Rekord közelében a befektetési alapok vagyona, de a kötvényekből menekülnek a magyarok

A hazai befektetési alapok erős tavaszt zártak. A BAMOSZ legfrissebb adatai szerint

az alapkezelőknél tartott vagyon májusban 21 427 milliárd forintra nőtt, ez mindössze 75 milliárd forinttal marad el a februári történelmi csúcstól.

A 173 milliárd forintos vagyonbővülés mögött két tényező állt: az ügyfelek 89 milliárd forint friss megtakarítást helyeztek el, a fennmaradó 84 milliárd forintot pedig a piaci hozamok tették hozzá.

Az összképet azonban egy ellentétes folyamat árnyalja.

A kötvényalapok kategóriájából — amely közel 5 900 milliárd forintos vagyonával messze a legnagyobb szegmens — a befektetők több mint 42 milliárd forintot vontak ki. A pozitív hozamok némileg tompították a hatást, de a kategória vagyona így is fél százalékkal csökkent.

Ez nem egyszeri jelenség: áprilisban a kötvényalapok nettó tőkemérleg-egyenlege mínusz 103 milliárd forint volt, ebből a rövid futamidejű papírok 76,9 milliárddal, a hosszabb lejáratúak 21,8 milliárddal részesedtek a veszteségből. Figyelmeztető ugyanakkor, hogy az idei hozamteljesítmények alapján a kivonulás nem feltétlenül bölcs döntés: a rövid kötvényalapok év eleje óta átlagosan mintegy 2,5 százalékos árfolyamnyereséget értek el, a hosszabb lejáratúak ennél is jobban teljesítettek.

A kötvényalapokból való tartós kiáramlás logikus reakció a változó piaci környezetre: a csökkenő kamatkörnyezetben ezek az alapok várhatóan egyre kevesebbet hoznak, miközben a részvénypiacok vonzó alternatívát kínálnak.

Mindezt felerősíti, hogy a hazai alapkezelői piac rendkívül koncentrált: a tíz legnagyobb szereplő a teljes kezelt vagyon több mint 80 százalékát tartja kézben, élükön az OTP-vel, az Erstével és az MBH-val. Ha a nagy három irányt vált, az a teljes szektor mozgásában is megmutatkozik.

Nyertesek: abszolút hozamú alapok és részvények

A máshova irányuló tőke legfőbb célpontja az abszolút hozamú alapok kategóriája maradt.

Ide közel 50 milliárd forint friss pénz érkezett, a szegmens vagyona 1,3 százalékkal gyarapodott, összesen közel 3 900 milliárd forintra.

A részvényalapok szintén erős hónapot zártak: a budapesti és a nemzetközi tőzsdék lendülete több mint 33 milliárd forint friss tőkét vonzott a kategóriába, így az összvagyon négy százalékkal bővült. A vegyes portfóliók 21 milliárd forintnyi beáramlással és pozitív hozamokkal két százalék feletti növekedést értek el, a tőkevédett alapok pedig 10,7 milliárd forint friss tőkével és hasonló volumenű árfolyamnyereséggel szintén két százalék felett teljesítettek.

Ugyanakkor a pénzpiaci alapokból közel 8 milliárd forintot váltottak vissza az ügyfelek, a kategória vagyona 1,7 százalékkal apadt.

Az árupiaci alapok több mint három százalékot veszítettek, a minimális tőkebeáramlás ellenére a kedvezőtlenül alakuló hozamok felülírták a pozitív folyamatokat. Az ingatlanalapok inkább stagnáltak: a 2 milliárd forintos visszaváltás hatását a hozamok kompenzálták, a vagyon összességében nem változott érdemi mértékben.

Megtévesztő mozgások: a zártkörű alapok tanulsága

A főként intézményi befektetők vagyonát kezelő zártkörű alapok helyzete jól mutatja, hogy a bruttó tőkemozgások és a tényleges vagyonváltozás között jelentős különbség lehet.

Májusban 23,3 milliárd forint friss tőke érkezett a kategóriába, ennek ellenére a vagyon összességében nem gyarapodott, mert a hozamkifizetések szinte teljes egészében semlegesítették a beáramlást.

Hasonló történt áprilisban is: 37,5 milliárd forintnyi beáramlás ellenére 1,6 százalékos csökkenést könyvelt el a szegmens. A szektor összességében stabil és növekvő, de belső szerkezete változóban van. A kötvényalapok lassú erózióját az abszolút hozamú és részvényalapok terjeszkedése ellensúlyozza. Aki kötvényalapból való kiszállást fontolgat, érdemes először megnéznie az idei hozamszámokat. A folyamat logikus, de a sietség könnyen visszaüthet.