Ennyi pénzt költ havonta a magyar

Hogy ki mennyit költ havonta, meglehetősen széles skálán mozoghat, hisz nagy társadalmi különbségek vannak, de országos szinten lehet átlagot számolni, és ezt a KSH meg is teszi. Nem csak azt tudjuk meg, mennyi volt tavaly az átlagos fogyasztás, hanem azt is, hogy ezen belül mire, mennyit költöttünk.

Tokkal-vonóval

Nos, tavaly az egy főre jutó fogyasztás havonta 83 ezer forint volt, vagyis átlagosan egy ember ennyit költött, a csecsemőktől a nyugdíjasok mindenkit beleértve, vagyis a teljes lakosságra vetítve. Az adatban persze lehet egy kis pontatlanság abból adódóan, hogy az ország teljes lakossága nincs itthon (több százezren külföldön élnek), ugyanakkor rengeteg turista érkezik, és az ő fogyasztásuk nem elhanyagolható tétel. Az egyszerűség kedvéért tekinthetjük úgy, hogy a két tétel kiegyenlíti egymást, és hogy az adat nagyon közel lehet a tényleges helyzethez.

Növekedés

A számolás módszertana egyszerű: a teljes, lakosságinak tekinthető fogyasztást elosztották a lakosságszámmal. Ez 7,6 százalékos növekedés az előző évhez képest, amiből 2,5 százalék az inflációnak tudható be, így a fogyasztás reálértéken vett növekedése 5,1 százalék, miközben a nettó keresetek 12,9 százalékkal emelkedtek, de ez értelemszerűen csak a nagyjából 4 millió munkavállalóra vonatkozik, a nyugdíjasok jövedelme sokkal kisebb mértékben nőtt.

3 nagy csoport

A legnagyobb mértékben, közel 10 százalékkal a vendéglátásra és szálláshely-szolgáltatásra költött összeg nőtt, amit a belföldi turizmus növekedésén túl a külföldi turisták egyre nagyobb száma is indokol, így ez az a tétel, ahol legnehezebb mérni a tényleges belföldi fogyasztásnövekedést. Nominálisan a legtöbbet, átlagosan havi 22 500 forintot élelmiszerekre és ásványvízre, üdítőkre (alkoholmentes italokra) költöttünk, ez 10,3 százalékos, reálértéken 7,5 százalékos növekedés. Ezt a lakásfenntartási-, és energiaköltségek követték 17 500 forinttal. Ennél a tételnél azonban igen nagy eltérések lehetnek abban, hogy valaki tehermentes saját lakásban lakik-e, lakáshitelt törleszt, vagy újabban aranyáron lakást bérel. Az adat nyilván csak az első csoportot foglalja magában, különben ez az összeg lényegesen magasabb lenne. A következő tétel a közlekedés, erre 9 ezer forint ment fejenként, amiből 6 200 a benzinvásárlás. A három említett alapvető tétel így az összes fogyasztás közel 60 százalékát jelenti, amit érdemes még megemlíteni, a hírközlés 5500 forinttal, egészségügyi kiadások 3900 forinttal, lakberendezés és háztartási költségek 3360 forint, ruházat és cipő 2750 forint, szeszes ital és dohányáruk 3000 forint.

Tartós fogyasztási cikkek

A KSH jelentése foglalkozik még a háztartások tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságával is. Az olyan alapvető készülékek, mint a hűtőszekrény, a mosógép vagy a televízió már régóta minden háztartásban megvannak, így a statisztika inkább azzal foglalkozik, hogy ezek modernebb változatai milyen arányt képviselnek. A mélyhűtővel egybeépített, két ajtós hűtő a háztartások 64,4 százalékéban volt jelen, hagyományos egyajtós a háztartások 39,2 százalékában. A két számot összeadva több mint 100 adódik, aminek oka, hogy sok háztartásban két hűtő is van. A televízióknál azt vizsgálták, mennyi a korszerűbb, lapos készülékek aránya, ez 56 százalék lett, a többi a régebbi, képcsöves tévé. Ami egyébként a tv-készülékeket illeti, a jövőben óhatatlanul csökkenés fog bekövetkezni, hacsak nem tekintjük a monitorokat is tv-nek, miután a hagyományos tévézést sok háztartásban kiszorítja az internetes változat, amihez elég a laptop, vagy egy nagyobb monitor.

Mobiltelefon, számítógép, internet

A háztartások 92,2 százalékában van mobiltelefon, így gyakorlatilag már teljes az ellátottság, viszont még csak 40 százalék az okostelefonok aránya, vagyis 10 évvel forgalomba kerülésük után még csak a felhasználók kevesebb, mint fele állt át rájuk, ugyanakkor ez 6 százalékpontos növekedés, így a következő években az okostelefon vélhetően egyeduralkodóvá fog válni. A számítógép-ellátottság ugyanakkor 67,5 százalékos, ezen belül a laptop és notebook 42,8 százalékot képvisel. Tavaly 3,6 millió embernek, a 12 éven felüli lakosság 42,9 százalékának volt mobilinternet-hozzáférése, vezetékes internet 2,7 millió háztartásban volt. A megkérdezettek 70 százaléka naponta használja az internetet, 57 százalékuk nélkülözhetetlennek tartja, 20 százalék mondja, hogy meglenne nélküle, miközben a 10-21 évesek 82,7 százaléka tartja nélkülözhetetlennek, és csak kb. 5 százalékuk lenne meg nélküle.

Mire elég?

Összességében az adatok alapján egy jóléti ország képe bontakozik ki legalábbis az adatok egy része alapján, mint a fejenkénti havi 5 kg-os húsfogyasztás, vagy a tartós fogyasztási cikkek szinte minden háztartásba való eljutása. Ugyanakkor a 83 ezer forintos összeg viszont nem tűnik soknak, nagyjából a létminimum-számítások eredményének felel meg, így igencsak kevés a jóléthez, bár kétségtelen, hogy nem tartalmazza azokat a tételeket, amik a szürkegazdaság körébe tartoznak, így például számla nélkül vásárolt áruk, de inkább szolgáltatások. A tényleges költés tehát ennél valamivel nagyobb lehet, a problémát az jelentheti, hogy az eloszlás meglehetősen szélsőséges lehet a nagy társadalmi különbségek miatt, vagyis nagyon sokan lehetnek, akiknek a fogyasztása ennél jóval kevesebb. Ideális állapotnak azt tekinthetnénk, ha ezt a fogyasztási szint a társadalom legalább 90 százaléka elérné, ami optimális esetben a felzárkózás, életszínvonal-növekedés jelenlegi ütemének folytatódása mellett 5-6 év alatt akár meg is valósulhat. Fellegi Tamás