A lombikprogram előtti hormonkezelés is növelheti a mellrák kockázatát
ÉletmódNem csak a magasabb életkor, vagy a változókori hormonpótlás növelheti a mellrák kockázatát, de fiatalabbaknál a lombikbébi program során kapott hormonstimuláció is. Ez a daganatfajta a nőknél még mindig a leggyakoribb világszerte, és hazánkban évről évre egyre többeknél diagnosztizálják. A jó hír, hogy minden változata kezelhető, a rossz, hogy hiába ingyenes a szűrés, Magyarországon még mindig kevesebb, mint az érintett nők 40 százaléka él a lehetőséggel.
Már 40 éves kor előtt ajánlatos lenne mammográfiai szűrésen részt venniük azoknak, akik mesterséges megtermékenyítés miatt hormonkezelést kaptak – mondta egy, a témában rendezett workshopon a Szent Margit Kórház Onkológiai Osztályának vezetője. Boér Katalin szerint ugyanis a hormonstimuláció növelheti a mellrák kockázatát, és erről egyelőre a szükségesnél kevesebb szó esik.
Azt ugyan sokkal többször hallani, hogy a rendszeres szűrés a mellrák esetében is életmentő lehet a korai felismerés miatt, az osztályvezető főorvos szerint
mégis előfordul, hogy egyesek 8-10 évig „növesztik” a mellükben a daganatot, mire orvoshoz fordulnak. A statisztikák is azt mutatják, hogy az emlőszűrésre invitált nők kevesebb, mint 40 százaléka megy el a vizsgálatokra, pedig a nemzetközi adatok azt mutatják, hogy ha legalább a 70 százalékuk rendszeresen járna szűrésre, egyharmadával kevesebben halnának meg ebben a betegségben.
Jelenleg évente ma is még több mint 2 ezer nő veszíti életét emlőrák miatt, ezek a számok évek óta stagnálnak, míg az újonnan felismert esetek száma folyamatosan emelkedik. A Nemzeti Rákregiszter utolsó hivatalos bejegyzése szerint
2018-ban mintegy 8400 embernél diagnosztizáltak mellrákot, az érintettek 99 százaléka nő volt, az átlagéletkoruk pedig 62 év.
Boér Katalin szerint az emelkedő esetszámok mögött részben a társadalom idősödése áll, hiszen a statisztikákból látszik, hogy a mellrák inkább az 55 éven felüliek betegsége. Fontos az is, hogy folyamatosan fejlődik a diagnosztika, és egyre kisebb daganat is kimutatható. Ezzel együtt is fontos a fiatalabbaknál is minimum a rendszeres önvizsgálat, mert
az új páciensek 5 százaléka minden évben 40 évnél fiatalabb, ez pedig évente 500 fiatal emlőrákost jelent.
Boér Katalin arról is beszélt, hogy az emlődaganatok kezelésében vetették be először a célzott terápiákat, ma már ezek vannak többségben. Ezzel és az immunterápiával, valamint az egyéb új kezelési lehetőségekkel pedig egyre inkább háttérbe szorul a radikális kemoterápia.
Hazánkban az óta, hogytöbb orvosszakma képviselőjét összefogó onkoteamek állítják össze a daganatos betegek kezelési tervét, majdnem 20 százalékkal csökkent a halálozás. A kezelésekkel kapcsolatban hangsúlyozta azt is: egyre több a terápiás lehetőség, egyre hosszabb és minőségi élet biztosítható ma már a mellrákban szenvedőknek is. Ebben nem számít a páciens kora és a betegség stádiuma sem, ma már az áttétes emlődaganat sem egyenlő a halálos diagnózissal.
Az onkológus azt is elmondta, hogy
manapság már elsősorban emlőmegtartó műtéteket végeznek, és nagyon sok esetben mellrekonstrukciót is csinálnak a daganatok eltávolításával egy időben.
Ez azonban nem jelenti még az implantátum beültetését, azt a teljes gyógyulást követően helyezik csak be. A mellrekonstrukciót ma már áttétes betegnél is elvégzik, ha nem megterhelő a számára és jók az életkilátásai. Nagyon sokat változott tehát a szemlélet, a betegek életminősége egyre fontosabb.
