Utasbiztosítás: átlag több mint 150 ezerbe kerül, ha bajunk lesz

Érthető módon manapság az utazókat az érdekli leginkább, hogy milyen feltételekkel térít az utasbiztosításuk a COVID kapcsán, ám a koronavírus mellett számos egyéb baj is történhet egy utazás során, amit az is jól mutat, hogy például az UNION Biztosító - amelynek több százezer, utasbiztosítással rendelkező ügyfele van -

a múlt évben átlagosan több mint 150 ezer forintot fizetett ki egy-egy károsult ügyfele ellátására. 1. A gyomorrontástól a törésen át a napi 9 milliós ellátásig

“Az elmúlt években volt olyan ügyfelünk, akinek a több mint hétmillió forintos thaiföldi kórházi számláját térítettük, egy másik, az Egyesült Államokban kórházba került ügyfelünknek pedig a több tízmillió forintra rúgó kezelését fedeztük - ez persze nem meglepő annak fényében, hogy az USA-ban az ellátás díja akár a napi harmincezer dollárt (nagyjából 9 millió forintot) is elérheti”

- mondja Szabó Tamás, az UNION Biztosító utasbiztosítási szakértője.

“Ám tévedés azt gondolni, hogy baj csak a távoli országokban vagy hosszú utazások alatt történhet velünk, hiszen például az UNION Biztosító 2018 júliusi adatai szerint statisztikailag a Horvátországba autóval utazó, vízparton nyaraló, 18 és 45 év közötti életkorú turisták voltak kénytelenek a legtöbbször igénybe venni utasbiztosításukat” - teszi hozzá Szabó Tamás.

Egy jól megválasztott biztosítás fedezheti többek között az esetleges kórházi önrész, a vizitdíj és a kórházi napidíj összegét, sőt, ha szükséges, a magánkórházi ellátást is, egy balesetnél a mentés (például a helikopteres szállítás) költségeit, a vizes sportok (például a búvárkodás, a vízisí vagy a banánozás) miatt szükséges ellátást, a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árát, beteglátogatás esetén a családtagok kiutazásának és szállásának a költségét, illetve a beteg hazaszállítását is.

2. Fizet a biztosító a koronavírusra?

Érdemes olyan utasbiztosítást választani, amely téríti a külföldi egészségügyi ellátás, valamint a hazautazás vagy hazaszállítás extra költségeit, ha esetleg a nyaralás alatt elkapjuk a koronavírust. Fontos tudni, hogy az utasbiztosítás csak akkor fizeti ezeket, ha az adott ország, ahová utazunk, nem szerepel a Külgazdasági és Külügyminisztérium által utazásra nem javasolt térségek között. Ha viszont a Külügyminisztérium a kiutazás után sorolja át az úti célt az utazásra nem javasolt országok közé, akkor ott is érvényes lehet a biztosítás.

És ki fizet akkor, ha egy, a nyaralás alatt elrendelt közegészségügyi, járványügyi zárlat (vagy közismertebb nevén karantén) miatt kell extra költségekbe verni magunkat - például a hosszabb kint tartózkodás, vagy a repülőjegy átfoglalása miatt? Egy megfelelő utasbiztosítás az extra szállásköltséget és a hazautazás többletköltségét is térítheti egy adott összeghatárig.

3. Kutya bajunk se lesz, ha négylábúval nyaralunk…

Ha egészségügyi problémák nélkül „megússzuk” a nyaralást, még akkor sem biztos, hogy elkerüljük a külföldi kórházakat, ugyanis házi kedvencünket is érheti baleset vagy betegség a nyaralás alatt. Elég csak egy durvább rovarcsípésre gondolni, de akár a négylábúak is összeszedhetnek valamilyen komolyabb fertőzést az út során, ebben az esetben pedig a kutyák és cicák orvosi ellátása és gyógyszerei sokba kerülhetnek. Egy, az ilyen jellegű költségekre is fedezetet nyújtó utasbiztosítás viszont ezeket a kiadásokat is megtérítheti.

4. Ha mégsem tudunk elutazni, vagy előbb hazajövünk

Lehetünk bármilyen elővigyázatosak manapság, nem nehéz elképzelni, hogy például egy betegség miatt elmarad vagy lerövidül a nyaralás - a gyerekkel utazók számára ez egyébként sem ismeretlen helyzet. Emiatt sokan elbukhatják az előre kifizetett szállás díját, a repülőjegy vagy az autóbérlés költségét, esetleg egy program – például egy sportesemény, a múzeumi belépők, egy fesztivál vagy a tevegelés – ugyancsak borsos árát. Ha viszont olyan biztosítást kötünk, akkor egy baleset vagy betegség - sőt, akár az állásunk elvesztése - esetén is térítheti az előre kifizetett szolgáltatások, programok árát a biztosító.

5. Ha csődbe megy az utazási iroda

Sajnos az elmúlt években nem volt példa nélküli, hogy csődbe ment egy-egy hazai vagy külföldi utazási iroda. Egy ilyen kellemetlen helyzetben is számíthatunk azonban olyan biztosítóra, amely a megszakított utazás kapcsán díjvisszatérítéssel, illetve a telefonköltségek térítésével járul hozzá a kárenyhítéshez.

6. Ha elvész a poggyász vagy késik a repülő

2015-ben 23 millió poggyász veszett el a világ repülőterein, azaz minden ezer utasra 6,5 darab ilyen bőrönd jutott.

Ugyancsak sokan foghatták a fejüket a légitársaságok járatainak késése, törlése és túlfoglalása miatt is. Ha eltűnik vagy megrongálódik a bőrönd, vagy az abban szállított holmik, a biztosító egy adott keretig téríti a személyes tárgyak értékét, míg a csomagok 6 vagy 12 órán túli késése esetén fizetheti például a piperecikkek, egy fürdőruha vagy egy váltás ruha beszerzését. Ha pedig a járattal akad probléma, általában a többletköltséget – például a szállást és az étkezést – állja.

7. Ha lerobbanunk

A koronavírus-járvány idején a korábbi évekhez képest jóval többen indulnak útnak repülő helyett autóval, így nem haszontalan dolog áttekinteni, mire is fizethet egy utasbiztosítás, ha az út szélén hagy a paripa - például egy baleset vagy műszaki hiba miatt. Ilyenkor a biztosítónk megszervezi és fizetheti helyettünk a helyszíni javíttatást vagy a szervizbe szállítást, az alkatrészcserét, a defektes gumiabroncs költségét, az autóbérlést vagy a hazautazást, sőt, akár még a szállást is a javítás idejére.

8. Ha a tengerparton ellopják a drága kütyüt vagy a sportfelszerelést

Szerencsére a legtöbben épségben eljutnak például valamelyik közeli tengerpartra, de ki vigyáz ott a mobilra, fényképezőre, tabletre, egyéb kütyüre? Ráadásul sokan (például a búvárok, szörfösök) a drága sportfelszerelésüket is magukkal viszik az utazásra. A turistákra utazó tolvajok pedig akár egy szempillantás alatt is képesek ellopni ezeket - egy jól kiválasztott utasbiztosítás viszont a laptop vagy más okos eszközök, illetve a sportfelszerelések eltűnését is fedezheti - hívja fel a figyelmet az UNION.

9. Ha bajt okozunk, és fizetnünk kell

„Volt olyan eset, hogy egy véletlenül leejtett értékes porcelán miatt követelt kárpótlást az ügyfelünk szállásadója, míg egy másik biztosítottunk egy vízi járműben okozott kár miatt hívott minket segítségért”

- mondja Szabó Tamás, az UNION utasbiztosítási szakértője.

Ha kárt okozunk más tulajdonában vagy akár testi épségében, akkor kártérítési kötelezettségünk keletkezhet. Tipikus példa, amikor a gyerekek a szállodai szobában fociznak, és betörik a lapostévé képernyőjét. A számlát ilyenkor az fizeti, aki a kárt okozta - egy megfelelő utasbiztosítással viszont akár a biztosítónk. A külföldi nyaralás során - extrém esetben - a helyi rendőrséggel is meggyűlhet a bajunk, például ha közlekedési baleset okozása miatt letartóztatnak. Ekkor – az utasbiztosítás terhére - igényt tarthatunk ügyvédre, tolmácsra vagy az óvadék megtérítésére is.

10. Ha eltűnnek az iratok vagy a pénz

Aligha kell magyarázni, hogy külföldön még nagyobb problémákat okoz, ha ellopják az iratainkat, úti okmányainkat vagy a pénzünket. Ilyenkor a helyi magyar konzulátushoz kell fordulni: az útlevél vagy a személyi igazolvány ellopásának vagy elvesztésének bejelentése után a konzul állítja ki az ideiglenes hazatérési engedélyt. A biztosítóra ebben az esetben is érdemes gondolni, hiszen térítheti a konzulátusra utazás költségét, fizetheti a konzul által kiállított, ideiglenes úti okmány díját, és akár pénzsegélyt is küldhet.

11. Ha mégis inkább itthon nyaralunk idén

Nem csoda, ha a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos statisztikákat, és a folyamatosan változó utazási korlátozásokat látva sokan inkább úgy döntenek, hogy idén itthon töltik a szabadságukat. A belföldön nyaralóknak érdemes belföldi utasbiztosítást kötni, ami egyrészt biztosíthatja az autó vagy motor elszállítását, ha balesetet szenvedünk, vagy meghibásodik a jármű, másrészt anyagi védelmet kínálhat számunkra egy súlyos baleset esetén - derül ki az UNION Biztosító „11 fontos dolog, ha utasbiztosítást keresel” című blogcikkéből.