Vennék a Pfizer-gyógyszert a magyarok, de az unió még nem rendelt

Egészség2022. feb. 26.Haiman Éva

Lassan egy hónapja forgalmazható az Európai Unióban a Pfizer szájon át szedhető koronavírus elleni gyógyszere, a Paxlovid, de még sehol nem kapható. Ennek egyik oka, hogy – mint a Növekedés.hu megtudta – a korábbi hírekkel ellentétben még nem indult közös uniós beszerzés, pedig Magyarország is ily módon szeretne első körben 50 ezer kezelésre elegendő tablettához jutni.

Jelenleg nincs aláírt közös beszerzési szerződés erre az adott terápiás szerre – válaszolták portálunknak az Európai Bizottság magyarországi képviseleténél arra a kérdésünkre, hol tart jelenleg a Pfizer Paxlovid nevű gyógyszerének közös európai beszerzése. Hozzátették: az egyes beszerzési eljárásokra vonatkozó információk alapvetően bizalmasak, és meghatározott nyilvánossági szabályok vonatkoznak rájuk. Az ajánlatokra és az ajánlattevőkre vonatkozó információk a szerződés odaítélése vagy aláírása után lehetnek nyilvánosan hozzáférhetőek. „Ezért ebben a szakaszban nem tudunk részleteket megosztani a megbeszélésekről, azaz az esetleges új szerződésekről” – írták.

Azt is megjegyezték, hogy

a közös beszerzés a tagállamok számára egy kiegészítő lehetőség orvosi terápiás szerek vásárlására, vagyis a különböző készítményeket közvetlenül a gyártótól, tehát ez esetben a Pfizertől is megrendelhetik.Nem sokkal az után, hogy január 28-án  az Európai Bizottság megadta a Paxlovidnak a feltételes forgalomba hozatali engedélyt, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő közölte: Magyarország is részt vesz abban a beszerzésben, amelyet az Európai Bizottság indított Paxlovid iránt. Tájékoztatása szerint

a kormány első körben 50 ezer kezelésnek megfelelő gyógyszer beszerzését tervezi, de a szerződés keretében a mennyiség később tovább növelhető. Arról azóta sem volt szó, hogy Magyarország saját maga is kezdeményezne tárgyalásokat a Pfizerrel a Paxlovid beszerzésére,hasonlóan például Németországhoz, Olaszországhoz, Belgiumhoz vagy Görögországhoz, illetve az unión kívüli államok közül Nagy-Britanniához és az USA-hoz. Ezek közül a két, egyébként uniós tagország sem jutott ugyanakkor hozzá egyelőre a készítményhez, sajtóértesülések szerint a német kormány, amely egymillió dobozt vásárolna, még mindig nem tudott megállapodni a Pfizerrel. Szerbiába ugyanakkor már február 7-én érkezett a gyógyszerből, vagyis déli szomszédunk az első ország Európában, amely a kontinensen elsőként jutott hozzá a koronavírus ellenes gyógyszerhez.

Albert Bourla, a vállalat vezérigazgatója nemrég úgy nyilatkozott, hogy

a Pfizer majdnem 100 kormánnyal folytat tárgyalásokat világszerte a Paxlovid szállítási megállapodásairól, „beleértve az Európai Bizottságot és az európai kormányokat”.A Paxlovid az első szájon át adható vírusellenes gyógyszer, amelyet a Pfizer a COVID-19 kezelésére javasol olyan felnőtt betegeknél, akiknél nincs szükség kiegészítő oxigénterápiára, és akiknél fokozott a koronavírus-megbetegedés súlyossá válásának kockázata.

A hírek szerint a kereslet iránta jelenleg világszerte meghaladja a gyártási kapacitásokat. A készítményt most nagyrészt a dél-németországi Freiburgban gyártják, de a Pfizer megállapodott az ENSZ által támogatott gyógyszerszabadalmi alappal, a Medicines Patent Poollal (MPP), hogy a pirula gyártási licencét átadja, így azt a világ 95 országában gyárthatják. Ezzel az emberiség 53 százaléka férhet hozzá közvetlenül a gyógyszerhez. A szerződés szerint azonban egyes országokban – például Brazíliában – a gyógyszert kizárólag exportra termelhetik.

Orbán Viktor miniszterelnök az egyik péntek reggeli rádióinterjújában pedig arról beszélt, hogy „a debreceni gyárban” mi is gyárthatjuk majd a készítményt, „erre jelentkezett Magyarország”.A Paxlovid egy kétféle hatóanyagból, így két tablettából álló terápia, amit a betegeknek öt napon át kell kapniuk 12 órás ciklusokban. A két tabletta közül az egyik hatóanyaga csökkenti a vírus szaporodási képességét a szervezetben, a másiké meghosszabbítja az első hatását.

A kutatási eredmények szerint a Paxlovid 89 százalékkal csökkenti a halál kockázatát, ha a tünetek megjelenésétől számított három napon belül alkalmazzák. Ha valaki öt nap után kapja meg a gyógyszert, az már csak 88 százalékkal csökkenti a halál kockázatát. A kutatást több mint kétezer, be nem oltott, súlyos kockázatnak kitett emberen végezték el. A Pfizer szerint a kísérletek során a tablettát vagy placebót kapó betegek mintegy 20 százalékánál jelentkeztek mellékhatások, többnyire enyhék. Érdekesség: súlyos mellékhatás a gyógyszerrel kezelt betegek 1,7 százalékánál jelentkezett, míg azoknál, akik semmilyen hatóanyagot nem kaptak, csak placebót, ez az arány 6,6 százalék volt.

A szájon át szedhető koronavírus elleni gyógyszerek közül Európában a Pfizer Paxlovidja volt az első, amit sürgősségi felhasználásra jóváhagytak. A szintén amerikai Merck gyógyszercégnek is van egy hasonló készítménye, a Molnupiravir, ezt azonban az EU-ban még nem engedélyezték, csak az Egyesült Államok és Nagy-Britanniában. Szlovénia ugyanakkor már tavaly év végén vásárolt belőle 6 ezer ember kezelésre elegendő adagot. Az FDA által áttekintett adatok azt mutatták, hogy a Molnupiravir is csökkentette a COVID-19 miatti kórházba kerülés kockázatát, de csak 30 százalékkal.