A nők egyötöde nem tervez gyereket, az anyagi bizonytalanság a gyerektelenség egyik fő oka
ÉletmódA pénzhiány és a bizonytalan jövő is a gyermekvállalást gátló főbb tényezők között van egy friss hazai kutatás szerint, amelyből az is kiderül, hogy a szülőképes korú nők egyötöde egy gyermeket sem akar szülni. A felmérést egy, a meddőség témájában rendezett sajtótájékoztatón ismertették, ahol az is elhangzott: a Covid tovább gyengítette a férfiak egyébként is folyamatosan romló tendenciát mutató nemzőképességét.
A népességnövekedés szempontjából a leghatékonyabb eszköz a bérszínvonal emelését a gyermekvállalás ösztönzését és a meddőségi problémával küzdő párok célzott megsegítését nevezték meg a legnagyobb arányban a párok abban a friss hazai kutatásban, amit a Nézőpont intézet készített a német Merck gyógyszergyár megbízásából.
A gyermekvállalást akadályozó tényezők közül két éve is az anyagi bizonytalanság volt az első helyen, de míg akkor „csak” 79% említette azt az első helyen, mostanra ez az amúgy is magas arány 86%-ra nőtt.
Két éve a megkérdezettek többsége egyetértett azzal, hogy a gyermekvállalást állami eszközökkel is segíteni kell. A 2019-es felmérés válaszadóinak 73%-a szerint jó döntés volt a támogatáspolitikán belül a családtámogatás középpontba helyezése. Az intézkedések közül a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye (68%), a falusi CSOK (69%) és a babaváró támogatás (72%) volt a legnépszerűbb.
Az eddigi eszközrendszernek ugyanakkor látszanak a korlátai, és a válaszokból az is kirajzolódik, hogy az érintettek más típusú segítségre is vágynának.
Jelenleg a gyermekvállalási kedv növelésére hatékony eszköznek tartanák a bérszínvonal emelését (71%), a gyermeknevelés bőkezűbb anyagi támogatását (63%), a kisgyermeknevelést segítő intézmények férőhelyeinek növelését illetve az otthonmaradás feltételeinek megteremtését (63%), a meddőség elleni kezelések anyagi támogatását (59%), a kezelésekkel kapcsolatos szélesebb körű tájékoztatást, (58%), illetve az esetlegesen sérülten születő gyermekek élethosszig tartó anyagi támogatását.
Most összességében a gyermekvállalás anyagi kockázatainak jelentős csökkentését várnák a megkérdezettek az államtól. Ez a megközelítés teljes mértékben összhangban van azzal, hogy 2021-ben a hátráltató körülmények között az anyagi környezet (90%), illetve a munka és a gyermeknevelés nehéz összeegyeztethetősége (82%) az első – a megfelelő pár hiánya (81%), az életkor kitolódása (77%) és az egészségügyi ok (65%) csak ezután következik.A megkérdezettek többségénél a gyermekvállalás időzítését a koronavírus-járvány a többségnél kedvezőtlen irányba befolyásolta: 69% később vállalna gyereket a pandémia tapasztalatainak hatására, elsősorban az anyagi kockázatok miatt.
Pedig a szakértők nem győzik hangsúlyozni, hogy az életkor előrehaladtával folyamatosan csökken az esély a sikeres fogantatásra és az egészséges, problémamentes terhességre. Ehhez képest a 2021-es számok szerint
a szülőképes korban lévők közül 21% egy gyereket sem szeretne; egyet 20%, kettőt 36% tervez.
Magyarországon minden hetedik magyar pár hiába vár gyermekáldásra, ami azt jelenti, hogy a meddőség 150 ezer érintett férfit és nőt érint ma az országban.
Akiknek meddőségi kezelésre van szükségük, ha választhatnának, a relatív többség (50%) magán intézményhez fordulna, és csak 31% választaná az államit, 1% az egyházit
(utóbbit azért, mert a megkérdezettek szerint tisztább és olcsóbb).
Már önmagában ez az adat is arra utal, hogy sokan nem tudják, hogy a jövő évtől az összes eddigi magánintézmény állami tulajdonba kerül, és jó részük már most is állami kézben van. Azzal a sajtóhírrel kapcsolatban pedig, hogy sok gyermekre vágyó pár ezután majd külföldre megy meddőségi kezelésre, Balogh István, a Budai Irgalmasrendi Kórház andrológiai szakambulancia vezetője azzal magyarázta, hogy nem minden ellátás elérhető itthon. Az egyik ilyen a petesejt-adományozás, amire Csehországban vagy Szlovákiában már egész iparág épült.
A szakember arról is beszélt, hogy az utóbbi évtizedekben drámai mértékben csökkent a férfiak megtermékenyítő képessége, és ezen csak tovább rontott a Covid, ami sokakat örökre megfosztott attól, hogy utódot nemzzenek.
A spermiumok száma, életképessége az utóbbi 20 évben a felére csökkentek, a 40-50 évvel ezelőttinek pedig a harmadára zuhant. Ami most, 2021-ben még egészséges szintnek számít, az a ’70-80-as években betegségnek minősült – fogalmazott Balogh István.
A férfi meddőség mögött rejlő okok az esetek 50-60 százalékában nem kideríthetők, ami értelemszerűen a kezelésben is komoly nehézséget okoz, és azt jelenti, hogy ha a pár mégis gyermeket szeretne, akkor a másik felét, a nőt kezelik, hogy mesterséges megtermékenyítéssel mégis megfoganhasson a várt utód.
A férfi meddőség az egyetlen olyan kórállapot, ahol nem a pácienst, hanem annak párját kezelik – mutatott rá. Ezért is nagyon fontos lenne feltárni az okot a férfiaknál, hogy a terápiát ők kapják, ne a feleségük vagy az élettársuk.
Ennek érdekében egy kutatást végeztek az Irgalmasrendi Kórházban, azt vizsgálva, vajon mennyire befolyásolja a férfiak nemzőképességét az úgynevezett oxidatív, vagyis sejtszintű stressz.
Mint Balogh István elmondta, a 100 jelentkező nagyjából felének volt a normálistól eltérő a spermaképe. Az átlagéletkor 33 év volt, de 46 százalékuk túlsúllyal küzdött és valamilyen háttérbetegsége is volt, így nem csoda, hogy több mint 40 százalékuknál kimutatható volt az oxidatív stressz. De azoknak az egynegyedénél is, akiknél normális volt a spermakép, és nem volt semmiféle háttérbetegség.
A szakember szerint nem mellesleg a Covid tovább rontott az amúgy sem rózsás helyzeten: azok közül, akik átestek a betegségen és felgyógyultak, sokan végérvényesen elveszítették a termékenységüket.
