Hasznosabb az oktatás és az egészségügy támogatása - Mire és mennyit költenek az országok?
Elemzések
Az Eurostat március 27-én tette közzé a főbb gazdasági-társadalmi területekre fordított állami kiadások GDP-arányos értékeit. Ezek az adatok érzékeltetik az állami prioritásokat, fontossági sorrendeket és lehetővé teszik mindezek összehasonlítását az egyes országok között. A továbbiakban a legfontosabb területek számait vizsgáljuk meg a V4-ekre, valamint egy sokkal fejlettebb országra, Dániára, illetve egy fejlődésnek indult országra, Romániára vonatkozóan.
Hat területet hasonlítunk össze öt éves időtávon: a gazdasági, oktatási, egészségügyi ráfordítások alakulása mellett
megvizsgálunk két társadalmi adatot: az időskorúakra, valamint a családokra és a gyermekekre szánt kiadásokat is.
Végül megnézzük a kamatkiadások alakulását is, mivel ezek növekedése jelentős erőforrásokat von el más területektől.
1. ábra: GDP arányos állami gazdaságösztönző kiadások (2020–2024, %)
Forrás: Eurostat 2026. 03. 27, IMD 2025
(Lengyelország és Szlovákia 2024. évi adata hiányzik)
A vizsgált országok között, de
az EU egészében is GDP arányosan Magyarország költött – igaz, enyhén csökkenő mértékben – átlagosan a legtöbbet gazdaságösztönzésre.
Tavalyelőtt például 7,7 százalékot, ami tartalmazta a külföldi tőkebefektetéseknek adott vissza nem térítendő támogatások értékét is.
Ennek ellenére Magyarország az IMD versenyképességi listáján a vizsgált 69 ország között csupán a 48. helyen áll.
A második legtöbbet Ausztria költi, de Ausztria így is a 26. a versenyképességi listán. Figyelemre érdemes ugyanakkor, hogy
a dán kormány nem fordít túl sokat gazdaságösztönzésre, mégis Dánia az előkelő 4. helyet foglalja el a versenyképességi listán.
2. ábra: GDP-arányos állami oktatási kiadások (2020–2024, %)
Forrás: Eurostat 2026. 03. 27.
(Lengyelország és Szlovákia 2024. évi adata hiányzik)
A 2. ábrán azt látjuk, hogy a 2024. évi GDP arányos
4,9 százalékos oktatási ráfordítással Magyarország a középmezőnyben tartózkodik.
A legmagasabb értékeket Dánia esetén láthatjuk.
De figyeljünk fel arra is, hogy 2025-ben Magyarország GDP arányosan enyhén kevesebbet fordított oktatásra, mint kamatfizetésre! (Lásd: 6. ábra.)
A ráfordítási arányok esetén pedig a nagyon alacsony, csupán 1,1 százalékos általános iskolai, illetve az ez alatti képzésre szánt GDP-arányos érték érdemel figyelmet. Például Dániában ez az érték 2,5, Lengyelországban 2,3 (ez 2023-as adat) és Ausztriában 1,7 százalék.
3. ábra: GDP-arányos állami egészségügyi kiadások (2020–2024, %)
Forrás: Eurostat 2026. 03. 27.
(Lengyelország és Szlovákia 2024. évi adata hiányzik)
A 3. ábrán azt látjuk, hogy a GDP-arányos magyar érték 2020 óta csökken.
2025-ben a rendelkezésre álló adatok között a magyar érték a legalacsonyabb; 2023-tól a korábban mögöttünk lévő Románia is megelőzött bennünket.
Az egészségügyi ráfordításokon belül a járóbeteg-ellátásra 2024-ben a GDP 1,4, a kórházakra 2,3 és a közegészségügyi szolgáltatásokra 0,2 százalék jutott. Kórházakra például a csehek a GDP 4,1 százalékát, a dánok 5,6 és az osztrákok pedig 5,3 százalékot fordítanak.
4. ábra: GDP-arányos ráfordítások a családokra és a gyermekekre (2020–2024, %)
Forrás: Eurostat 2026. 03. 27.
(Lengyelország és Szlovákia 2024. évi adata hiányzik)
A 4. ábrán azt látjuk, hogy
GDP-arányosan a családokra és a gyermekekre a dánok költenek a legtöbbet.
2024-ben őket a luxemburgiak (3,6 százalék), a finnek (3,5 százalék) és a hollandok (2,4 százalék) követték.
A magyar érték 2023-ban és 2024-ben egyaránt jelentősen csökkent, 2024-ben már csak a GDP 1,6 százalékát tette ki.
5. ábra: Az időskorúakra fordított GDP-arányos ráfordítás (2020–2024, %)
Forrás: Eurostat 2026. 03. 27.
(Lengyelország és Szlovákia 2024. évi adata hiányzik)
Az idősekre az EU-ban 2024-ben, GDP-arányosan Magyarországnál csak Málta és Hollandia fordított kevesebbet. A legtöbbet az osztrákok, görögök és az olaszok szánnak az időskorúakra. Meg kell jegyeznünk, hogy bár a magyar érték még 2024-ben is alacsony, de 2022 óta enyhe növekedést mutat.
6. ábra: Kamatkiadások a GDP százalékában néhány országban (2020–2024, %)
Forrás: Eurostat 2026. 03. 27.
(Lengyelország és Szlovákia 2024. évi adata hiányzik)
A 6. ábrán azt látjuk, hogy
a GDP-arányos kamatteher Magyarországon nőtt a leggyorsabban: 2024-re elérte az 5 százalékot. Ez az érték az EU-ban a legmagasabb. A legfrissebb adat pedig már 6 százalék körül is lehet.
Összefoglalásként azt kell megállapítanunk, hogy Magyarország túl sokat költ a gazdaság ösztönzésére, ami valószínűleg az eladósodáshoz és ezzel a kamatterhek növekedéséhez is hozzájárul. Viszont ezek a ráfordítások nem jelennek meg a versenyképesség javulásában. Éppen ezért fontosabb lenne a humán vagyont érintő beruházásokat (oktatás, egészségügy, családok) növelni, hiszen
a tudásbővülés, a jobb egészségi állapot, a családok és az időskorúak jobb anyagi helyzete, életminőségének javulása együttes hatásaként a versenyképesség is jelentősen javulhatna.
Mint látjuk, a gazdaságösztönzés, bármilyen erőteljes is, önmagában nem tud elegendő versenyképesség javulást előidézni.
