Kamatot csökkenthet az MNB - itt vannak az indokok
PénzügyAz inflációs kockázatok csökkenésével és az ország kockázati megítélésének javulásával ismét megnyílt a lehetőség a jegybank Monetáris Tanácsa előtt, hogy óvatosan kamatot csökkentsen, idén a második alkalommal.
A geopolitikai feszültségek – remélhetőleg nem átmeneti – enyhülésével, az olajár mérséklődésével (a Brent nyersolaj hordónkénti ára a cikk írásakor 80 dollár alatt), valamint az euróövezeti infláció 3,2 százalékos szintjével a külső inflációs kockázatok is mérséklődtek az elmúlt időszakban, ami szintén a hazai alapkamat csökkentésének ágyazhat meg.
Jelenleg az Európai Unióban a magyarországi infláció az egyik legalacsonyabbnak számít, a májusban mért 1,8 százalékos szint jóval kedvezőbb az uniós 3,3 százalékos átlagnál.
Az olaj és a gáz ára azonban továbbra is a február végén kirobbant amerikai-izraeli-iráni konfliktus előtti szint felett alakul, az energiaárak által hajtott inflációs kockázatok miatt az Európai Központi Bank legutóbbi ülésén 25 bázispontos kamatemelésre kényszerült.
Az EKB idén az év egészére 3 százalék körüli inflációval számol, jövőre 2,3, utána két százalékos éves pénzromlást valószínűsít.
Az amerikai Fed június közepén nem csökkentett kamatot, sőt, jelezte, hogy a szigorúbb monetáris kondíciók továbbra is kitarthatnak – az infláció 4,2 százalékra emelkedése miatt, ami főként a benzin árának drágulásából adódik.
A Fed kommunikációja erősítette a dollárt, a forint árfolyama így a 349-350-es szintről kissé korrigált.
A geopolitikai feszültségek oldódtak, de továbbra is kedvezőtlenül hatnak a globális inflációs és növekedési kilátásokra, annak ellenére, hogy a múlt héten aláírásra került az amerikai-iráni keretmegállapodás, aminek részleteiről két hónap alatt próbálnak megegyezni.
Dél-Libanonban a Hezbollah és Izrael szembenállása, erre hivatkozva a Hormuzi-szoros ismételt lezárása azonban bizonytalan helyzetet mutat az olajexport újraindulása szempontjából, ami feljebb nyomhatja az olajárakat a jövőben.
Magyarországon az infláció tovább csökkent májusban (1,8 százalék, maginfláció 2 százalék) többek között a védett üzemanyagár miatt, ezzel párhuzamosan a hazai eszközök kockázati felára érdemben mérséklődött.
A reálkeresetek 8,9 százalékkal emelkedtek áprilisban, ami felfelé mutató kockázat inflációs szempontból.
Az ország kockázati megítélése folyamatosan javul az európai uniós forrásokra, a költségvetési pályára és az eurobevezetésre vonatkozó optimista várakozások miatt.
A régióban több országban is – Magyarországhoz hasonlóan - maradt a pozitív reálkamat: Csehországban és Lengyelországban 3,75 százalék az alapkamat, az infláció 3,1, illetve 2,1 százalék. Romániában továbbra is 6,5 százalék az alapkamat, de az infláció a 10 százalékhoz közelít.
A háztartások fogyasztásának bővülése miatt az első negyedévben a magyar gazdaság 1,7 százalékkal nőtt éves összevetésben, miközben a munkanélküliségi ráta nemzetközi összevetésben továbbra is alacsony – a GDP növekedési ütem gyorsítása szempontjából szintén indokolt lehet egy óvatos kamatcsökkentés.
