17 ezer rab közül háromezren tanulnak - börtönélet Magyarországon

Volt egy kis zavar az év elején a szegedi bíróságokon. Januárban ugyanis a büntetés-végrehajtási bíró úgy döntött, hogy szabadon engedi Bene Lászlót, akit Skálás gyilkosként talán könnyebb beazonosítani. A bíró szerint, ha rendszeresen ellenőriznék és segítenék, Bene valószínűleg nem okozna újabb tragédiát. Az ügyész viszont másként gondolta, és fellebbezett a döntés ellen.

Aztán eltelt tíz nap és akkor már azt közölte a Szegedi Törvényszék, hogy mégsem engedik szabadon Bene Lászlót.

Bene László, és bűntársa Donászi Aladár első nagyobb bűncselekménye 1992-ben történt, az akkori Budai Skálánál. Úgy döntöttek, elrabolják az áruház bevételét, amit mindennap taxival szállítottak el. Május 11-én léptek akcióba. Miután a taxi megállt, Donászi Aladár feltépte a hátsó ajtót, és azonnal fejbe lőtte a pénzt kísérő 23 éves egyetemistát. 1992. november 8-án Donászi és Bene lőgyakorlatot tartott. A közelben nyolc vadász volt, akik meghallották a lövéseket. Ketten úgy döntöttek, hogy elzavarják az orvvadászokat, és a helyszínre siettek. Mindkettejükkel végeztek.

Bene Lászlót életfogytiglani büntetésre ítélték, de az akkor hatályos büntető törvénykönyv szerint az nem tényleges életfogytiglant jelentett. A büntetést évente felül kell vizsgálni.

Donászi Aladár azóta a börtönben öngyilkos lett, Bene László viszont a mai napig a szegedi Csillag börtönben ül, és úgy tudjuk, hogy már nem is nagyon szeretne kiszabadulni.

Ezt a történetet érdemes volt felidézni, mielőtt leültünk volna beszélgetni a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága szóvivőjével arról, hogy egyáltalán hogyan működnek a hazai börtönök.

Orosz Zoltán elmondta, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben jelenleg csaknem 17 ezer embert tartanak fogva. Ráadásul már nem is túlzsúfoltak a börtönök, mert nem is olyan régen 2750 új helyet hoztak létre. Szegeden például egy teljesen új szárnyat építettek Nagyfán.

Megtudtuk azt is, hogy a letartóztatottak főként a megyei intézetekben vannak, a már elítéltek pedig az úgynevezett országos „letöltő házakban” kapnak helyet. Azaz tulajdonképpen, ahogy a köznyelvben mondják: a börtönökben. Nem mindegy azonban, hogy ki hova kerül.

Végrehajtási fokozat szerint van fogház, börtön, fegyház. Utóbbiban ül például Bene László is. Ezekre a helyekre az igazán „nehéz fiúk” kerülnek.

Egyes intézetek pedig specializálódtak.

Például a női elítéltek főként a kiskunhalasi, a pálhalmai és az egri börtönbe kerülnek,

a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés-büntetésre ítélt férfiakat a Budapesti Fegyház és Börtön mellett a szegedi, a sopronkőhidai és a sátoraljaújhelyi börtön speciális körletén tartják fogva. A fiatalkorúak pedig Tökölön, Pécsen, Szirmabesenyőn és Kecskeméten töltik büntetésüket.

A kecskeméti börtönben van az országban egyedül anya-gyermek körlet, ahol azok a nők vannak a kicsikkel együtt, akik büntetésük letöltése alatt szülték meg gyermeküket. Ők egy évig lehetnek a babával.

A kecskeméti börtönről egyébként már régóta beszélik, hogy tulajdonképpen „nyaraló”, és oda tényleg csak a kisebb súlyú, általában gazdasági bűncselekmények miatt elítéltek kerülnek.

De akármilyen is, az élet ott sem fenékig tejfel.

Az elítélteknek ugyanis dolgozniuk kell, erre törvény kötelezi őket. Vannak, akik a börtönök fenntartásában vesznek részt: végzik a felújítási, karbantartási munkákat, dolgoznak a mosodákban, a konyhákban és takarítják a körleteiket. Viszont a büntetés-végrehajtásnak vannak saját vállalkozásai is. Ezek között vannak mezőgazdasági társaságok.

Szegeden a nagyfai intézetben például nagy területen művelnek földet és tartanak állatokat a rabok. Az ipari gazdasági társaságok pedig a textilipartól kezdve a bútorgyártáson át könnyű-, vegyes-, fém- és papíripari profillal működnek.

Hogy ki milyen munkát kap, azt egyebek mellett úgy döntik el, hogy milyen fokozatú intézetben ül, és milyen az egészségi állapota.

És aki dolgozik, annak pénz is jár, ez a börtönökben is így van.

A raboknak az előző évi minimálbér összegének legalább az egyharmadát fizetik ki. Ebből vonják le a „tartási költséget”.

Jelenleg egyébként ott tartunk, hogy a börtönökben mindenki dolgozik, aki munkaképes.

Éppen ezért a büntetés-végrehajtási szervezet mára részben önfenntartó. Az alapvető élelmiszerek csaknem 100 százalékát maguknak termelik, és még egy vágóhídjuk is van, ahol feldolgozzák a felnevelt állatokat.

Ami pedig most különösen aktuális: a koronavírus-járvány kitörése óta már gyártanak a védekezéshez nélkülözhetetlen eszközöket is. De ők építették fel például a mobil járványkórházat Kiskunhalason.

Ahogy a munka, úgy a tanulás is fontos a börtönökben. Egy átlagos tanévben csaknem 3 ezer fogvatartott tanul a rácsok mögött. Az oktatások az intézeteken belül zajlanak, nappali, esti, illetve levelező tagozaton.

A büntetés-végrehajtásban jelenleg több mint kilencezren dolgoznak. Ők a 30 büntetés-végrehajtási intézetben, a Bv. Holding Kft.-ben és további 9 gazdasági társaságban, illetve 4 intézményben látják el a feladatukat.