Karambol esetén erre figyeljen!
Biztosítás
Közel 90 ezer – ennyi autó rótta a hazai utakat 2017-ben a törvényben kötelezően előírt biztosítás nélkül. A nem előírt, ám melegen ajánlott casco-t pedig a gépjárművek alig egyötödére kötötték meg tulajdonosaik. Pedig nem érdemes kockáztatni, az autóbiztosítások díjának a sokszorosát lehet bukni egy-egy súlyosabb közúti balesetben. Meglehet, kevesen tudják, de Magyarországon már közel fél évszázada létezik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb). Amely bevezetésének célja az volt, hogy biztosan megtérüljön annak a vétlen autósnak a kára, amit egy másik kocsi vezetője okozott neki a közlekedés közben. Nemcsak azokat, amelyek az autóban keletkeztek, hanem a balesetben érintett járművek utasait ért személyi sérüléses, illetve az egyéb dologi (például épületben, kerítésben, útjelző táblában esett) károkat is. Az európai országok közül Magyarország az elsők között, már 1961-ben csatlakozott a kontinentális Zöldkártya rendszerhez, s 1970-re már teljesen ki is építette biztosítási hálózatát. Magyarországhoz kötődik az a világszerte is jelentős újítás, miszerint a kgfb-díjakat 1982-től az üzemanyagárba építették be, így kiküszöbölve a szerződéskötést, a nyilvántartást, valamint a hagyományos értelemben vett díjfizetést, és végső soron a biztosítatlanság lehetőségét is. Ezt a megoldást váltotta fel 1991. július 1-jétől a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításának szerződéses struktúrája. A hazai kgfb jelenlegi rendszerét egy 2009-es törvény szabályozza. Eszerint a gépjármű forgalmi engedélyébe bejegyzett üzembentartó köteles megkötni a kgfb-t. Mégis vannak – nem is kevesen –, akik fittyet hánynak ezen előírásnak.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) legutóbbi, tavaly őszi adatai szerint a hazai utakon futó 4,7 millió – segédmotoros kerékpárok nélkül számított – járművek 1,8 százaléka nem rendelkezett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb). Ez mintegy 86 ezer járművet jelent.Ez azzal a következménnyel jár, hogy ha egy ilyen személygépkocsival okoznak kárt, akkor nincs olyan biztosító, amely köteles lenne azt megtéríteni – hívta fel a figyelmet Sebestyén László, a Netrisk.hu vezérigazgatója. Hogy ennek a levét ne a vétlen sofőrök igyák meg, a biztosítatlan autók által okozott kárt a Mabisz-nál kezelt Kártalanítási Számlából fedezik. Például 2017-ben 4808 káreseményre 5789 gépjármű, dologi, személyi sérüléses, illetve járadék igényt nyújtottak be jogosan, s fizettek ki ezekre e számláról összesen 427 ezer forintot. Ennyivel azonban a biztosítás nélkül kárt okozó autósok nem ússzák meg. A Mabisz ugyanis kérheti őket, hogy térítsék meg a károsult részéről felmerült összes költséget és ráfordítást. Ezen felül pedig még úgynevezett fedezetlenségi díjat is kell fizetniük arra az időszakra, amikor nem rendelkeztek érvényes felelősségbiztosítással. Ilyen eset lehet például, ha valaki nem kötötte meg a biztosítási szerződést a gépjármű megvásárlásának időpontjában, esetleg biztosítása díjfizetés hiányában vagy egyéb okból megszűnt és nem létesített újat. A fedezetlenségi díjra vonatkozó tarifát a Mabisz, mint a Kártalanítási Számla kezelője hirdeti meg és azt a biztosítók a biztosítási díjjal együtt állapítják meg és szedik be. A fedezetlenségi díj személygépkocsik esetében – a gépjárművek teljesítményétől függően – naponta 300-800 forint, nagyobb tehergépjárművek, vontatók esetében viszont a napi 2100-2600 forintot is elérheti. Még rosszabb a szerződési arány a casco-nál, amelynek megkötése nem kötelező, de azért az autótulajdonos érdekében áll.
A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 2017 első félévében 853 270 darab casco-szerződést tartottak nyilván, ami csak a hazai gépjárművek 18 százalékát fedi le.A kfgb-nél meg van határozva, milyen esetekben kell azt megkötni, nevezetesen, ha valaki új vagy használt gépjárművet vásárol, ha biztosítót kíván váltani, ha változott az üzembentartó személye, illetve, ha a korábbi szerződése díj-nemfizetés miatt megszűnt. A casco-nál nincs ilyen előírás, ám érdemes azt a kötelezővel együtt megkötni, mivel így nemcsak a szerződések kezelése, nyomon követése egyszerűbb, hanem előnyösebb biztosítási díjak is elérhetőek – közölte Sebestyén László. Azért lehet indokolt a kötelező biztosítás mellett cascót is kötni, mert utóbbi olyan károkat térít meg, amelyeket a kgfb nem. Például a lopásból, a természeti csapásokból (például vihar, jégverés), vagy egyéb külső okból eredőket, de azokat is, amelyek az autótulajdonos saját hibájából keletkeztek a járművében. Vagyis csak az juthat teljes körű biztosítási védelemhez, aki rendelkezik kötelező és casco biztosítással is – hangsúlyozta a Netrisk.hu vezérigazgatója. A legnagyobb biztonságot és védelmet a teljes körű casco biztosítás kínálja, mely a törés-, lopás-és elemi károkra is kiterjed. Ez a védelem még tovább növelhető, ha az alapbiztosítás mellé kiegészítő biztosításokat kötünk.
