Intenzíven növelné a kormányzat a hazai bankkártya-elfogadóhelyek számát. A sok terminál valóban modernebbé teheti a pénzhasználatunkat, de azért nem árt odafigyelni az alapvető jó tanácsokra sem. Nem csak a magánembereknek, de a bankoknak és a vállalkozóknak is lehetnek ugyanis kockázatai!
Nem is kérdés, hogy a modern, készpénzkímélő fizetéseket érdemes támogatni, azok ugyanis egyszerűbbé és olcsóbbá teszik a hazai pénzforgalmat. A kártya rugalmas, egyszerű, és és mivel nem kell a készpénzt kezelni, csomagolni, szállítani, még akár költségkímélő is lehet a vállalkozásoknak, még akkor is, ha a bankok és a kártyatársaságok díjai elég magasak. A kártya tehát jó, csak éppen, ha bukunk vele, akkor óriási lehet a veszteség.
Magánszemélyként
Azt talán már szinte mindenki tudja, bár sohasem lehet elégszer elmondani, hogy a magánszemélyeknek milyen kockázatai lehetnek. Pár jó tanács:
- A PIN-kódunkat ne írjuk, ne ragasszuk rá a kártyára, ne tartsuk egy cetlin a pénztárcánkban!
- Ne válasszunk triviális PIN-kódot, és ne a közösségi portálon használt becenevünk legyen a jelszavunk!
- A kártyákat sohasem szabad mutogatni, őrizetlenül hagyni, mert a kártyán elolvasható adatokkal vissza lehet élni.
- Csakis ellenőrzött, ismert, biztonságos website-okon szabad megadni az adatokat!
- Az ATM-nél, érdemes körbepillantani, és igen még a Belvárosban sem elképzelhetetlen a támadás, vagy a celluxos trükk!
Ezek a legfontosabb óvintézkedések, de természetesen emellett vannak pénzügyi veszélyek is. Külön érdemes felkészülni a hitelkártyásoknak arra, hogy rettentően bünteti a bank, ha nem töltjük vissza a bank pénzét fegyelmezetten és időben a kártyára.
És a bank, és a KKV?
De vajon mit kockáztat a bank, vagy a vállalkozó? Kevesebb szó esik ugyanis arról, hogy a banknak és az elfogadóhelyeknek is érdemes lehet arra figyelni, hogy az ügyfél is lehet trükkös, vagy éppen csalárd.
Például a cashback, a készpénz-visszatérítés lehetőségére mindig érdemes figyelni.
Ha az ügyfél abban érdekelt, hogy a pénzt elköltse, mert azért jutalmat kap, 1-2 százalékot jóváír a bank a kártyán, esetleg valamilyen azonnali kedvezmény jár a nagyobb összegű vásárlásra, akkor a kliens speciális stratégiákat alakíthat ki. Például bezsebeli a kártyával a kedvezményt, majd készpénzért mégis visszaváltja az árut.
Ki tenne ilyet?
Meglepő, de sokan. Annyi, egészen elképesztően kicsinyes, és egyetlen fillért sem a földön hagyó ember akad a bankok életében, hogy azon mindenki meglepődhet.
Ez a pénz-visszatérítési rendszerek nagy kockázata: az ügyfél tud úgyis forgalmat generálni, hogy valójában közben nem is költ. Sajnos sok az ilyen történet, hiszen nagyon sok ruházati, vagy elektronikai terméknél az elégedetlen vásárló indoklás nélkül visszahozhatja a portékáját. Egy elvakult ügyfél lehet, hogy 2-3 ezer forintért eljátssza, hogy vesz a kártyával egy lapos tévét, majd két nap múlva készpénzért visszaváltja.
Ez azonban az eladónak költség, kellemetlenség.
Még a munkatársra is figyelni kell!
A vállalkozónak arra is érdemes figyelnie, hogy ezzel akár a munkavállalója is trükközhet. Készpénzes vevők helyett saját kártyával fizet, nagyobb forgalmú üzleteknél ez nem feltétlenül bukik ki. Ha valaki egy nap egymillió forint értékben fizet a vevők helyett a kártyájával, akkor a készpénzt elteheti, és még 10-20 ezer forint cash-visszatárítést is elérhet. Egy elektronikai cikkeket forgalmazó üzletnél ez nem kizárt, két drágább laptopot kell így kifizetni. Feltéve persze, ha egy készpénzes vevő jelentkezik.
Harmadik fél
Végül az tényleg mindenkinek a közös érdeke, hogy harmadik fél, hekker, csaló ne lépjen be az ügyfél, a bank és a vállalkozás szentháromságába!
Ebben sokat segíthet, ha a vállalkozó nem csak sima fizetést, de valamilyen biztonsági elemet is beépít, például a mobiltelefonunkra, vagy e-mailben frissen kiküldött változó jelszóval operál. 