Így kell jövőre adózni! – Minden fontos tudnivaló

Elfogadta az Országgyűlés az új adócsomagot. A változások összességében jónak mondhatók, kedvezőbb és hatékonyabb módosításokra számíthatnak a vállalkozások, illetve a magánszemélyek. Ám nem mindenki egyformán, illetve nem azonos mértékben – mondta Növekedés.hu-nak Bajusz Dániel, adózásra szakosodott ügyvéd. Zöld utat kapott – 115 igen, 20 nem szavazat, 36 tartózkodás mellett – a jövő évi adócsomag. A változásokban számos új elemmel találkozhatunk, lesznek egyszerűsítések is. Összességében kedvező folyamatokra lehet számítani a vállalkozásoknak, illetve a magánszemélyeknek is. Az viszont lényeges, hogy ezek nem mindenkire egyformán illetve nem azonos mértékben vonatkoznak majd – fejtette ki lapunknak Bajusz Dániel a Vámosi-Nagy Ernst&Young Ügyvédi Iroda adózásra szakosodott ügyvédje. Mint mondta, nagy volumenű módosításokkal nem kell számolni – kivéve a cafeteria rendszer átalakítását – inkább egy szisztematikus építkezés újabb elemeit képezik. A nagyobb vállalatokat kedvezően érinthetik az alábbi főbb változások: például szélesítik a bejelentett részesedések alapján elérhető adókedvezmények körét, a fejlesztési tartalék összege 10 milliárd forint lehet a jelenlegi 500 helyett.  A belföldi kutatást-fejlesztést (K+F) nyújtó cég és megrendelője (ha nem kapcsolt vállalkozások) megoszthatják egymás között az igénybe vehető K+F adóalap-kedvezményt. Ezáltal nem „ragad bent” ez a lehetőség, ha az egyik félnek nincs akkora adóalapja, hogy a teljes kedvezményt igénybe vehesse. Az egyéni vállalkozások alanyi adómentességének értékhatára 8 millióról 12 millió forintra nőtt. A most elfogadott módosítás az említetteken kívül külön fejezetet tartalmaz a jövő év elejétől hatályba lépő kedvezménynek az új szociális hozzájárulási adót (szocho) és a szakképzési hozzájárulást érintően, amely a közigazgatásból elbocsátott, védett korban lévő személyek elhelyezkedését segíti. A kedvezmény értelmében a munkáltatók – a minimálbér négyszeresének erejéig – a szocho hozzájárulási adó mértékével megállapított összeggel egyenlő kedvezményt vehetnek igénybe a 60. életévét betöltött, közigazgatásból elbocsátott munkavállalók után. A szociális hozzájárulás csökkentésére 19,5 százalékról 17,5-re valószínűleg csak a jövő év közepétől kerül sor. A szocho-ban új kedvezmények jelentek meg, illetve meglévőket összevonnak a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak után, a korábbi közfoglalkoztatottak után vagy a munkaerőpiacra belépők után. Továbbá a szocho kedvezményt maximális keretösszegét a minimálbérhez igazítják, kedvezően növelve azt. Például az energiahatékonysági célú beruházásokhoz kötődő adókedvezmény már kiterjed a számviteli értelemben vett felújításokra is, vagy a start-up vállalkozásokba történő beruházással kapcsolatban igénybe vehető adóalap-kedvezmény korlát (20 milliárd forint) már start-upként is igénybe vehető. Nem szabad megfeledkezni az egyéb semleges vagy kedvezőtlen változásokról sem. Ilyen például, hogy az, hogy az egészségügyi hozzájárulás (eho) beolvad a szocho-ba. A hozzájárulási kötelezettséggel terhelt jövedelmek köre nem változik (a kettő kombinációja marad), azonban a kulcs egységesen 19,5 százalék. Megszűnik a foglalkoztatás bővítéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentési lehetőség a helyi iparűzési adóban, ám ennek mértéke eddig is csekély volt. Szigorodik a népegészségügyi termékadó, de megszűnik a társaságok által szervezett egészségmegőrző programokkal kapcsolatos adókedvezmény is. Ennek oka Bajusz Dániel szerint az, hogy sok volt a visszaélés e területen. Csak az adófelajánlás marad meg az állami egészségmegőrző programok javára. Adóköteles lesz a gyümölcspárlat és gyógynövényes ital is, ezen adóköteles termékeknél 20 százalékkal nő az adó. Megszűnik viszont a hitelintézeti különadó, de a pénzügyi szervezetek különadója, amihez képest csak az azt meghaladó rész volt adóköteles, megmarad. Lényeges változás, hogy kötelező ellenőrzést írt elő az adóhatóságnak a tartósan veszteségesen működő, két egymást követő üzleti évben 60 milliárd forintot meghaladó nettó árbevételt elérő cégeknél, mivel ezekben az esetekben fokozottabban merül fel az adóelkerülés veszélye. A kötelező ellenőrzés ugyanakkor nem vonatkozik a jogelőd nélkül induló vállalkozásokra az első négy üzleti évükben. Ami az adminisztrációs terheket illeti, a helyi önkormányzatokhoz már nem kell változás-bejelentést tenni, elég az adóhatósághoz, mely értesíti az érintett önkormányzatot. A  társasági adóban megszűnik az adókedvezmények önellenőrzéssel történő érvényesíthetőségének tilalma. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy melyek a legfőbb, kis- és közepes (kkv) vállalkozásokat érintő változások. A szakértő ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy itt nem az általános adózást érdemes kiemelni, hanem a kisadózó vállalkozások tételes adójával (KATA), a kisvállalkozók iparűzési adójával (KIVA), illetve az egyszerűsített vállalkozási adóval (EVA) kapcsolatos változásokról kell beszélni. A KIVA esteében változatlan adómértékekkel kell számolni, viszont bővül a választható adózók köre. Az erre vonatkozó bevételi értékhatár 500 millióról, egymilliárd forintra nő. Ezzel párhuzamosan egyről, 3 milliárdra emelkedik az a bevételi értékhatár, mely felett az adóalanyiság megszűnik. A KIVA 13 százalékos kulcsának adóalapja (személyi jellegű ráfordítások) a szocho változásokra tekintettel, kiegészül a béren kívüli juttatásokkal és béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokkal. Az   EVA esetében 2018. december 20-ig lehet utoljára választani, a meglévő EVA alanyiság nem szűnik meg, a törvényben eddigi okokból szűnhet meg (tehát fokozatosan vezetik ki a rendszerből), a KATA e tekintetben nem változik. Megemlíthető még, hogy innovációs járulékban visszahozzák a 2015.01.01-től megszűnt konszolidációs szabályt, azaz 2 évre figyelemmel kell a nem adóalany mikro- és kisvállalkozás szerinti minősítést elvégezni. Ezáltal olyan, egyedi számaik alapján mikor- és kisvállalkozásnak, de csoportszinten közép- vagy nagyvállalkozásnak minősülő entitások is adóalannyá válhatnak. Kedvező, hogy a NAV az egyéni vállalkozók részére is elkészíti és kiajánlja már a 2018. évi bevallást is, de – ellentétben a magánszemélyek bevallásával – ezt az egyéni vállalkozónak ki kell egészítenie és jóvá kell hagynia, automatikusan nem jön létre a bevallás. Az adócsomagban első olvasatra a cégekre nézve van egy érdekesség is: „2019-től az adóhatóságnak ismételten kamatot kell fizetnie, ha döntése jogszabálysértő, és az adózónak visszatérítési igénye keletkezik”. Az ügyvéd szerint viszont ez nem új keletű, hiszen egy korábbi törvény (a régi Art kivezetéséig, azaz 2017. év végéig) ezt már tartalmazta. Tehát az idén január elsején hatályba lépő új Art ezt valóban nem szerepelteti, ami alapvető alkotmányossági, vagy – amennyiben az egyedi döntés jogellenessége az uniós jog megsértésére vezethető vissza. Uniós jogi aggályokat vetett fel, mert az adóhatóság jogosulatlan pénzhasználatát ellentételezni kell. Így ezt ismerte fel a jogalkotó, és az adótörvény változásokkal visszaemelte gyakorlatilag szöveg-azonosan, méghozzá 2018. július 26-ai hatállyal. Ellenben számolni kell egyéb változásokkal is ezzel kapcsolatban. A késedelmi pótlék a jegybanki alapkamat kétszerese helyett a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének 365-öd része lesz, azaz a jelenlegi 1,9 százalék helyett 5,9-re nő. Ezzel megszűnik az, hogy az állam a legolcsóbb hitelező. A kockázatos adózó esetén pedig még ez a késedelmi pótlék is a „rendes” késedelmi pótlék 150 százaléka,  viszont a NAV is ekkora összegű késedelmi kamatot fizet, ha a kiutalást késedelmesen teljesíti, vagy – ahogy az előbbiekben láttuk – jogszabálysértő döntése következtében kell pénzösszeget visszatérítenie. A visszatartási jog gyakorlásáról hozott végzés önállóan megfellebbezhető és így peresíthető lesz. A lakosságot érintő változások sem elhanyagolandók. Bár közvetlenül a munkáltatók oldalán merül fel, a munkavállalók helyzetét érintheti a cafeteria rendszer gyökeres átalakítása. Megszűnik az éves 100 000 forint készpénz-elem. A munkáltató által jellemzően adott juttatások közül csak a SZÉP-kártya három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményesközteher-fizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak.  Amennyiben a SZÉP-kártyán adott éves juttatás meghaladja a rekreációs keretösszeget (vállalkozások esetében ez 450.000 forint), akkor a meghaladó rész már egyes meghatározott juttatásként adóköteles. Szintén megszűnik az a lehetőség, hogy a munkáltató belső szabályzat alapján vagy minden munkavállalónak azonos formában és mértékben adhasson bármilyen juttatást a kifizetőt terhelő magasabb közteher megfizetése mellett. Jövőre csak a tételesen nevesített, felsorolt juttatások minősülnek egyes meghatározott juttatásnak. Ilyen az önkéntes biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összeg, továbbá azok a munkavégzéshez szorosabban kapcsolódó juttatások, mint a cégtelefon magáncélú használata, a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás, a csekély értékű ajándék, de ez utóbbi évente csak egy alkalommal adható a minimálbér 10 százalékának megfelelő összegben. Egyes meghatározott juttatásnak minősül továbbra is az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék vagy szolgáltatás formájában juttatott bevétel, ahol egyidejűleg több magánszemély jogosult a bevételre és nem állapítható meg egyértelműen, hogy ki és milyen arányban részesül az egyes juttatásokból. Megszűnik az a rendelkezés, amelynek alapján a 2016. december 31-ig béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat (pl. iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, önkéntes biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, Erzsébet-utalvány) egyes meghatározott juttatásként lehetett biztosítani. Jövőre tehát a munkáltatónak (ideértve a társas vállalkozást is a személyesen közreműködő tagja esetén) munkaviszonyból, személyes közreműködésből származó jövedelemre vonatkozó közterheket kell megfizetnie, ha ad:

• magánszemély javára kötött biztosítást, • munkahelyi étkezést, • étkezési Erzsébet-utalványt, • saját üdülőben üdülési szolgáltatást, • iskolakezdési támogatási utalványt, • helyi utazási bérletet,• iskolarendszerű képzési költség átvállalását,• önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulást, • foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulást, • a munkáltatónál szabályozott juttatásokat.

• a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentessége, • a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentessége, • a kockázati biztosítás munkáltató által megfizetett díjának adómentessége, • a diákhitel törlesztéséhez adott munkáltatói juttatás adómentessége, • a sportrendezvényre szóló belépők adómentessége, • a kultúrautalványok adómentessége.