Vennék a Pfizer-gyógyszert a magyarok, de az unió még nem rendelt

Jelenleg nincs aláírt közös beszerzési szerződés erre az adott terápiás szerre – válaszolták portálunknak az Európai Bizottság magyarországi képviseleténél arra a kérdésünkre, hol tart jelenleg a Pfizer Paxlovid nevű gyógyszerének közös európai beszerzése. Hozzátették: az egyes beszerzési eljárásokra vonatkozó információk alapvetően bizalmasak, és meghatározott nyilvánossági szabályok vonatkoznak rájuk. Az ajánlatokra és az ajánlattevőkre vonatkozó információk a szerződés odaítélése vagy aláírása után lehetnek nyilvánosan hozzáférhetőek. „Ezért ebben a szakaszban nem tudunk részleteket megosztani a megbeszélésekről, azaz az esetleges új szerződésekről” – írták.

Azt is megjegyezték, hogy

a közös beszerzés a tagállamok számára egy kiegészítő lehetőség orvosi terápiás szerek vásárlására, vagyis a különböző készítményeket közvetlenül a gyártótól, tehát ez esetben a Pfizertől is megrendelhetik.Nem sokkal az után, hogy január 28-án  az Európai Bizottság megadta a Paxlovidnak a feltételes forgalomba hozatali engedélyt, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő közölte: Magyarország is részt vesz abban a beszerzésben, amelyet az Európai Bizottság indított Paxlovid iránt. Tájékoztatása szerint

a kormány első körben 50 ezer kezelésnek megfelelő gyógyszer beszerzését tervezi, de a szerződés keretében a mennyiség később tovább növelhető. Arról azóta sem volt szó, hogy Magyarország saját maga is kezdeményezne tárgyalásokat a Pfizerrel a Paxlovid beszerzésére,hasonlóan például Németországhoz, Olaszországhoz, Belgiumhoz vagy Görögországhoz, illetve az unión kívüli államok közül Nagy-Britanniához és az USA-hoz. Ezek közül a két, egyébként uniós tagország sem jutott ugyanakkor hozzá egyelőre a készítményhez, sajtóértesülések szerint a német kormány, amely egymillió dobozt vásárolna, még mindig nem tudott megállapodni a Pfizerrel. Szerbiába ugyanakkor már február 7-én érkezett a gyógyszerből, vagyis déli szomszédunk az első ország Európában, amely a kontinensen elsőként jutott hozzá a koronavírus ellenes gyógyszerhez.

Albert Bourla, a vállalat vezérigazgatója nemrég úgy nyilatkozott, hogy

a Pfizer majdnem 100 kormánnyal folytat tárgyalásokat világszerte a Paxlovid szállítási megállapodásairól, „beleértve az Európai Bizottságot és az európai kormányokat”.A Paxlovid az első szájon át adható vírusellenes gyógyszer, amelyet a Pfizer a COVID-19 kezelésére javasol olyan felnőtt betegeknél, akiknél nincs szükség kiegészítő oxigénterápiára, és akiknél fokozott a koronavírus-megbetegedés súlyossá válásának kockázata.

A hírek szerint a kereslet iránta jelenleg világszerte meghaladja a gyártási kapacitásokat. A készítményt most nagyrészt a dél-németországi Freiburgban gyártják, de a Pfizer megállapodott az ENSZ által támogatott gyógyszerszabadalmi alappal, a Medicines Patent Poollal (MPP), hogy a pirula gyártási licencét átadja, így azt a világ 95 országában gyárthatják. Ezzel az emberiség 53 százaléka férhet hozzá közvetlenül a gyógyszerhez. A szerződés szerint azonban egyes országokban – például Brazíliában – a gyógyszert kizárólag exportra termelhetik.

Orbán Viktor miniszterelnök az egyik péntek reggeli rádióinterjújában pedig arról beszélt, hogy „a debreceni gyárban” mi is gyárthatjuk majd a készítményt, „erre jelentkezett Magyarország”.A Paxlovid egy kétféle hatóanyagból, így két tablettából álló terápia, amit a betegeknek öt napon át kell kapniuk 12 órás ciklusokban. A két tabletta közül az egyik hatóanyaga csökkenti a vírus szaporodási képességét a szervezetben, a másiké meghosszabbítja az első hatását.

A kutatási eredmények szerint a Paxlovid 89 százalékkal csökkenti a halál kockázatát, ha a tünetek megjelenésétől számított három napon belül alkalmazzák. Ha valaki öt nap után kapja meg a gyógyszert, az már csak 88 százalékkal csökkenti a halál kockázatát. A kutatást több mint kétezer, be nem oltott, súlyos kockázatnak kitett emberen végezték el. A Pfizer szerint a kísérletek során a tablettát vagy placebót kapó betegek mintegy 20 százalékánál jelentkeztek mellékhatások, többnyire enyhék. Érdekesség: súlyos mellékhatás a gyógyszerrel kezelt betegek 1,7 százalékánál jelentkezett, míg azoknál, akik semmilyen hatóanyagot nem kaptak, csak placebót, ez az arány 6,6 százalék volt.

A szájon át szedhető koronavírus elleni gyógyszerek közül Európában a Pfizer Paxlovidja volt az első, amit sürgősségi felhasználásra jóváhagytak. A szintén amerikai Merck gyógyszercégnek is van egy hasonló készítménye, a Molnupiravir, ezt azonban az EU-ban még nem engedélyezték, csak az Egyesült Államok és Nagy-Britanniában. Szlovénia ugyanakkor már tavaly év végén vásárolt belőle 6 ezer ember kezelésre elegendő adagot. Az FDA által áttekintett adatok azt mutatták, hogy a Molnupiravir is csökkentette a COVID-19 miatti kórházba kerülés kockázatát, de csak 30 százalékkal.