi-szoros tartós lezárása súlyos kockázatot jelenthet a világ növénytermesztésére, így az élelmiszer-ellátásra. A jelenlegi válságban a politikai döntéshozóknak azonnali megoldást kell találniuk az import helyettesítésére és a kieső mennyiségek pótlására.
Az élelmiszerekig épül fel a lánc
A Rystad Energy adatai alapján
az iráni konfliktus közvetlenül a globális karbamid-kereskedelem 21 százalékát (mintegy 10,6 millió tonna) és a globális ammónia-kereskedelem 15 százalékát érinti.
Ezen a területen ugyanis fő exportőrök közé számít - Kína után - Szaúd-Arábia, Katar, Kuvait, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Irán és Irak.
A háború miatt kialakult logisztikai sokk veszélyezteti a már amúgy is feszült ammónia- és karbamid-piacot, és gyorsan átterjedhet az élelmiszer- és mezőgazdasági ellátási láncokra, kezdve azokkal az országokkal, amelyek a leginkább kiszolgáltatottak ezeknek a kereskedelmi útvonalaknak.
A műtrágya drágulása és az energiasokk együttes hatása pedig elkerülhetetlenül az élelmiszerárak emelkedéséhez vezet. A műtrágyapiac zavarai közvetlen hatással vannak a mezőgazdasági termelésre.
Egekbe szökő agrárköltségek
A szoros lezárása miatt gyorsan krízis alakulhat ki – figyelmeztetnek a szakértők.
A leginkább érintett ország India, amely műtrágya szükségletének 6–8 százalékát (mintegy 2,2 millió tonnát) közvetlenül az Öböl-menti országokból szerzi be.
További érintett importőr Dél-Korea, Thaiföld, Ausztrália, valamint az amerikai kontinensen az Egyesült Államok és Brazília.
A műtrágya ellátás fennakadása miatt élelmiszerhiány, termeléskiesés és globális inflációs nyomás jöhet az egekbe szökő mezőgazdasági költségek miatt.
Bár léteznek alternatív termelőkapacitások (például Európában), ezek fenntartása sokkal költségesebb, ami tovább gerjeszti az élelmiszer-inflációt. A kereskedelem mennyisége már a lezárás nélkül is csökkenő tendenciát mutat (az ammónia-kereskedelem már tavaly is ötödével esett vissza), egy tartós logisztikai blokád beláthatatlan következményekkel jár.
A zöld műtrágyák még nem segítenek
A fosszilis tüzelőanyagoktól független zöld és e-ammónia (megújuló energiával előállított) fejlesztések hosszú távú megoldást kínálhatnak az energia- és élelmezésbiztonságra.
Indiában már elérték a hagyományos ammóniához közeli árakat, nagyvállalati megállapodások születtek (Uniper, AM Green, Yara). Bár Kína is kísérletezik ezzel az alternatívával, jelentős mennyiségek várhatóan csak 2030 körül kerülnek a piacra. Rövid távon tehát a technológia nem képes enyhíteni a válságot.
Bár a más országokban is kapacitásokkal rendelkező termelők fel tudják gyorsítani a műtrágyatermelést, üzemeik gyakran olyan régiókban - például Európában - vannak, ahol a termelési költségek sokkal magasabbak.
A zöld és elektrolitikus ammónia legújabb fejlesztései azonban lehetséges megoldást kínálhatnak, különösen az ellátásbiztonság szempontjából, mivel függetlenné teszik a nitrogénműtrágyákat a fosszilis tüzelőanyagoktól.
Az e-ammóniát, vagyis a kizárólag megújuló energiával előállított ammóniát Oroszország ukrajnai inváziója után az európai energiaigény kielégítésének megoldásaként már javasolták, azonban csak korlátozott sikerrel. Kínában jelenleg kísérleteznek ezzel az alternatív üzemanyaggal, azonban még kérdéses, hogy sikerül-e vele felváltani vagy kiszorítani a hagyományos műtrágyákat – írja az oilprice.com.
