Véget érhet a PMÁP aranykora - az alacsony infláció átírja az állampapírok mezőnyét

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniusi előrejelzése szerint az idei átlagos infláció 1,8 százalék lehet. Ez két százalékponttal alacsonyabb a márciusi prognózishoz képest és elmarad az elemzők által várt 3 százaléktól.

A jegybank 2027-re 2,3, 2028-ra 3 százalékos pénzromlást vár. Az ilyen mértékű felülvizsgálat az MNB előrejelzési gyakorlatában ritka, és átrendezheti a lakossági állampapírok piacát.

A Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) kamata az előző évi átlagos inflációhoz igazodik, így az alacsonyabb inflációs pálya közvetlenül visszaveti a jövőbeli hozamokat.

A teljes PMÁP-állomány közel 3000 milliárd forint. Ebből mindössze tízmilliárd forint az aktuálisan értékesítés alatt lévő, 2035-ös lejáratú sorozat, amelynek kamata jövőre várhatóan 1,9 százalékra eshet.

Vagyis ez a forintos állampapír kevesebbet fizetne, mint a jelenlegi eurós magyar államkötvény, amelynek hozama most 2,1 százalék körül mozog.

A fennmaradó állomány korábbi kibocsátásokból áll, jellemzően magasabb kamatprémiummal. Akinek például 1,5 százalékpontos prémiumú sorozata van – több 2027–2030 között lejáró papír ilyen –, az jövőre is körülbelül 3,3 százalékos kamatra számíthat.

Ez még elfogadható szint, de az alacsonyabb prémiumú sorozatoknál egyre jobban megérheti az idő előtti visszaváltás, még az 1 százalékos díj levonása után is, ha a fix kamatozású alternatívák 4–6 százalékos hozamot kínálnak.

A BMÁP más logikán működik

A Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) kamata nem az inflációhoz, hanem a piaci diszkontkincstárjegy-hozamokhoz igazodik, negyedévente. A BMÁP-okból a lakosság kétezer milliárdnyit tart. A júniusban indult új sorozat (2032/R1) szeptember 22-ig 5,87 százalékos éves kamatot fizet, ezt követően a háromhónapos diszkontkincstárjegy-hozam határozza meg a kamatát.

A jegybanki kamatcsökkentések és a csökkenő piaci hozamok a BMÁP-ot sem hagyják érintetlenül.

Az idő előtti visszaváltás itt is 1 százalékba kerül, de a korábbi sorozatokat jobban megéri megtartani, mivel a prémium a futamidő végén akár 2 százalékpontot is elérheti, míg az új papírnál ez mindössze 0,25–0,5 százalékpont.

Felértékelődnek a fix kamatozású papírok

Az alacsony infláció a rögzített hozamú papíroknak kedvez.

A FixMÁP jelenlegi sorozatának 6 százalékos kamata 1,8 százalékos infláció mellett több mint 4 százalékos reálhozamot jelent. A MÁP Plusz esetén ez szintén mintegy 4 százalék. Az intézményi papírok reálhozama meghaladja a 3 százalékot, mivel az 5 és 10 éves papírok 5 százalék körül kamatoznak.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az elmúlt hónapokban kétszer csökkentette a FixMÁP kamatát, előbb 7-ről 6,5, majd 6 százalékra, és a jegybanki lazítási ciklus folytatásával további vágások várhatók.

A FixMÁP-állomány közel 5000 milliárd forint, amely jelzi, hogy a befektetők egyre inkább ezt a konstrukciót részesítik előnyben.

A Babakötvények sem maradnak ki az átrendeződésből: a jegybanki prognózis teljesülése esetén ezek kamata is 4,8 százalékra mérséklődhet.

Az állam terhei is csökkenhetnek

A folyamatnak az állami költségvetés szempontjából is van tétje. Magyarország GDP-arányos kamatkiadása tavaly 3,8 százalék volt, amellyel az EU-ban csak Olaszország előzte meg.

Az ÁKK új vezetése a kamatköltségek lefaragását tűzte ki célul, ennek egyik módja a lakossági állampapír-prémiumok csökkentése.

A jegybank és az ÁKK különböző logikából indul ki, de mindkettő a kamatok csökkentése felé tolja a piacot.

Érdemes megjegyezni, hogy 2023 végén a befektetők körében felmerült az aggodalom: ha csökkennek a PMÁP-hozamok, az állam esetleg megemeli a visszaváltási díjat a tömeges tőkekivonás megakadályozására. A kormány igyekezett eloszlatni ezeket a félelmeket, és egyelőre nem emelte a díjat.

Hogy mikor érdemes visszaváltani, az nagyrészt az MNB előrejelzésén múlik. A jegybank prognózisa erősen épít a tartósan erős forintra, a kedvező energiaárakra és a visszafogott belső keresletre. Ha a jegybanknak igaza lesz, a közel 3000 milliárd forintnyi PMÁP-megtakarítás jó része átcsoportosulhat.