Melyik oltás a leghatékonyabb? - Táblában a hatékonyság, de szakemberek szerint ez mégsem mond semmit
ÉletmódHihetetlen sebességgel terjedt el az interneten az a táblázat, amelyet az oltások utáni fertőzési és halálozási adatokról hozott nyilvánosságra a magyar kormány. A laikusok rögtön elkezdtek hatásos és nem hatásos vakcinákról beszélni, miközben a szakemberek véleménye egybehangzóan az, hogy jelenleg nincs olyan módszer, amellyel a Covid-oltások hatékonysága megalapozottan összevethető lenne.
Amikor valaki megkapja valamelyik koronavírus ellenes oltást, először is ki kell alakulnia nála immunválasznak a vírussal szemben. Ha ez meg is történik, még millió dologtól függ, hogy ha élesben találkozik majd a kórokozóval, akkor megbetegszik-e – hangsúlyozták szakértők egy vasárnap esti webináriumon.
A kormány órákkal korábban hozta nyilvánosságra az oltások utáni fertőzési és halálozási adatokat.
A bejegyzéshez csatolt képen a második oltás utáni adatok láthatók: a Pfizer-BioNTech-vakcinával történő oltások után 3048-an, a Sinopharm-vakcina után 1744-en, az AstraZeneca-vakcina után 613-an, a Szputnyik vakcina után 201-en, a Moderna-vakcina után pedig 108-an betegedtek meg.
A Pfizer-BioNTech-vakcinával történő oltások után 175-en, a Sinopharm-vakcina után 78-an, a Moderna-vakcina után 12-en, az AstraZeneca-vakcina után hatan, a Szputnyik oltóanyag után pedig ketten haltak meg - derült ki a táblázatból.
A vírusnál is gyorsabban terjedő táblázathoz ugyan azt írták: „az adatokból jól látható, hogy minden Magyarországon használt vakcina hatékony és erős védelmet nyújt a fertőzés ellen”, a kommentekből egyértelműen látszik, hogy a laikusok az oltások hatékonyságára vonatkozó összehasonlításokra használták azokat.
A szakértők szerint ugyanakkor nincs olyan módszer, amellyel a Covid-oltások hatékonysága megalapozottan összevethető lenne.
Egyáltalán nem mindegy, hogy a beoltott egyén milyen korú, vannak-e és ha igen, milyen betegségei, mennyire kitett a vírusnak (például egészségügyi dolgozó-e, aki rendszeresen érintkezik koronavírusos betegekkel), betartja-e a járványvédelmi intézkedéseket, mint ahogyan az sem, hogy milyen erős éppen a járvány, vannak-e új mutációk.
Mint Kemenesi Gábor pécsi virológus fogalmazott:
nem hóbortból nem mutatnak rá a hozzáértők egyik vakcinára sem, mint a legjobbra, mert „egymillió dolog befolyásolja, melyik hogyan muzsikál a való életben”.
Nagyon sok múlik azonban a járvány alakulásától is, mert még mindig nagyon sok az új eset, „észnél kell lenni”, még mindig benne vagyunk a járványban, ezrét az oltások mellett is be kell tartani a járványügyi szabályokat – figyelmeztetett.
Jakab Ferenc virológus arról beszélt, hogy szerinte jogos az igény arra, hogy tudjuk: kialakult-e immunválasz az oltás után. Ehhez első körben megfelelő lehet egy jó minőségű antitest-teszt, és ha az nem ad megfelelő eredményt, akkor érdemes laborvizsgálatot végeztetni.
Hangsúlyozta: ezek a tesztek nem azt mutatják meg, védettek vagyunk-e a koronavírussal szemben, mert az nem csupán az oltástól függ, hanem azt, hogy kialakult-e immunválasz.
Kulcsár Andrea védőoltási szakértő hozzátette: ha nincs meghatározva, mi a teendő, ha negatív az eredmény, teljes zavarodottsághoz vezethetnek az ilyen tesztek. Szerinte az antitest-laborvizsgálatoknak csak akkor van létjogosultságuk, ha a páciensek az eredménnyel együtt kiértékelést és útmutatást is kapnak a további teendőket illetően.
Kemenesi Gábor pedig arra figyelmeztetett: még ha az immunválasz ki is alakult, senki sem veheti biztosra, hogy 100 százalékig védett a koronavírussal szemben, mert a védettség ennél sokkal összetettebb kérdés. De ez fordítva is igaz, mert ha nem is mutatható ki erős antitest-szint, sejtes immunválasz még lehet a koronavírussal szemben.
