Átveszik a terepet a profik: a bankok és a külföldiek viszik az állampapírt
BefektetésA magyar állampapírpiac stabil, de a befektetői összetétel átalakulóban van. A professzionális és külföldi szereplők egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak, miközben a háztartások visszafogták a vásárlást. Az aukciók júniusban masszív túljegyzéssel zártak, a hozamok közben tovább estek.
Az idei évben jelentős változások zajlanak a magyar állampapírpiacon.
A hozamok mérséklődnek, a bankok és a külföldi befektetők aktívan vásárolnak, a háztartások ugyanakkor visszavették a tempót.
A forint hullámzása és a nemzetközi kamatkörnyezet változása tovább árnyalja a képet.
Az MNB legfrissebb adatai szerint a háztartások állampapír-állománya márciusról áprilisra névértéken 14 025 milliárdról 13 842 milliárd forintra csökkent. A magánbefektetők összességében 181 milliárd forinttal többet adtak el, mint vásároltak, utoljára tavaly szeptemberben fordult elő, hogy a mérleg ilyen irányba billent.
Április végén a főbb befektetői csoportok állománya így nézett ki:
- Külföldiek: 18 319 milliárd forint
- Bankszektor: 14 545 milliárd forint
- Háztartások: 13 842 milliárd forint
- Biztosítók, nyugdíjpénztárak: 3 229 milliárd forint
A lakossági kézben lévő összes értékpapír-állomány ekkor 31 505 milliárd forintot tett ki, amelyen belül az állampapírok aránya egy év alatt 47-ről 44 százalékra mérséklődött.
A külföldiek és a bankok dominálnak
A külföldiek továbbra is a legnagyobb szereplők, ám áprilisban az ő állományuk forintban számított értéke 217 milliárd forinttal csökkent a forint erősödése miatt. A forintos papírokon 256 milliárdos nyereséget értek el, de a devizakötvényeken 438 milliárdos leértékelődést szenvedtek el.
Ez azonban csupán számviteli hatás, mivel a külföldi befektetők saját devizájukban mérik a hozamaikat. Április végén a külföldi állomány 68 százaléka devizás, 32 százaléka forintos volt.
Érdekesség, hogy
a vonzó hozamkilátások ellenére a magyar bankok kitettsége 384,5 milliárd forinttal, a biztosítóké és nyugdíjpénztáraké közel 50 milliárddal csökkent áprilisban.
Az első négy hónap mérlegét nézve azonban a bankszektor 4,1, a külföldiek 4,6 százalékkal növelték állományukat, miközben a háztartások csupán 2,5 százalékkal gyarapodtak.
Mi magyarázza a lakossági óvatosságot?
Az áprilisi választás több fronton is hatott.
Erősítette a forintot, csökkentette a hozamokat, és lendületet adott a pesti tőzsdének.
A BÉT ralija nyomán a háztartások részvényportfóliója egyetlen hónap alatt 271 milliárd forinttal nőtt, a hazai kibocsátású tőzsdei részvények lakossági értéke 3 084 milliárd forintra emelkedett.
A csökkenő hozamkörnyezetben az új belépés vonzereje mérséklődött, miközben a meglévő állomány szépen termelte az árfolyamnyereséget. Aki már bent volt, annak nem volt különösebb oka mozgolódni.
Erős intézményi kereslet, csökkenő hozamok
Az intézményi és elsődleges forgalmazói oldal annál aktívabb. A júniusi aukciók masszív túljegyzéssel zárultak: az egyéves kincstárjegy-aukción 30 milliárd forint helyett 60 milliárdot fogadott el az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), miközben az ajánlatok értéke elérte a 143 milliárd forintot. A tízéves kötvénynél 20 milliárdos keret ellenében 68,5 milliárd forintnyi igény érkezett.
A hozamok mindeközben tovább süllyedtek:
- Háromhónapos kincstárjegy: 5,46 százalék (8 bázisponttal alacsonyabb az előzőnél)
- Egyéves kincstárjegy: 5,40 százalék (13 bázispontos csökkenés)
- Tízéves kötvény: 5,18 százalék (25 bázispontos csökkenés)
Ezek az értékek igen messze vannak a 2023 eleji 13,94 százalékos csúcstól.
Az ilyen mértékű és tartós intézményi érdeklődés általában egyértelmű jel: a piac kamatcsökkentést vár.
A képet ugyanakkor árnyalja a forint június közepi gyengülése: az euró 353 forint közelébe került, a dollár 308 forintig erősödött, holott napokkal korábban még 350 alatti szinteken járt az európai közös deviza. A hátterében a Fed új elnöke, Kevin Warsh állt, aki első nyilatkozatában az árstabilitást jelölte meg legfőbb prioritásként, és a kamatemelések irányába mutatott. Az aukciós keresletet azonban ez sem törte meg, a piac az árfolyammozgást egyelőre átmeneti jelenségnek tekinti.
Mi várható?
A piaci folyamatok — a folyamatosan süllyedő aukciós hozamok és a tartós intézményi kereslet — egyre inkább kamatcsökkentést áraznak be. A Monetáris Tanács döntését elsősorban az inflációs adatok és a forint árfolyamának alakulása határozza majd meg.
A lakosságnak az ÁKK továbbra is vonzó ajánlatokat kínál.
A FixMÁP és a MÁP+ versenyképes hozamot biztosít — az első időszakban 7 százalék felett —, az adómentességgel és az összegkorlát nélküli állami garanciával együtt. A kérdés inkább az, hogy a háztartások mikor térnek vissza erőteljesebben a piacra. Ha a hozamok tovább csökkennek, a jelenlegi szintek utólag vonzónak bizonyulhatnak. Aki túl sokáig kivár, az később esetleg kedvezőtlenebb feltételekkel szállhat be.
