2022 legnagyobb kockázatai

Az esetleges újabb inflációs sokkok jelentik az idei évben az egyik legnagyobb kockázatot. Az árdinamika már most is világszerte jelentősen meghaladja a jegybankok komfortzónáját. Így a fogyasztói árindex további emelkedése a pénzpolitika érezhető szigorodását vonná maga után. A jegybankok számára ugyanis kulcsfontosságú, hogy leszorítsák a magas szinteken álló inflációs várakozásokat.

Első körben az Egyesült Államokban és a közép-kelet-európai országokban nagyobb a kockázata, hogy a jegybankok gyorsabban szigorítsanak.

Az Európai Központi Bank (EKB) egyelőre visszafogottabb inflációs pályát vizionál az eurózónában, így az EKB egyelőre nem indít kamatemelési ciklust.

A munkaerőhiány, a szállítási költségek számottevő emelkedése és a konténerhiány egyaránt felerősítik az ellátási láncok akadozását, amely még nagyobb áruhiányhoz vezethet. Ez egyrészről fékezi a gazdasági teljesítményt, másrészről érdemben megemeli az árdinamikát.

A helyzeten az sem segít, hogy több kínai városban, köztük a világ legnagyobb konténerkikötőjének helyet adó Ningbo városában újra felütötte a fejét a koronavírus. Ennek tükrében megnőtt az újabb lezárásoknak a kockázata, amely az áruszállítást is érintheti.

A vállalatok árazási ereje ráadásul igencsak nagy a jelenlegi helyzetben. Rendkívül erős kereslet találkozik korlátozott kínálattal. A vállalatok jó eséllyel egy az egyben át tudják hárítani a megnövekedett költségeiket a fogyasztókra.

Energiaárak

Az európai energiaválságnak még nincs vége. A gázárak a 2021 áprilisi szintek többszörösét mutatják napjainkban.

A magasabb gázárak amellett, hogy nagyobb inflációt okoznak, csökkentik a lakosság elkölthető jövedelmét az európai országokban. Ez visszaveti a fogyasztást és a növekedést.

Magyarországon a szabályozott gázárak miatt a lakosság védve van, azonban a közvetett hatások így is érződni fognak. A magasabb gázárak megdrágítják a műtrágyát és végeredményben az élelmiszereket. Emellett a vállalatok magasabb energiaszámlákkal szembesülhetnek, amit szintén átháríthatnak a fogyasztókra.

Az energiaválság esetleges elhúzódása tehát komoly inflációs és növekedési kockázatokat rejt.

Geopolitika

Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus jelentős piaci kockázatként van jelen. A helyzet elmérgesedése esetén nem zárható ki katonai konfliktus kialakulása sem, de az EU-ba irányuló orosz gázszállítás is bizonytalanná válhat.

A kőolaj árfolyama is gyakorlatilag kétszer olyan magas, mint egy éve. Ennek eredményeképpen jelentősen megemelkedett a benzin és a gázolaj ára.

A Közel-Keleten nagy a feszültség Irán, Izrael és az Egyesült Államok között. A konfliktus elmélyülése, az olajlétesítmények elleni terrorcselekmények, illetve tényleges katonai konfliktus esetén könnyen az egekbe szökhetnek az olajárak.

Erre jó példa, hogy az Iránnal szomszédos Hormuszi-szoroson halad át a világszerte tengeren szállított kőolaj több mint egyharmada.

Emellett a naponta közel 11 millió hordó kőolajat kitermelő szaúd-arábiai infrastruktúra sem maradna érintetlenül egy széleskörű katonai konfliktus során.

Szaúd-Arábia adja a világ olajtermelésének közel 12 százalékát.

Egy újabb olajár-sokk komoly nyomot hagyna a világgazdaság növekedési pályáján.

Piaci hatások

Amennyiben az infláció tovább fokozódik, úgy a jegybankok kénytelenek lesznek gyorsabban kamatot emelni, korábban leállítani a kötvényvásárlási programokat, illetve szélsőséges esetben szűkíthetik a mérlegüket is.

Ez utóbbi a jegybankoknál lévő kötvények eladásával érhető el, ami jelentős hozamemelkedést vonna maga után az állampapírpiacokon és a vállalati kötvénypiacokon egyaránt.

A magas adósságmutatókkal rendelkező országoknak ez komoly kihívást jelentene, ami érdemben csökkentené a globális kockázati étvágyat, ami meredek piaci esésekben ölthetne testet.

A magasabb hozamkörnyezet magasabb elvárt hozamot is jelent. A magasabb elvárt hozamok és a magasabb finanszírozási költségek hatására több részvény célárfolyamát csökkenthetnék az elemzőházak. A folyamat eredménye jó eséllyel egy éles negatív részvénypiaci korrekció lenne.

Gazdasági hatások

Amennyiben megemelkedik a kamatkörnyezet, az a hazai és a külföldi gazdaságokat is hűtené. A törlesztőrészletek megemelkedése szűkítené a hitelkeresletet, ami pedig visszahúzná a beruházásokat és a fogyasztást. Végeredményben alacsonyabban alakulhatna a hazai és nemzetközi gazdasági növekedési pálya.

Koronavírus

A koronavírus újabb variánsai és hullámai továbbra is számottevő kockázatot jelentenek. Amennyiben az érintett országok újabb szigorú járványügyi intézkedéseket vezetnek be az visszavetné a gazdasági aktivitást. Erre jó példa Franciaország, ahol a napokban szigorú korlátozó intézkedésekről döntöttek.

Ezenkívül nem tudni, megjelenik-e olyan vírusvariáns, amely immunis a vakcinákkal szemben. Egy ilyen eshetőség gyakorlatilag visszaállítaná a világgazdaságot a 2020 eleji startvonalhoz.

Választások

Magyarországon idén tavasszal parlamenti választásokat tartanak. A kormány és az ellenzéki erők között szoros verseny várható a jelenleg elérhető közvéleménykutatások alapján. Ez bizonytalanságot okoz a beruházások, a jövőbeni gazdaságpolitika és végeredményben a pénz- és tőkepiacok terén.

Kína

A kínai ingatlanpiaci feszültségek akár nagyobb mértékben is lelassíthatják a kínai gazdaságot. A probléma azonban jó eséllyel házon belül tartható, így nem várható 2008-hoz hasonló globális válság.

Az esetleges negatív hírek ugyanakkor időről időre ronthatják a befektetői hangulatot. Az eurózóna, különösképp Németország exportjának jelentős része ugyanis Kínába áramlik. A kínai felvevőpiac ereje fontos tényező az exportorientált európai országok számára.