A súlycsökkentő gyógyszereknél aggasztó mellékhatásokat találtak - megriadtak a befektetők

Roche, a svájci gyógyszeripari csoport idén abban a reményben élt, hogy átütő sikerű gyógyszer van a kezében, mivel új súlycsökkentő szerének korai vizsgálati eredményei gyors fogyást eredményeztek a tesztalanyok körében.

Azonban a gyógyszerből nagy adagokat szedők széles körében előforduló a hányásról és egyéb mellékhatásokról szóló hírek elbizonytalanították a befektetőket, és rávilágítottak azokra a kihívásokra, amelyekkel a „GLP-1” gyógyszerek új, jövedelmező piacára belépni kívánó vállalkozások szembesülnek.A cég részvényei 4 százalékkal estek hétfőn, miután kiderült, hogy a CT-388 injekció legmagasabb dózisát kapó betegek háromnegyede hányási panaszokról számolt be. A hírre további 5 százalékot estek a cég részvényei az orális súlycsökkentő tablettájára vonatkozó hasonló adatok miatt.

A hír felhívja a figyelmet arra, hogy nem minden beteg tolerálja az új súlycsökkentő kezeléseket, amelynek piacát jelenleg a Novo Nordisk és az Eli Lilly uralja– és hogy az iparág úttörőinek kihívói jelentős akadályokkal néznek szembe - számol be a Financial Times.

Ezek a kezelések voltak az egyik fő téma az Európai Diabétesz-kutatási Szövetség e héten Madridban tartott konferenciáján.

Peter Verdult, a Citigroup elemzője, aki részt vett a konferencián, elmondta, hogy a Roche magának okozott problémát azzal, hogy a júliusi teszt eredményeit „igazán fontos adatoknak” nevezte.

„Szerintem ezt még senki sem állíthatja” – mondta. – Ezzel saját maguk bukását vetítették előre.

A globális gyógyszergyártók a Novo Nordisk-et és az Eli Lilly-t próbálják utolérni a jövedelmező és gyorsan növekvő GLP-1 gyógyszerpiacán.A madridi konferencián bemutatott 1150 kutatások csaknem egytizedében szerepeltek a GLP-1 gyógyszerek.

A gyógyszer hatékony módszernek bizonyult mind a testsúly szabályozásában, mind a cukorbetegség kezelésében, ezért a Goldman Sachs elemzői úgy becsülik, hogy a termékek piaca 2030-ra évi 130 milliárd dollárra nőhet.Az újfajta gyógyszerek a GLP-1 bélhormon utánzásával fejtik ki hatásukat, amely csökkenti a vércukorszintet és korlátozza az étvágyat. Az olyan kezelések, mint az Eli Lilly's Mounjaro, egy másik bélhormont, a GIP-et is hozzáadnak, amely úgy tűnik, hogy fokozza a fogyást. Emellett a cégek más bél- és hasnyálmirigyhormonokkal is kísérleteznek.

Francine Kaufman, az Amerikai Diabetes Társaság korábbi vezetője, jelenleg pedig a Senseonics orvostechnikai eszközöket gyártó cég főorvosa elmondta, hogy ezek a gyógyszerek abban az időszakban forradalmasították a cukorbetegség kezelését, amikor az elhízás aránya nőtt.

A GLP-1 alapú gyógyszerek mindazonáltal hányással, hányingerrel és székrekedéssel járnak, különösen nagyobb dózisok alkalmazásakor. Egyes kísérletekben izomvesztéshez is kapcsolódnak.

Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága és az Európai Gyógyszerügynökség a legújabb gyógyszerek további, súlyos mellékhatásait (például öngyilkossággal foglalkozó gondolatok) vizsgálta – de nem találtak bizonyítékot az összefüggésre.

A Roche gyógyszereit védve Manu Chakravarthy, a cég anyagcsere-termékfejlesztésének vezetője elmondta, hogy „látni akarták meddig lehet elmenni a dózis nagyságát illetően, azaz milyen a gyógyszer tolerálhatósága”, és hogy a nagy dózisok mellékhatásai összhangban vannak-e más GLP-1-alapú gyógyszerek mellékhatásaival.

Chakravarthy hozzátette, hogy a Roche termékeinek felhasználói a jövőbeni kísérletekben valószínűleg nem kapnak majd ilyen nagy dózisokat.

A gyógyszergyártók korai kísérletekkel tesztelik gyógyszereik biztonságosságát, és gyakran nagy dózisokat is tesztelnek. Verdult elmondta, hogy évekkel ezelőtt amikor a Novo Nordisk és az Eli Lilly bemutatta a gyógyszereikre vonatkozó adatokat, a mellékhatások ugyancsak aggodalomra adtak okot.

A madridi konferencián a Novo Nordisk egy új gyógyszerről – az orális amikretinről – mutatott be adatokat, amelyek szerint a legnagyobb adagot szedők több mint felénél hányást váltott ki.Úgy tűnik, hogy a mellékhatások elriasztanak néhány beteget. A Blue Health Intelligence idén közzétett kutatása szerint a GLP-1-t használók 30 százaléka abbahagyta a kezelést, annak megkezdését követő négy héten belül, jelentős mértékben a mellékhatások miatt, valamint az ár és az elérhetőség is tényezőként szerepelt.

Boris Johnson volt brit miniszterelnök tavaly a Daily Mailben nyilatkozta, hogy képtelen volt elviselni a hányást, amely összefüggésbe hozható az Ozempic cukorbetegség kezelésére kifejlesztett, de indikáción túl, súlycsökkentésre is alkalmazott gyógyszerrel.

Más gyógyszergyártók az úgynevezett kis molekulájú pirulák kifejlesztése terén megtorpanni látszanak – ezek olyan szintetikus gyógyszerek, amelyeket könnyebb nagymennyiségben előállítani, mint a súlycsökkentő injekciókat.

A Pfizer elhagyta súlycsökkentő gyógyszerének, a danuglipronnak a napi kétszer beszedendő változatát, miután a középső stádiumú vizsgálatok során nagyfokú hányingert és hányást regisztráltak. A New York-i székhelyű gyógyszergyártó azonban napi egyszer alkalmazandó, finomított verzióval nyomul előre.

A mellékhatások kezelésére a cégek alternatív gyógyszerkészítményeket fejlesztenek ki. Az elemzők nagy reményeket fűznek egy hasnyálmirigyhormonhoz, az amilin-hez, amelyről úgy gondolják, hogy csökkenti a gyógyszerekhez kapcsolódó izomvesztést, bár ezt még nem sikerült széles körben bizonyítani.

A Novo Nordisk következő terméke, a CagriSema a GLP-1-et egy amilin analóggal kombinálja. A gyógyszergyártó a késői fázisú adatokról még ebben az évben beszámol a termékkel kapcsolatban.

Eli Lilly több üzleti egyezséget is kötött az izomvesztés problémájának megoldására. Tavaly 1,9 milliárd dollárt költött a Versanis megvásárlására, amelynek vezető gyógyszere az izomtömeg szabályozását segítő aktivin hormonon alapul. Partnerségben áll a BioAge vállalattal is, amely egy izomregeneráló gyógyszert fejleszt. A BioAge a közelmúltban lépett a tőzsdére.

A nyilvánosságra kerülő adatok azonban továbbra is rávilágítanak arra, hogy a vállalatoknak, befektetőknek és tudósoknak folytatniuk kell a GLP-1 kezelések működésével kapcsolatos kutatásaikat.

A Madridban bemutatott tanulmányok egyike kimutatta, hogy Eli Lilly Mounjaro gyógyszere hatékonyabb fogyáshoz vezetett a nőknél, mint a férfiaknál, de nagyobb arányban okozott hányingert és hányást.

Luis-Emilio García-Perez, az Eli Lilly kutatója, aki ezt a vizsgálatot végezte, bevallotta, hogy a vállalat nem tudja, miért tér el a két csoport eredménye.

Ilya Yuffa, az Eli Lilly nemzetközi működésért felelős vezetője szerint még mindig nem világos, hogy az új kezeléseknek kevesebb mellékhatásuk lesz-e, és a gyógyszerek széles körű elterjedése megvalósulhat-e.

"A többi, új megközelítési lehetőségekkel rendelkező fejlesztés alatt álló molekula esetében, , úgy gondolom, hogy még nem láthatunk tisztán a szélesebb populációkban való megjelenésükről" - mondta Yuffa.