Régebben is voltak már felívelő szakaszai a dél-koreai tőzsdének, de a politikai változások miatt, valamint a globális innovációban vitt vezető szerepe révén Szöul most nagyon népszerű befektetési célpont lett.
Hallottak már a KOSPI indexről? Hát, közel sem olyan ismert, mint a Dow Jones, a DAX, vagy a Nikkei, de azért egy fontos piac, a dél-koreai tőzsde indexe.
Korea Composite Stock Price Index – így szól a teljes neve, több száz dél-koreai cég részvénye van benne, de természetesen a meghatározóak a híres dél-koreai csebolok.
A csebolok
Ezek azok a hatalmas konglomerátumok, mint a Samsung, a Hyundai, az LG, vagy az SK Group (volt még egy, a Daewoo, de őt feldarabolták), amelyek rengeteg iparágban vannak egyszerre jelen: elektronikában, építőiparban, olajiparban, pénzügyekben például szinte mindannyian, de a többségnek autógyára is van.
Sok korrupciós botrány kísérte ezeknek az állammal is összefonódó cégeknek az életét, mindig vannak ellenük kritikák, vezetőikkel kapcsolatban perek, de összességében ezek a gigantikus értékű és többszázezer embert alkalmazó cégek azért eléggé jól hasítanak.
A múlt
A KOSPI mostanában is jól teljesít, de azért az elmúlt egy éves teljesítménye nem volt kiugró. Gyakorlatilag hozta a nagy amerikai és európai tőzsdék kétszámjegyű emelkedését, de a KOSPI 12 százalékos drágulásánál voltak impozánsabb szárnyalások is. A koreai piac eddig amúgy tavaly novemberben volt a csúcson, azóta pár százalékkal lejjebb kereskednek a főbb részvényekkel.
Felfedezték
Most azonban valahogy sztárpiac lett, a legnagyobb házak rövid ázsiai összefoglalóiban előbbre kerültek, mindenkinek van egy, jellemzően pozitív mondata Dél-Koreáról. Elsőre ez meglepő lehet, hiszen arra gondolhatnánk, hogy az állandó észak-koreai háborús fenyegetés miatt ez egy kockázatos piac.
A furcsa az, hogy Észak-Korea immár annyira nagy kockázat, hogy már nem Dél-Korea megítélését befolyásolja, hanem az egész világot. Vagyis amióta Kim Dzsongun a nukleáris tölteteivel az Egyesült Államokat és Japánt fenyegeti, ez már globális és nem regionális kockázat.
Adatok
Ha amúgy ránézünk Dél-Korea gazdasági adataira egy kirobbanóan sikeres gazdaság képét látjuk. Már most nagyon gazdag ország, a bérszínvonala például kiugróan magas, de a fejlett szint ellenére is még mindig 3-4 százalékos növekedés tud, 1 százalékos az infláció, 1 százalékos a kamatláb, 3 százalékos a munkanélküliség.
Ez egy jó mix, bár a legnagyobb problémája ennek a technológiában rendkívül erős gazdaságnak, hogy nincs elég munkaereje.
Már rég nem fejlődő
Amúgy Dél-Korea feltörekvő technológiai gyártóból szép lassan éllovas lett. Ha egy egyszerű képpel szeretnénk ezt érzékeltetni, meg kellett volna számolni, hogy 5-10 éve milyen arányban láttunk a magyar utakon dél-koreai autókat és, és mennyivel elterjedtebbek most például a Kia gépkocsik.
Ám ez a kézzel fogható tendencia sem lenne elegendő ahhoz, hogy Dél-Koreában ekkora fantáziát lássanak a befektetők. A nagy optimizmus okai inkább a következők:
Politikai helyzet
Dél-Koreában 2016-2017-ben súlyos belpolitikai válság volt, az ország első női államfője, Pak Kun Hje korrupciós botrányba keveredett, előbb menesztették, aztán le is tartóztatták. (Az elmúlt évtizedek elnökei közül immár négy is állt bíróság előtt, többük ügye még folyamatban van, de vannak már, akik a börtönben végezték.) Ám az egy éve regnáló új elnök, Mun Dzsein eddig nagyon sikeresen vezeti az országot.
A két Korea közötti gazdasági együttműködésben óriási potenciál van, elég, ha a teljesen szűz, északi piacra, az olcsó munkaerőre, vagy a szükséges modernizációs feladatokra gondolunk, nyilván a tőzsdén jegyzett dél-koreai cégek ebből profitálhatnának.
A technológia
Végül Szöul – Szingapúr mellett – Ázsia legfontosabb innovációs központja. A városnak nagy nemzetközi startup-versenye an és a gigantikus árbevételű csebolok nagy tételben karolják fel a jó kezdeményezéseket. Valamiért ebben sokkal sikeresebbek, mint a kicsit konzervatívabb, vagy lassabb japán cégek. 