„Ez a háború a jövő nemzedékeinek jólétére is hatással van”

Egészség2022. márc. 2.H. É.

Az orosz invázió nem csak a mai ukránok tragédiája. Ez a jövő nemzedékeinek jólétére is hatással van – mutat rá Julian Sheather a Brit Orvosok Szövetségének etikai és emberi jogi tanácsadója, valamint az Orvosok Határok Nélkül szervezet etikai tanácsadója.

Egy háború nem csupán fizikai és lelki értelemben pusztító. Feltépi az emberi jólét gyökereit, felhasítja az emberi közösség szövetét, megbontja a kötelékeket az emberek és otthonaik között.  És mindig maradandó nyomot hagy maga után, minden értelemben – figyelmeztet a szakértő a világ egyik legrangosabb orvosi folyóiratában, a The BMJ-ben megjelent, a háború fizikai és lelki hatásait elemző írásában rámutatva, hogy egy háború hatásai térben és időben mindig tovagyűrűznek. A következmények visszhangoznak azoknak az egész életén át, akik a traumát átélték, de gyakran a következő generációkon keresztül is. 

A harci cselekmények emberi életeknek vetnek véget, vagy változtatják meg azokat örökre. Az „okos” fegyverek és a „célzott” támadások ellenére a harci cselekmények ritkán korlátozódnak a hadseregekre. A közelmúltbeli konfliktusok, például a tágabb Közel-Keleten zajló háborúk is rengeteg polgári áldozatot követeltek. 

De a háború egészségügyi hatásai nem érnek véget a harci sérülésekkel. Durva becslések szerint minden egyes háborús áldozatra kilenc közvetlen áldozat jut, ez a szám azonban nagyban függ a konfliktus természetétől és az egészségügyi infrastruktúrától. Ez utóbbit azonban a háború is rombolja. A szíriai és jemeni konfliktusokban például az egészségügyi szolgáltatások is szándékos támadások célpontjaivá váltak.  Ukrajnában, még ha az egészségügyi intézményeket nem is éri közvetlen támadás, a háború nyilvánvalóan rombolóan hat majd az egészségügyi szolgáltatásokra és a közegészségügyre, különösen akkor, ha a konfliktus a városi területekre is átterjed. 

A polgári infrastruktúra ugyanis, mint Julian Sheather aláhúzza, rendkívül sebezhető a modern konfliktusokkal szemben. 

A közlekedés és a szállítás akadozik, ezzel együtt pedig nehezebbé válik az alapvető orvosi eszközök, gyógyszerek hozzáférése, ami miatt gyorsan romolhat az egyébként is rossz egészségi állapotban lévők helyzete.A konfliktus elmérgesedése esetén, ha esetleg sérül vagy nehézzé válik az ivóvíz-, vagy az élelmiszerellátás, problémát jelent a higiénia, a fertőző betegségek újra megjelenhetnek. A konfliktusok során ráadásul a tapasztalatok szerint az emberi viselkedés megváltozik, emiatt is terjedhetnek nem fertőző betegségek. 

A konfliktus mentális egészségügyi hatásai valószínűleg szélsőségesek. Mint a szakértő emlékeztet: az ukránok hosszú évek óta aggodalommal figyelték nagyhatalmú szomszédjuk szándékait. Szemtanúi voltak annak, hogy Oroszország annektálja a Krímet, valamint a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyékben vívott proxy háborúknak. Az invázió mindezek után még súlyosabban és tartósabban érinti a mentális egészségüket.

Julian Sheather arra is felhívja a figyelmet, hogy

a közelmúlt konfliktusaiból tudható: a háború egészségügyi hatásai messze az érintett országok határain túl is éreztethetik hatásukat. Elég csak azokra a milliókra gondolni, akik a modern konfliktusok miatt lakóhelyük elhagyására kényszerültek. Ezek az emberek magukkal viszik traumájukat. Ukrajna népe pedig már a múltból is számos traumát hoz azzal, hogy egymást követő brutális rezsimek áldozatai voltak – emlékeztet a szakértő. Az 1932-33-as nagy éhínségben, a holodomorban legalább 3-3,5 millió ukrán halt meg Sztálin szándékos kiéheztetési politikájának következtében. A II. világháborúban, miután Hitler 1941 júniusában megszállta Ukrajnát , újabb 3,5 millió állampolgárt öltek meg, és több millióan haltak meg katonaként a Vörös Hadseregben.