Itt a kullancsszezon és két új faj, amelyek a krími-kongói vérzéses lázat terjesztik

A globális felmelegedéssel együtt több olyan betegség megjelenésére kell felkészülni, köztük a nagyon magas, 30 százalékos halálozási aránnyal járó, krími-kongói vérzéses lázéra, ami a nevéből adódóan eddig ismeretlen volt ezen az éghajlaton, de egyre gyakrabban fordul elő Európában is.

A Hyalomma marginatum kullancsfaj elterjedtsége az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint

A krími-kongói vérzéses lázat a Magyarországon nem őshonos Hyalomma kullancsok felnőtt egyedei képesek terjeszteni, jóllehet nem minden példány hordozza a betegség kórokozóját. Annak érdekében azonban, hogy figyelemmel lehessen kísérni ezeknek a parazitáknak az elterjedését és fel lehessen mérni a potenciális veszély nagyságát, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpont a www.kullancsfigyelo.hu weboldalon gyűjti a jelzéseket

a nálunk őshonostól eltérő, nagy méretű, gyorsan mozgó, csíkos lábú kullancsok magyarországi megjelenéséről. A felismerést segíti, hogy a Hyalomma háti felületét egyszínű sötét pajzs borítja.

A tavaly óta beküldött minták alapján tavaly szeptemberben egy Vas megyei kutyáról, illetve egy Bács-Kiskun megyében tartott szarvasmarháról gyűjtött be a gazdája egy-egy Hyalomma-példányt. A vizsgálatok alapján ezek egyike sem volt fertőzött a krími-kongói vérzéses láz vírusával, azt azonban még vizsgálják, hogy más kórokozókat hordoztak-e.

A kullancsok akkor fertőződnek meg, amikor olyan madarak vagy emlősök vérét szívják, amelyek már fertőzöttek valamilyen kórokozóval. Ezért is nevezik őket vektornak vagy köztigazdának, hiszen nem elsődleges hordozói a vírusoknak, baktériumoknak, hanem közvetítői azoknak.  

Lyme-kór és kullancsencephalitis

A krími-kongói vérzéses láznál egyelőre gyakoribb idehaza a Lyme-kór és a kullancs okozta gennyes agyvelőgyulladás, a kullancsencephalitis (FSME). Szerencsére azonban ezek sem érintenek tömegeket:

az utóbbi években jellemzően évi 1300 és 1600 Lyme-kór esetet jelentettek, míg kullancs okozta agyvelőgyulladás általában 20 alatti számban fordult elő, de 2018-ban kiemelkedően sok, 36 esetet regisztráltak.

A két betegség előfordulásában látható különbségnek az is oka lehet, hogy míg korábbi felmérések szerint a kullancsencephalitis vírusa csak a kullancsok 0,05%-ában található meg, addig a Lyme-kórt okozó baktérium a kullancsok 12%-ában előfordul.

Az FSME-vírus – amelynek elnevezése németül a kora-nyári esethalmozódásra utal (Frühsommer-Meningoenzephalitis) a fertőzöttek egy részénél súlyos, idegrendszeri tüneteket okozhat. A legújabb kutatások szerint ugyanakkor az enyhe panaszokkal átvészelt vírusfertőzés később is éreztetheti hatását, összefüggésbe hozható például tanulási nehézségekkel.

Az FSME-vírus által okozott agyvelőgyulladásnak gyakran nincsenek korai, könnyen látható jelei, és a betegség lefolyása általában két fázisú. Az első fázisban influenzaszerű tünetek jelentkeznek, akár egy hétig is: izomfájdalom, fejfájás, fáradékonyság és 37,5-39°C-os testhőmérséklet. Ezután kettő-tíz napig tünetmentes időszak következik. A második fázisban a központi idegrendszer (agy és gerincvelő) potenciálisan súlyos fertőzése következhet be, a jelző tünetek: magas láz, fejfájás, hányinger, hányás és szédülés lehetnek. A kullancsencephalitis fertőzéseknél minden harmadik esetben hosszú távú szövődmény alakulhat ki (memóriazavar, halláskárosodás, végtaggyengeség).

A betegség gyakrabban és súlyosabban érinti az 50 éven felülieket.A borreliózist, más néven Lyme-kórt a Borrelia burgdorferi baktérium okozza. Fő jellemzője a kullancscsípés körül kialakuló körkörös, vörös, világos közepű bőrkiütés, ami három-harminc napon belül válik láthatóvá. Igaz, nem mindenkinél, de a fertőzöttek körülbelül 60–80 %-ánál jelentkezik ez a tünet. Erre a betegségre inkább az úgynevezett "vándorló fájdalmak", érzészavarok a jellemzőbbek, bár a fejfájás, a hányinger, fáradékonyság is szintén gyakori szimptóma. Itt a hosszú távú szövődmények közé tartozhatnak az ízületi gyulladások és az idegrendszeri károsodások.

A legfontosabb különbség, hogy

míg a Lyme-kórt baktérium okozza, addig a kullancsencephalitist vírus. Ez utóbbinak nincs vírusellenes gyógyszeres terápiája, csak a tünetek kezelését célzó, támogató gyógyszeres kezelés lehetséges. A diagnosztizált Lyme-kór általában sikeresen kezelhető antibiotikumokkal.A Lyme-kórt és a kullancsencephalitist az érdekes nevű Ixodes ricinus okozza, ami voltaképpen nem más, mint a közönséges kullancs, az Európában legszélesebb körben elterjedt kullancsfaj. Ezek a kullancsok az állatokra veszélyes kullancsbetegségek, például a kutyákra akár végzetes fertőzéssel járó babesiosis legfontosabb hordozói is.

Az utóbbi időben számos európai országban megfigyelték e betegségek előfordulásának növekedését. Ennek az is oka lehet, hogy míg korábban csak maximum a tengerszint felett 750 méteres magasságig volt jellemző az előfordulásuk, manapság már 1500 méteren is előfordulnak a felmelegedés miatt.

A közönséges kullancs elterjedtsége az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint

Tények és tévhitek

A közönséges kullancsok Magyarországon Északon, Nyugaton, valamint a Duna és a Balaton környéki térségekben koncentrálódnak jobban, de persze bárhol előfordulhatnak hazánkban és Európa nagy részén. 

Tavasztól őszig aktívak, a magas páratartalmú helyeket kedvelik, főként lombhullató és vegyes (ritkábban tűlevelű) erdőkben, de legelőkön és városi parkokban, játszótereken, strandokon is egyre inkább elterjedtek. Ezek a fő vadászterületeik is,

ugyanis a közhiedelemmel ellentétben nem tudnak ugrani, nem másznak fára, sőt, általában 1,5 méternél magasabbra sem jutnak – hívja fel a figyelmet a kullancsveszély.hu. 

A Kullancsfigyelő ismertetője szerint Hyalomma fajok a gyakori magyarországi kullancsok lesből támadó stratégiájával ellentétben aktívan vadásznak, akár több méteren át képesek követni a kiszemelt gazdát. A célpont kiválasztásában nagy segítségükre szolgál a jól fejlett szemük. A felnőtt példányok körülbelül 12°C felett aktívak, azonban elrejtőznek, ha a talaj hőmérséklete 45°C fölé emelkedik.

Kullancsok ma már szinte bárhol előfordulhatnak, különösen, amióta

az Európai Unió egy 2006 végi rendeletében megtiltotta annak az irtószernek a használatát, amivel addig évtizedeken keresztül irtották ezeket az élősködőket, hazánkban is. Az elmúlt években ugyan több új kullancsirtó szer engedélyeztetésével is próbálkoztak, de eddig eredménytelenül, mivel a gyártó egyik sem tudott olyan bizonyítékokat szolgáltatni, amelyek egyaránt igazolták az adott szer hatékonyságát és azt, hogy nem ártalmas az emberekre, illetve a környezetre.

Addig is, amíg ebben nincs változás, marad az egyéni védekezés. Ahol és amikor csak lehet – például túrázáskor – érdemes zárt, ruhát viselni, a nadrágot akár a zokniba is betűrni, és lehetőleg zárt cipőt viselni. A kullancsriasztó szerek is hasznosak, főleg a használati utasítást betartva, a test átvizsgálása pedig mindenképpen hasznos, akár egy kerti piknik után is.

Azt azonban, hogy a B-vitaminok tartós fogyasztása csökkenti a kullancscsípés esélyét, nem támasztják alá tudományos bizonyítékok.Az FSME-vírus a fertőzött kullancs csípése után azonnal átterjedhet az emberre, míg a Lyme-kór esetében a kullancsnak ehhez 36-48 órára van szüksége. Ezért, ha kullancsot találunk, azt azonnal el kell távolítani, lehetőleg a patikákban kapható speciális kullancscsipesszel. Olajokkal, krémekkel és minden egyéb házi praktikával helyesebb nem próbálkozni.

A Lyme-kór és a krími-kongói láz ellen nincs védőoltás, a kullancsencephalitis ellen azonban igen, több fajta is. Ezt a kétéves kor felett adható vakcinát ideális kora tavasszal beadatni, így akár 1 hónapon belül védettséget lehet szerezni a vírus ellen. Az alapoltások után 3- 5 évente kell ismételni az oltást, amellyel folyamatos védettség biztosítható.

A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy bár a patikákban többféle kullancsteszt is kapható, amelyekkel kimutatható az élősködő Borrelia baktérium-fertőzöttsége, a pozitív kullancsteszt-eredmény nem jelenti feltétlenül, hogy azt is megfertőzte, akiben megtalálták. A negatív teszteredmény pedig hamis biztonságérzetet adhat, holott a kullancs, mint láttuk, többféle betegséget is terjeszthet.