Az izraeli háború új arcát mutatja meg: kétségbeesett lépésekre van szükség a harcok folytatásához

Izrael történetének leghosszabb és legdrágább háborúját vívja, mintegy 200–250 milliárd sékel (54–68 milliárd dollár) közvetlen költséggel.

A pénzügyminiszter szerint a háború alatti expanzív gazdaságpolitika érdekében meghozott döntések helyesek voltak, amelyek életben tartották a társadalmat és a nemzeti ellenálló képességet és a gazdaságot is.

A 2025-re kitűzött hiányplafon összhangban van az Izraeli Nemzeti Bank ajánlásával.

A kormánynak az idei évre a tervezett 2,25 százalékról a GDP 6,6 százalékára kellett emelnie a 2024-es költségvetési hiánycélt a Hamász elleni háború következtében megnövekedett védelmi és polgári kiadások miatt, ami júliusban már 8,1 százalékra kúszott. Izrael 2023-ban egyébként 4,2 százalékos költségvetési hiányt produkált.

A 2025-re kitűzött költségvetési hiánycél teljesítése érdekében Szmotrics számos javaslattal állt elő.

Nem hiszem, hogy háború idején helyes lenne olyan adókat emelni, mint a társasági vagy a jövedelemadó

– mondta.

Ehelyett az általunk javasolt intézkedések közé tartozik a Kneszet tagok és a magas rangú tisztviselők fizetésének teljes befagyasztása.

A pénzügyminiszter által említett intézkedések között szerepel a két legalacsonyabb 10 százalékos és 14 százalékos jövedelemadó-sáv összevonása. A lépés az alacsony keresetű dolgozókat érintené negatívan, akik jelenleg 10 százalékos minimum adókulcsot fizetnek, viszont a jövőben a 14 százalékos jövedelemsáv szerint adóznának.

Egy másik javasolt intézkedés a közszféra fizetésének befagyasztása.

Az új tervezetnek számos bírálója van, akik szerint a Pénzügyminisztérium javaslata várhatóan súlyosan károsítja a lakosság szinte minden rétegét, és növeli a társadalmi-gazdasági szakadékot.

Amir Jaron, az Izraeli Nemzeti Bank kormányzója sürgette Netanjahut, hogy tegyen előrelépést a 2025-ös költségvetési terv elfogadását illetően, figyelmeztetve, hogy a háborús időszakban a költségvetési fegyelem és a kiigazítások „kritikusak a gazdaság stabilitásának megőrzésében és az izraeli gazdaság hírnevének erősítésében”.

A Fitch augusztusban A+-ról A-ra rontotta Izrael hitelminősítését, mondván, arra számít, hogy „a gázai konfliktus 2025-ig is elhúzódhat”, és rányomja bélyegét az ország pénzügyi helyzetére. A hitelminősítő teret hagyott a további leminősítéseknek, és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kormány hajlandó-e megtenni a nehéz, de szükséges lépéseket a költségvetési hiány ellenőrzése érdekében az adóemelés és a nem háborús kiadások visszafogása révén.

A Fitch szerint a közel-keleti állam adóssága középtávon várhatóan több lesz a GDP 70 százalékánál. Ez már a harmadik globális hitelintézet, amely idén csökkentette Izrael hitelminősítését az S&P és a Moody’s után.

A szerző az Eurázsia Központ kutatója.