Ezekben az országokban haladnak a legjobban az oltásokkal – és a járvány visszaszorításával

Egészség2021. ápr. 24.Haiman Éva

A hatékony védőoltásoknak immár tényekkel is alátámasztható a szerepük a koronavírus-járvány visszaszorításában: a legtöbb országban, ahol a többinél előbbre járnak az oltásokkal, látványosan csökken az új fertőzöttek és ezzel a halálesetek száma is. Persze, itt is vannak kivételek.

Izrael jóval a többiek előtt, már tavaly decemberben megkezdte az oltási kampányát a Pfizer/BioNTech céggel kötött egyedi megállapodásnak köszönhetően, de a Modernát is használták. A folyamatos vakcinaellátás és a szervezettségnek eredményeként hétről hétre, hónapról hónpra sikerült növelniük az átoltottságot, és március 22-re 10-ből 6 izraelit beoltottak. Az óta némi megtorpanás látszik: az utóbbi egy hónapban alig 2 százalékkal sikerült növelni az átoltottak arányát.

Az átoltottság látványosan megmutatkozik az új fertőzöttek számának alakulásában, ami a január 26-i csúcs óta folyamatosan csökken: akkor még 1378 embernél mutatták ki a SARS-Cov-2-t, március 17. óta viszont ez a szám nem éri el a napi 200-at. A halálozás is ezzel párhuzamosan csökken: a január 20-án még 101 elhunytról számoltak be, az utóbbi napokban azonban csak nagyon kevésszer haladta meg a 10-et.

Izrael közben a teszteléssel sem hagytak fel, bár ezekből most már csak néhány tízezret végeznek naponta, szemben a január eleji több mint 100 ezres napi számmal.

Nagy-Britannia január elején szolgáltatott először adatokat az átoltottságról, rögtön 2 százalékról indítva a számlálót. A britek azután meredeken kilőttek, úgy, hogy ott hamarosan a lakosság fele be lesz oltva. A britek a saját fejlesztésű AstraZeneca oltóanyag mellett a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcináját adják.

Itt az oltással párhuzamosan növelték a tesztelési kapacitásokat is, úgy, hogy a januári alig több mint napi 400 ezerhez képest március közepén – az ottani nyitásra – már több mint napi 1,8 millió Covid-tesztet végeztek, de jelenleg is 800 ezer és 1 millió között szóródik a naponta elvégezett szűrések száma.

Az oltások felgyorsítása mellett a teszteléssel biztosítják a kiváló járványügyi adatokat: míg január elején még volt olyan nap, amikor a 60 ezret is meghaladta az újonnan regisztrált fertőzöttek száma, ez február 20. óta folyamatosan 10 ezer alatt maradt, sőt, most már egy ideje a 3 ezret sem éri el.

A Covid-19 nem csak kevesebbeket tud megfertőzni, de értelemszerűen kevesebb áldozatot is szed: hetek óta nem éri el az 50-et sem a halálesetek száma, és vannak napok, amikor ez még 10-nél is kevesebb. Úgy, hogy a 3. járványhullám csúcsán, január 20-án még 1826 halálesetet írtak a koronavírus számlájára Nagy-Britanniában.

Az Egyesült Államok is azon kevés országok között volt, hol már 2020 decemberében oltottak koronavírus ellen, és 4 hónap alatt több mint 133 millió amerikai kaphatott védőoltást. Ez gyakorlatilag 40 százalékos átoltottságot jelent két oltóanyagnak, a Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcinájának köszönhetően.

Az új fertőzöttek száma az USA-ban január legelején volt a csúcson 208 ezer napi esettel. Ezt fokozatosan sikerült 100, majd 50 ezer alá nyomni, ugyanakkor az utóbbi hetekben a tendencia megtorpanni látszik, ismét több új esetet találtak.

A koronavírushoz köthető halálesetek száma januárban még volt, hogy napi 4 ezernél is több volt, sőt április elején is volt példa 2500-at is meghaladó esetszámra, de azért már ott is látszik az oltása hatása, és hogy egyre több olyan nap van, amikor 1000-nél kevesebb áldozatot követel a járvány.
Az amerikaiak sem hagytak fel a teszteléssel: gyakorlatilag tavaly november óta 1,5-2 millió szűrést végeznek naponta, a legtöbbet tavaly november közepe és idén január vége között csinálták.

Chile büszkélkedhet a dél-amerikai kontinensen az egyik legjobb oltási statisztikával: bár januárban kezdték az oltásokat, igazán csak februárban kapcsoltak magasabb fokozatra, és mára a lakosság több mint 40 százalékát beoltották. Az országban négyféle vakcinával oltanak: a Pfizer/BioNTech, az AstraZeneca, a Sinovac és a CanSino oltóanyagával.

Ezzel párhuzamosan növelték a tesztelési kapacitást is: míg tavaly ősszel-télen még csak napi 40-50 ezer koronavírus-tesztet végeztek, idén ez sokszor meghaladta a 70 ezret is.

Ez utóbbi talán azzal is magyarázható, hogy

az átoltottság növelésével párhuzamosan nem csökkent, hanem ellenkezőleg, nőtt a Covid-esetek száma: míg január-februáriban napi 3-4 ezer új fertőzöttet azonosítottak, márciusban ez többször ment 6, sőt áprilisban 8 ezer fölé is.

A halálesetek száma is többször megugrott, míg korábban jellemzően 100 alatt volt, márciusban volt olyan nap, amikor a 300-at is meghaladta. 
Egészségügyi szakértők szerint a kedvezőtlen trendnek több oka van: az átoltottság miatt enyhítettek a közegészségügyi intézkedéseken és az olyan óvintézkedéseken, amilyen a fizikai távolságtartás és a maszk viselése, fokozódott a mobilitás is, miközben azonban az orzságban megjelentek a vírus fertőzőbb törzsei.

Uruguay szintén jól áll, a Pfizer/BioNTech és a Sinovac vakcináival már a lakosság több mint 30 százalékát beoltották.

Március eleje óta minimum megkétszerezték, 15 ezer fölé növelték az elvégzett tesztek számát, amit az indokol, és egyre többeknél mutatják ki a fertőzöttséget. Április elején volt, hogy 7 ezer fölé ugrott a napi esetszám, miközben március elejéig ez jellemzően ezer alatt volt. A halálozások száma is nő március vége óta, napi 88 volt a legmagasabb, április elején.

A helyzet nem jó: a 3,5 milliós ország naponta mintegy 3000 új koronavírusos esetet és átlagosan napi 50 halálesetet regisztrál.Szakértők a kedvezőtlen adatok mögött itt is több tényezőt azonosítottak: az oltások miatti hamis biztonságérzetet és ezzel összefüggésben az óvintézkedések lazulása, valamint a szomszédos Brazíliában egy új vírusváltozat okozta ismételt járványhullám hatása. 

A bhutáni a világ eddigi leggyorsabb oltási programja: a március 26. és április 4. közötti bő egy hétben 470 ezer embert oltottak be, a lakosság 60 százalékát. Az akcióhoz India segítette hozzá szomszédját azzal, hogy 600 ezer dózis Covishield (AstraZeneca) vakcinát ajándékozott neki.

A 754 ezer lakosú országban eddig összesen 900 fertőzöttet és mindössze egyetlen halálesetet regisztráltak. A kicsiny királyságban december végén, január elején még a lakossághoz mérten magas esetszámokat tapasztaltak, ezt követően gyakorlatilag egyetlen koronavírus-fertőzöttet sem találtak, egészen március végéig, bár nagyrészt az óta is 10 alatt van az új esetek napi száma.

Decemberben és januárban még nagyon sokat, nem ritkán napi 10 ezernél is több tesztet végeztek, az óta ez 1 és 2 ezer között mozog.

Az Egyesült Arab Emírségek oltási adatai a legimpozánsabbak a közel-keleti országok közül, ott is megkapta már az oltást a magyarországihoz hasonló méretű lakosság több mint fele. Ehhez négyféle vakcinát használnak: a Pfizer/BioNTech-t, a Szputnyik V-t, illetve a pekingi és a wuhani Sinopharmot.

Az országban az új fertőzöttek száma január vége-február eleje óta kis megingással folyamatosan csökken, az akkori majdnem négyezerről napjainkra kétezer alá. A Covid-19 áldozatainak száma is egyre alacsonyabb, két hónap alatt a napi majdnem 20-ról 5 alá sikerült szorítani.

Az oltások mellett ez annak is köszönhető, hogy az arab országban egyre többet tesztelnek: a december végi alig 150 ezerről március óta napi 200-250 ezer Covid-szűrést végeznek.

Magyarország adatait jól ismerjük, mégsem haszontalan összevetni az átoltottsági, tesztelési és a megbetegedési, illetve halálozási statisztikákat, mert ezekből kiderül, hogy

itt egyrészt a második hullám még véget sem ért, amikor jött a harmadik, így az időközben megkezdett oltási programnak hosszabb kifutás kell ahhoz, hogy - ha csak nem várhatók a chileihez és az uruguayihoz hasonló kedvezőtlen fejlemények - éreztesse a hatását.Hazánkban december végén az egészségügyi dolgozók oltásával kezdődött a koronavírus elleni oltási kampány, őket az idősotthonok lakói és dolgozói, majd a regisztrált idősek, valamint a krónikus betegek követték. A múlt héten jelentették be, hogy a következő hetekben immár mindenki sorra kerül, aki eddig regisztrált koronavírus-oltásra, amelyből eddig összesen 3,3 millió ember részesült. Ez csaknem 35 százalékos átoltottságot jelent. Itthon eddig ötféle koronavírus elleni vakcina van használatban: az amerikai Pfizer/BioNTech és Moderna, a brit AstraZeneca, az orosz Szputnyik V. és a kínai Sinopharm.

Az újonnan regisztrált koronavírus-fertőzöttek napi száma idehaza a járvány 2. hullámában, tavaly október második felében haladta meg először a 2 ezret, a csúcs akkor a 6800 körüli napi esetszám volt. December második és január első felében még 2 ezer alá is ment az új fertőzöttek napi száma, február második felétől azonban már a 3. hullám felfelé tartó szakaszába léptünk, március második felére 11 ezret meghaladó új esetszámmal.

Jelenleg már a járvány lefelé tartó szakaszában vagyunk, folyamatosan csökken az újonnan azonosított fertőzöttek száma. 

A halálozások száma tavaly novemberben kezdett először emelkedni, elször a napi 50-et, majd a 100-at, sőt decemberre a 200-at súroló esettel, ami csak átmenetileg, a harmadik járványhullám berobbanásáig csökkent vissza 50 és 100 közé februárban, hogy azután minden korábbinál magasabbra, nem egyszer 300 fölé ugorjon.

A halálozások száma jelenleg még mindig magas, a 2. hullám legdurvább napjait idéző, de a tendencia legalább csökkenő.

Az elvégzett Covid-tesztek száma hazánkban a járványhullámokkal együtt változik. Tavaly november elejétől nagyjából január közepéig rendszeresen meghaladta a napi 20 ezret, majd február közepéig 10 ezer alá csökkent, aztán ismét egyre többet teszteltek, márciusban nem egyszer 40 ezret is meghaladta a szűrésen átesettek száma.