Ha visszatekintünk az elmúlt 3,5 évre, ez idő alatt megjelent a koronavírusjárvány, ezt követte egy gyors helyreállási periódus. Majd egy drasztikus energiaáremelkedéssel kellett szembenéznie a világnak, aminek az okai között jelen voltak a háborúk is, ebből később egy globális inflációs hullám alakult ki.

A Covid-19 időszaka felnagyított egy olyan folyamatot, ami már a megelőző évtizedben is jelen volt. Láthattuk. hogy a jegybanki mérlegek a nagy pénzügyi válságot követően növekedtek, ezeket aktívan használták válságkezelésre a jegybankok. A koronavírusjárvány megjelenésével gyakorlatilag mindenki ehhez a gyakorlathoz nyúlt vissza, és nagyon gyors jegybanki mérlegállomány bővülést figyelhettünk meg. 1-1,5 év alatt körülbelül 1,5-2-szeresére nőtt a GDP-arányában a nagy jegybankok mérlege, majd ebből indult el 2022 óta egy fokozatos normalizáció.

- elemezte az elmúlt évek jegybanki gyakorlatait Virág Barnabás, az MNB alelnöke, a Hitelintézeti Szemle szerkesztőbizottságának elnöke.

Egy nagyon jelentős likviditás bővítés zajlott Magyarországon is, amikor 2020-2021 során 11 ezer milliárd forintos likviditás került be a rendszerbe.A reálgazdaság esetében egy egészen gyors visszapattanás következett be a koronavírusjárványt követően. Az Amerikai Egyesült Államokban ment végbe a leggyorsabban a helyreállás, de 2021 végére-2022 elejére mindenütt esély volt, nemcsak a válság előtti szint elérésére, de a gazdasági trend utolérésére is.

Ennek a folyamatnak azonban az ukrajnai háború kitörése szabott gátat. A növekedési képesség kifejezetten gyengült Európában és a közép- és kelet-európai régióban.

Tovább csökkenhet az infláció Magyarországon?

Magyarországon az év második felében az infláció a jegybanki toleranciasávon belül, annak felső széle körül alakulhat. A toleranciasáv teteje 4 százalék, és arra számítunk, hogy a következő hónapokban a toleranciasávon belül, annak közelében maradhat az infláció.

- vetítette előre az év további részében várható infláció alakulását Virág Barnabás.

Ahogy azt a monetáris tanács jelezte, júniustól egy új szakasz vette kezdetét, ahol a tanács a beérkező adatok alapján hónapról hónapra dönt az alapkamat mértékéről. Ebben a szakaszban kiemelet figyelemmel kell követni az inflációs kilátások alakulását, a pénzügyi piaci stabilitását, az ország kockázati megítélését, és hazánk régióhoz vett relatív helyzetét.

Azt látjuk, hogy a monetáris politikai kilátások összességében nem változtak meg az elmúlt időszakban. Az MNB azt a kamatpályát szeretné elérni, amely biztosítja az árstabilitást és annak alapvető feltételét, a pénzügyi piaci stabilitást.

- hangsúlyozta az MNB jövőbeli céljait Virág Barnabás.

A júniusi inflációs adat a várakozások alatt alakult, így a következő hónapban az infláció a toleranciasávon belül alakulhat. A maginflációban enyhe emelkedésre lehet számítani, mert az inflációs várakozások horgonyzásához még időre van szükség.

A legutóbbi, vártnál jobb inflációs adat és az elmúlt hetekben javuló globális kockázati hangulat nem változtat a monetáris politika helyzetértékelésén, de lehetővé teheti a kamatcsökkentések korábbi végrehajtását.

A piaci elemzések az év végéig 2-3 alkalommal 25 bázispontos kamatcsökkentést jeleznek előre, de az időzítést illetően vannak eltérések. Az elmúlt hetek mozgásaiban azonban az is látszik, hogy a 1,5-2 éves horizonton látott kamatvárakozásokban egy komoly csökkenés zajlott le, ami a jelenlegi információk szerint akár túlzott mértékű is lehet.

A hazai monetáris politika közelmúltjáról és a jövő jegybanki kihívásairól szóló teljes előadást az alábbi linken tekintheti meg.