20 év után ugyanaz a cég lett a világ legnagyobb tőzsdei vállalata

Elemzések2019. jún 18.Fellegi Tamás

Sok év után kihívója akadt az Apple-nek: megelőzte őt a Microsoft, egy olyan cég, amely már 20 éve is vezette a listát, ráadásul most az egyetlen cég, melynek tőzsdei kapitalizációja 1000 milliárd dollár fölött van. Hogy tud ugyanaz a cég 20 év után is világelső lenni?

Régi történet

A Microsoft egykori történetét szinte mindenki ismeri: a bárki által használható számítógéphez felhasználóbarát szoftverre volt szükség, és ebben a Bill Gates és társa, Paul Allen által alapított cég jeleskedett. Akkor abból lettek nagyok és legyőzhetetlenek, hogy sikerült majdnem teljes monopolhelyzetbe kerülniük a piacon, így verseny hiányában gigantikus árréssel értékesíthették a termékeiket, közülük a legsikeresebb Windowst és Office-t.

A dotcom lufi

Ez azonban bármekkora siker, önmagában nem tette volna lehetővé, hogy a cég a 90-es években világelső legyen méretét, és persze profitját tekintve. Ehhez szükség volt arra, hogy az internet elterjedésének éveiben egy technológiai, telekommunikációs és internetes mánia uralkodjon el a piacokon, amelynek során az ilyen cégek részvényeiből hatalmas lufit fújtak a befektetők (ez még a BÉT-en is így volt: irreális magasságokba emelkedett az Antenna Hungária és néhány másik akkori papír, a mai blue chipek közül pedig a Telekom: 2650 forint volt részvény csúcsára).

Nos, a technológiai cégek között azonban már első helyezet volt a Microsoft, és azáltal, hogy ez a szektor irreálisan felértékelődött a többi szektorhoz képest, 1998-ban át is vette a világ legnagyobb cége címet a General Electric-től, akkor 270 milliárd dolláros tőzsdei kapitalizációval. 1999 során meredeken emelkedett a részvény, persze együtt az egész tech szektorral, a 2000. márciusi csúcson 630 milliárd volt a cég teljes értéke (a mai kétharmada).

A lufi pukkadt, a Microsoft maradt

Ha nincs a technológiai lufi, akkor valószínűleg nem lett volna meg akkor az első hely, így viszont két éven át a Microsoft vezette a listát. 2000 márciusa után a lufi kipukkadt, a technológiai szektor összeomlott, sok cég eltűnt, mások, amelyek ma ismét jól működnek, századrészükre estek vissza. A Microsoft azonban viszonylag jól bírta ezt az időszakot, köszönhetően tovább növekvő nyereségének, hisz akkor még nem létezett okostelefon, csak hagyományos számítógépen (asztali és laptop) lehetett netezni, és a gépek nagy részén Windows futott. A cégnek hamar olyan jól kezdett menni, hogy 2002-ben ismét a legnagyobb lett, megelőzve a General Electricet, majd a következő években is a második-harmadik helyen maradt.

Visszaszorulás, majd feltámadás

2008-ban aztán megjelent a nagy vetélytárs, az Apple, miután sikerült megalkotni az internetezésre alkalmas érintőképernyős telefont, saját szoftverrel. A felfutás gyors volt: a Microsoftot 2010-ben előzte a cég, majd 2012-re a világ legnagyobb tőzsdei cége lett, és az első helyről 2018 végéig nem is lehetett kimozdítani (legfeljebb egy-egy napra került elé a Google vagy az Amazon).

Tavaly év végén azonban megtörtént, amit korábban senki nem tudott elképzelni: a Microsoft visszaszerezte elsőségét, ráadásul most értéke meg is haladta az 1000 milliárd dollárt, ezt a határt csak az Apple és az Amazon tudta eddig átmenetileg átlépni a tavalyi év folyamán. A cég korábban úgy tűnt, hogy már csak egykori hírnevéből él, és szép lassan jelentéktelenné válik, de aztán megtalálta a megújulás útját.

Megtalálta az aranybányát

De vajon hogyan lehetséges ez, hogy tudott feltámadni az egykori szoftvercég? Az internetezésre alkalmas mobiltelefonok gyors elterjedése visszaszorította a hagyományos számítógépek szerepét, és a telefonok szoftverpiacán csak kis részesedés jutott a Microsoftnak. Az asztali gépeknél azonban máig is őrzi megdönthetetlennek tűnő monopolhelyzetét, ráadásul van egy szegmens, ami bővült: a szerverek piaca.

Egyre több gép kell a hatalmas és szüntelenül növekvő internetes tartalomhoz, és ezek nem is hányadán is a cég szoftvere fut, és ebben a szegmensen továbbra is az árbevétel 10 százaléka csak a költség, így a profit arányaiban méretes. Ezzel azonban most már nem sokra lehetne jutni a nagyok versenyében, de a szerverpiac logikusan magával hozott egy új szegmenst, és ez a Microsoft remekül elkapta: ez a felhő alapú üzletág.

A Google és az Amazon előbb indult el ugyan az iparágban, de a Microsoft gyorsan felzárkózott, és sokkal nagyobb ütemben nő a szegmensből adódó árbevétele és nyeresége, mint riválisainak. A cég éves szinten 110 milliárd dollár árbevételt és 30 milliárd dollár nettó nyereséget hoz össze, ami ugyan még jóval kisebb, mint az Apple 250 milliárd dolláros árbevétele és közel 60 milliárdos nettó eredménye, de úgy tűnik, hogy a befektetők sokkal nagyobb növekedési potenciált látnak a Microsoft esetében, amit a felhő alapú üzletág növekedése egyelőre alá is támaszt: 70 százalékkal nőtt az ebből származó árbevétel egy év alatt.

Újra a tech szektor az úr

Időközben újra a technológiai cégek kezdték uralni a vezető helyeket: egy második fellendülést láthattunk az elmúlt években a szegmensben, de ez már a legnagyobb cégek szintjén jóval kevésbé mondható mániának, legalábbis a fundamentális adatok alapján, mint a 20 évvel ezelőtti. Ezek a cégek most valóban a legnagyobb árbevételűek és a legnyereségesebbek a világ tőzsdei cégei között.

És mi lett vajon az egykori első helyezettel, akit a Microsoft a dotcom lufi idején csak átmenetileg tudott megelőzni? Nos, a General Electric gondokkal küzd, veszteségessé vált, átszervezéssel próbálkozik. A cég kapitalizációja már a tizedét sem éri el a mostani első helyezettének.