A magyar járműipar egyik legszebb nehéz vasa: 1957 Csepel D352 tűzoltóautó + VIDEÓ

Autó2024. aug. 21.Tarsoly Bálint

Korszerű konstrukció, jellegzetes klattyogó hang és az '50-es évek utcaképének nékülözhetetlen része. Íme, a Csepel D352-es szériája

Annak ellenére, hogy hazánkban a személyautógyártás nem kapott szárnya és a MARTA és Magomobil kivételével "magyar márkájú" autókról nem igazán beszélhetünk, a haszonjárművek története mégis sokszínű, ráadásul egészen a XX. század első éveihez vezethető vissza. 

Egyik legrégebbi példájuk az 1905 környékén megjelenő Csonka János tervezte 12 lóerős postakocsi.

A győri Magyar Waggon és Gépgyár és a budapesti Röck István Gépgyárának közös projektjeként megszülető "dobozos" haszonjárműből több mint 90 darab készült. Amennyiben részletesebben is kiváncsi a magyar autózás és posta összefonódó innovatív történetére, olvassa el kapcsolódó cikkünket


Csonka János 12 LE-s postakocsija a Közlekedési Múzeum raktárában. Fotó: Háfra Zsolt/ Klasszik Kasztni

A legmarkánsabb változást mégis a KGST megalakulása hozta a magyar járműipar életébe. A Varsói Szerződésben foglaltak értelmében Magyarország feladata többek között a biciklik, motorkerékpárok, traktorok, teherautók és a buszok termelése volt.

Így született meg az 1940-es évek végén a szigetszentmiklósi Csepel Autógyár is.


A D352-es tűzoltó felépítményét az Ikarus tervezte. Fotó: Jónás Zoltán/ Klasszik Kasztni

A Klasszik Kasztni csatornájának adott videóinterjújában ennek az 1957-es Csepelnek a tulajdonosa elárulta, hogy a magyar márka első képviselői a D350-es dízel és B350-es benzines típuscsaládok voltak.

A fenti képen látható példány már a továbbfejlesztett D352-es szériába tartozik, melyet tűzoltóautó formájában 1955 és 1962 között gyártottak.


Az 5,3 literes motort Steyr-licensz alapján tervezték. Fotók: Jónás Zoltán / Klasszik Kasztni

Fontos megemlíteni, hogy a jármű saját korában teljesen korszerűnek számított. A négyhengeres, 5.300 köbcentis dízel erőforrást Steyr-licensz alapján gyártották, ami 85 lóerő leadására volt képes. A motort egy ötfokozatú kézi padlóváltóval párosították, melynek az összes fokozata aszinkronos volt. 

További érdekesség, hogy a motor lassú izzítású, ami hidegindítás esetén akár egy percbe is telhet. Ezt követően alacsony alapjárattal és a Csepelektől megszokott "klattyogó" motorhanggal indul. 

Sőt, az Ikarushoz is köthető: Az orrrészt és a felépítmény többi részét egy bőrhatású anyag köti össze. A jármű első részét a Csepel, míg a tűzfal mögötti felépítményt az "Autóbuszok Rolls-Royce-ait" gyártó cég tervezte.


A motor a Csepelektől megszokott jellegzetes "klattyogó" hanggal indul. Fotó: Jónás Zoltán/ Klasszik Kasztni

Ha részletesebben is kiváncsi a múlt egyik legnosztalgikusabb magyar járművére, hogy milyen is egy közel 70 éves tűzoltó beltere, vagy csak újra hallani szeretné a Csepelek jellegzetes motorhangját, nézze meg az alábbi kisfilmet:

Ön vezetett vagy utazott Csepellel?

Írja meg nekünk emlékeit és élményeit!

A videó a Klasszik Kasztni szakmai partnere, a 135 éves Millers Oils támogatásával jött létre.