Keszthelyi Erik: Optimalizálni kellene az extraprofit adót

A magyar biztosítási szektor kis súllyal rendelkezik a nemzetgazdaságban, a biztosítói díjbevételek Lengyelországban, Ausztiában és Lengyelországban is nagyságrendekkel nagyobb lakosságarányosan is - mondta a Hungarikum Alkusz Cégcsoport mai sajtótájékoztatóján Keszthelyi Erik, a vállalat elnök-vezérigazgatója a biztosítási szektor eredményeiről, állapotáról, és az extraprofitadóról szóló összefoglalójában.

Mint mondta,

a biztosítási penetráció a nyugati országokban jóval nagyobb, nálunk mindössze 2,1 százalék a nemzetgazdaságra gyakorolt hatása,

ezzel az aránnyal gyakorlatilag a versenytársunk Románia és a balkáni régió. Ausztriában a biztosítási szektor nemzetgazdaságra gyakorolt hatása 4 százalék feletti, és a díjbevételek háromszor nagyobbak a hazaihoz képest.

Nálunk a kötelező termékek vannak előtérben,

például hitel felvétel esetén a lakásbiztosítás, illetve a gépjármű kötelező felelősségbiztosítás.

Az MNB szerint 2026-ig a három százalékot el kellene érnie a hazai biztosítási szektornak a nemzetgazdaságra gyakorolt hatása, ez azonban a jelenlegi körülmények között nehezen megvalósítható.

Keszthelyi Erik kiemelte: 2022-ről 2023-ra 5,6 százalékos díjnövekedést ért el a szakma az ennél jóval magasabb infláció ellenére.

A magyar biztosítási szektor szerződéses állománya hat százalékos növekedést mutatott 2023 negyedik negyedév és 2024 első negyedéve között – ebben elsősorban a lakásbiztosítási kampány hatása is benne van, bár a kampány hatásáról még nem érkeztek be a konkrét adatok.

Keszthelyi Erik hangsúlyozta:

Magyarországon az egy főre jutó biztosítási szerződések száma 1,56 darab, Németországban ez a szám 7,5 darab, Lengyelországban pedig 2,3 darab.

A lengyel arányt nézve tehát reális célkitűzés, hogy a magyar szerződések száma is felmenjen személyenként kettőre.

A nyugat-európai és magyar darabszám közötti különbség jól mutatja, hogy a pénzügyi tudatosság Németországban sokkal magasabb, mint Magyarországon: ez például az utasbiztosításoknál és a casco szerződéseknél is látszik.

A hazai lakásbiztosításnak 75 százalékos a lefedettsége, ami Európában is kiemelkedő.

Keszthelyi Erik aláhúzta: a kárinfláció mértéke az extraprofitadó bevezetése óta átlagosan 30 százalékos, 2010-és 2020 között a kárinfláció átlagosan  10-12 százalék volt.

A magyar biztosítási szektor évek óta messze elmarad a hitelintézeti szektor eredményeitől.

A biztosítási szektornak 2022-ben 35,6 milliárd, 2023-ban pedig 22 milliárd volt az adózott eredménye.

A biztosítási szektort követte a gyógyszergyárak és a telekommunikációs vállalatoktól beszedett extraprofitadó.

Példaként említette, hogy egy casco esetében a biztosítási díjból

• a biztosítási adó 15 százalék, 
• az extraprofitadó 12 százalék, 
• az ügynöki jutalék 15-18 százalék, 
• a kárinfláció 30 százalék
• a biztosító működési költsége 8-10 százalék
• az elvárt hozam 5 százalék 

Így a beérkező 100 forintból elmegy 55 forint a költségekre, és ekkor még egy fillér biztosítási kárt sem fizettek ki – tette hozzá Keszthelyi Erik.

Mint mondta,

a casco díjak emelkedtek, de kevesebben kötnek cascót,

ezzel párhuzamosan az egyszeri díjas életbiztosítások díjbevételei 40 százalékkal estek vissza 2021-től 2023-ig tartó időszakban.

Az extraprofitadóval kapcsolatban megjegyezte: az adó súlyosan érinti a biztosítási szektort, a különkiadásokhoz ugyanis hozzáadódik a klímaváltozás okozta emelkedő kárkifizetés pl. a 2022-es aszály, és az extrém természeti katasztrófák miatt emelkedett a kárkifizetés.

Határon átnyúló biztosítások versenyénél is látszik a magyar biztosítók hátránya az extraprofitadó miatt.

Jelenleg nem járható út az extraprofitadó azonnali kivezetése, de vizsgálni kell külön a biztosítási szektort, és módosításokra lenne szükség – tette hozzá.

A szerződések 65 százalékát alkuszok közvetítik az alkusztársaságok felé, Magyarországon, ezt követik a függő ügynökök 22 százalékkal. 

Kiemelte: az alkuszok és a többes ügynökök

a biztosítók díjbevételének 53 százalékát hozzák.

Eközben csökken az alkuszok száma 2010-től 36 százalékkal csökkent a közvetítők száma, 2022-ről 2023-ra a csökkenés 5 százalék volt. Ezért is fontos, hogy a Hungarikum Alkusz az oktatásban látja a jövőt, jelenleg három egyetemmel van együttműködésük, és már az első diplomákat is átadták.

Hangsúlyozta:

az MNB célértéke 3 százalék a biztosítási szektor nemzetgazdasági hatásában,

ezzel párhuzamosan erősödő versenyt szeretne a jegybank a szektorban, ehhez több ügynökre van szükség és a pénzügyi tudatosságot is fejleszteni kell a képzési rendszerben. Ebben partner többek között a Pénziránytű Alapítvány.

Az extraprofitadó kivezetése megfelelő keretek között jobb versenyt eredményezne – mondta Keszthelyi Erik.

Jelenleg 24 ezer fő a biztosítási szektorban dolgozó közvetítők száma,

ha ez a szám nem emelkedik, akkor nem lesz növekedés a biztosítási piac penetrációjában. 

2016-ról 2023-ra jelentősen mérséklődött a fiatalabb közvetítők száma, jelenleg 57 év az átlagkorosztály a biztosítási közvetítőknél, az idősebb generáció látja inkább a fantáziát az alkuszi és ügynöki munkában.

A fiataloknak a szektorba toborzása nehéz: most leginkább az oktatási tevékenységben látnak fantáziát, itt várható változás a következő időszakban. Sok fiatalt bevonzanak, de az MLM rendszerből a fiatalok gyorsan kiesnek a rendszerből.

A Hungarikum Alkusz Csoporton belül az átlagos életkor 41 év a tanácsadói hálózatban, 

Magyarország top tíz alkuszcége a Hungarikum Alkusz,

amely 30 százalékos növekedésén ment keresztül 2022-ról 2023-ra, 20 és félmilliárd árbevétellel, a következő a Netrisk, a harmadik a Marsh, melyet az AON s és a CLB, a PBA, az Eurorosk, az MPK, Pannon-Safe, Klasszis-Z követ.

A biztosítótársaságok 93 százaléka áthárítja a biztosítási adó és az extraprofitadót az alkuszokra, tehát ők a díj 73 százaléka után kapnak jutalékot.

A Hungarikum Alkusz 37 százalékos árbevétel növekedést könyvelt el 2022-ről 2023-ra, 400 ezer biztosítást kezelnek, ami 19 százalékos emelkedésnek felel meg, közel 250 ezer ügyfelük van, ami 10 százalékos bővülés közel 250 alkalmazottjuk van, ami 10 százalékkal nőtt.

A Csoport egyedülálló modellje a 360 fokos ügyfélkiszolgálás: 

• erős a vállalati divíziójuk, 
• végeznek határon átnyúló szolgáltatásokat, 
• hitelközvetítést nyújtanak, 
• befektetési szolgáltatást is nyújtanak, 
• építőipari, hitelbiztosítási, partneri és lakossági és kkv divízióval rendelkeznek,
• a CIG Pannónia Nyrt-n keresztül nemzetközi ügyfeleket is kiszolgálnak.

A magyar alkuszcégek vezetőinek átlagkora 60 feletti,

így kihívást jelent a generációváltás, a csökkenő bevételek, a versenyképesség hiánya, a pénzhiány, és nem tudnak megfelelni a szabályozói elvárásoknak az adminisztrációs kötelességek és az IT területén.

Az elmúlt 5 évben 41 biztosításközvetítő csoport csatlakozott a Hungarikum Alkuszhoz.

A Hungarikum Alkusz nettó árbevétele 37 százalékkal bővült: 11,1 milliárdról 15,3 milliárdra emelkedett 2024 első félévére 2023 első negyedévéhez képest.

Szeptemberben letesznek egy átfogó stratégiát amelynek segítségével a biztosítási szektor kezelni tudja a kihívásokat:

• szélsőséges időjárás
• elöregedő szakma
• megnövekedett adóterhek
• szigorúbb szabályozás
• korosztályonként alacsony biztosítási tudatosság.

A célok a következőek:

• a digitalizációs hajlandóság növelése
• aktív ügyféledukáció
• felsőoktatásban zajló képzés támogatása
• az öngondoskodás állam általi támogatásának elérése
• az extraprofitadó optimalizálása
• ügyfelek érdekeinek képviselete
• nemzetközi trendek vizsgálata.

Nemzetközi kitekintés

Egy 16 országra kiterjedő szektorális elemzés alapján a fejlett országokban, többek között az Egyesült Királyságban (9,9 százalék) és Franciaországban (11,8 százalék), a biztosítási szektor 10 százalék körüli penetrációval (2022-es adatok alapján) jelentős szerepet játszik a nemzetgazdaságban.

Ezzel szemben Magyarország biztosítási penetrációja jelentősen alacsonyabb és folyamatosan csökken (2013-ban 2,66 százalék volt, 2022-ben 2,1, ami 2023-ban 2,01 százalékra csökkent)

A magyar biztosítási szektor díjbevétele

2023-ban a magyar biztosítási szektor díjbevétele 1,509 milliárd forint volt, amivel az előző évhez képest mindössze 5,6% százalékos növekedést ért el, ugyanakkor 17,6 százalékos inflációs környezetben. A nem-élet üzletág, amely a biztosítási piac 62% százalékát adja, 14,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest, az életbiztosítások díjbevétele viszont 6,3 százalékkal csökkent, mellyel még a 2021-es szintet sem érte el.

2023-ban a díjbevételek növekedésétől érdemben elmaradt a szerződések számának növekedése, ami negyedévente mindössze 1,1 százalék volt. Az életbiztosítások száma 0,1 százalékkal csökkent, míg a nem-életbiztosításoké 1,3 százalékkal növekedett az előző évhez képest. 2024. I. negyedév végén a biztosítóintézetek teljes szerződésállományában ugyanakkor 7,2 százalékos növekedés látható az egy évvel korábbihoz képest, mely több, mint 1 millió új szerződést jelent, döntően a nem-élet üzletági 8,4 százalékos szerződésszám emelkedés következményeként. Mindezek eredményeként a szerződésszám 2024. I. negyedév végén meghaladta a 15,87 milliót.

Az extraprofit adó hatása a biztosítási szektorra

Ha az egyes gazdasági ágazatokat érintő adó- és adójellegű befizetéseket vizsgáljuk, akkor a az egyik legnagyobb befizető a biztosítási szektor: 2023-ban a pénzügyi szervezetek különadója 352 milliárd forint volt, őt követték a pénzügyi tranzakciós illetékek 333 milliárd forinttal, majd a biztosítótársaságokat érintő biztosítási adó és az extraprofit adó 236 milliárd forinttal.

A biztosítási szektor teljesítményét értékelve ugyanakkor fontos figyelembe venni további tényezőket is:

A klímaváltozás következtében egyre nagyobbak a kockázatok és a kárinfláció mértéke. Nem-élet ág esetében a kumulált kárinfláció mértéke 2021-2023 között majdnem 30% százalékos volt, a lakossági módozatok estén pedig a legtöbb esetben a 40 százalékot is meghaladta kárinfláció.

A minőségi ügyfélkiszolgálás és digitalizáció érdekében tett piacélénkítő beruházások és innovatív fejlesztések csökkennek, ezáltal hosszútávon a magyar biztosítási szektor fokozatosan leszakadhat a környező országok fejlettségi szintjéről, és idővel már a trendkövetésre se lesz képes.

Egy ország nemzetgazdasági fejlettségi szintjét jelentősen befolyásolja a lakosság öngondoskodási hajlandósága. Miközben a fejlett nyugat-európai országokban magas a lakosság biztosítási tudatossága, a magyar piacon még jelentős fejlődésre és célzott biztosítási edukációs tevékenység folytatására van szükség a lakosság megtakarítási hajlandóságának növelése érdekében.

Összeségében megállapítható, hogy a javuló biztosítástechnikai eredmények ellenére is csak a nem-élet és saját befektetések hozamai tudták nyereségesre fordítani a biztosítási szektort, de a szektor forráshiánnyal küzd. Az extraprofit adót figyelemebe véve 7 biztosítótársaság volt veszteséges 2023-ban, pótadó nélkül vizsgálva azonban mindössze egy társaság lett volna veszteséges.

Erősödő alkuszi jelenlét

Annak ellenére, hogy a biztosítási penetráció az elmúlt 10 évben folyamatosan csökken hazánkban (2013-ban 2,66 százalék volt, ami 2023-ra 2,01 százalékra esett vissza), a bruttó díjbevétel évente átlagosan 6,5 százalékot növekedett, amely jelentősnek mondható de még így is elmarad a nemzetközi szinten 10 százalékos átlagfejlődéstől.

Az alkuszok és a többes ügynökök a biztosítók díjbevételének 53%-át kezelték 2023-ban, mely 6 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ezzel összefüggésben folyamatos növekedést mutat a közvetített szerződések darabszáma is.

Míg 2020-ban az alkuszok és többes ügynökök által közvetített szerződések darabszáma a teljes biztosítási piac vonatkozásában 43,2 százalék volt, 2023-ra elérte a 46 százalékot.

Ugyanakkor a növekvő teljesítmény mellett folyamatosan csökken az aktív biztosításközvetítő alkuszok és többes ügynökök száma. Míg 2010-ben 550 volt az alkusz és többes ügynök cégek száma, ami 2023-ra (az előző évhez képest 5,3 százalékkal) 354-re csökkent. 

Hasonló a tendencia látható a biztosításközvetítő természetes személyek esetén is, ahol 2023. év végére 3,7 százalékkal kevesebb regisztrált biztosításközvetítő személy volt, mint 2022-ben.

Az elöregedő korfa megmutatkozik a biztosítási szektorban tevékenykedő személyek között is (az alkuszoké 49,4 év, a többes ügynököké 37,1 év, míg az ügynököké 47,6 év) ezért kiemelten fontos feladat a szektor számára a fiatalok bevonzása.

Alkuszi integráció

Egy nemzetközi elemzést alapul véve az integrációs tevékenység mögött a nyugat-európai országokban elsősorban az elöregedő tulajdonosi réteg, és ezzel összhangban az utódlástervezési okok állnak, a közép-európai országokban pedig a felvásárlások és összeolvadások tekintetében a piaci részesedés növelése és ezzel összhangban a piacvezető pozíciók megszerzése áll.

Míg Lengyelországban 2017 és 2022 között 13 tranzakció zajlott le, amivel vezető szerepet tölt be a régióban, addig Magyarországon a Hungarikum Alkusz Partner Programjához az elmúlt 5 évben 41 biztosításközvetítő csoport csatlakozott, akik azóta is mind tagjai a csapatnak és objektív mutatók alapján kimutatva még eredményesebben végzik tevékenységüket.

Az integrációs tevékenységek nemzetközi és hazai viszonylatban is különböző eredményekkel szolgálnak azoknak, akik belevágnak – mindegy, hogy az integráló, vagy az integrálódó oldaláról nézzük.

Kölcsönös előny azonban, az abból fakadó működést és bevételt érintő szinergia, az új képességek megszerzése, a kiterjedt partnerhálózatok lehetősége, melyek segítik a további fejlődést és az akadályok nélküli üzletkötést.

A Hungarikum Alkusz a biztosításközvetítői piac legnagyobb szereplőjeként valódi változást kíván elérni a magyar biztosítási szektorban. Ennek érdekében egy évvel ezelőtti sajtótájékoztatója keretében mutatta be a 12 stratégiai pontot tartalmazó javaslatcsomagját. Melyet egy 16 országra kiterjedő nemzetközi kutatás előzött meg, a stratégia felállítása érdekében.

Az alkuszcég támogatásával 2024. januárjában a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetsége (MBTSZ) meghirdette 2030-ig tartó programját elősegítve a biztosítási szakma fejlődését.

A Szövetség célja többek között, hogy tevékenységével elősegítse a tanácsadók munkáját, piacújító innovációs és digitalizációs programok kezdeményezését, az alkuszi szakma vonzóvá tételét, 2030-ig a szakirányú felsőfokú képzettséggel rendelkezők számának emelését, Tanácsadói Minősítési Rendszer megalkotását, valamint az ügyfelek biztosítási attitűdjének fejlesztését, melyek hozzájárulnak a társadalom biztosítási szakmába vetett bizalmának növeléséhez.

Ennek érdekében szakmai kerekasztal beszélgetéseket kezdeményezett a Nemzetgazdasági Minisztiérummal, a Magyar Nemzeti Bankkal és a Magyar Biztosítók Szövetségével, valamint a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségével és a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetségével.

Az idei év januárjáról júliusig 8 alkalommal valósult meg szakmai egyeztetés, a kilencedik pedig szeptemberben fog megvalósulni.

A biztosítási szakma fiatalítása érdekében 2023 szeptemberben Magyarországon elsőként az alkuszcég támogatásával elindult a győri Széchenyi István Egyetemen két féléves biztosítási és pénzügyi tanácsadói felsőoktatási szakképzés 28 biztosítási és pénzügyi szerktorban tevékenykedő neves szakember közreműködésével.

Az első diplomaátadó ünnepségen  – ahol 47 hallgató vehette át a képzést elismerő oklevelet – beszédet mondott többek között dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem általános és oktatási elnökhelyettese, dr. Kovács Norbert egyetemi docens, szakfelelős, valamint dr. Remsei Sándor, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar dékánja.

A Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetségének képviseletében Keszthelyi Erik elnök, Mészárosné Szojka Edina, a szövetség Képzésért és Minősítésért Felelős Bizottságának elnöke, valamint dr. Kozma Dávid, az egyetemi kurzus tantestületi vezetője, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. jogi és üzlettámogatási vezérigazgató-helyettese szólt a jelenlévőkhöz.