2024 előtt nem áll talpra a légiközlekedés
ElemzésekA járvány és a turizmus leállása miatt többezer pilóta veszítette el állását; világszinten 4,8 millió ember munkája van veszélyben. A Nemzetközi Légiforgalmi Szövetség (IATA) elhúzódó munkanélküliséggel és komoly anyagi veszteséggel számol, s nem számít arra, hogy 2024 előtt talpra állna az ágazat, mondta a növekedés.hu-nak a szervezet képviselője.
A Nemzetközi Légiforgalmi Szövetség (IATA) október végén publikált elemzése elhúzódó és mély válsággal számol, legalábbis ami az aktuális helyzetet és a közeljövőt illeti.
Nincs kimutatásunk arról, pontosan mely szakmák és készségek vannak leginkább veszélyben, de általánosságban elmondható, hogy az egész iparág komoly foglalkoztatási válsággal nézz szembe
mondta a növekedés.hu-nak Chris Goater, a szervezet kommunikációs igazgatóhelyettese.
Ma is több mint 4.8 millió munkahely van veszélyben, többezer embert bocsátottak el. Ahogy csökkenek a juttatások, a helyzet csak rosszabb lesz
tette hozzá.
Az IATA úgy véli, a légitársaságok egyszerűen nem tudják olyan mértékben csökkenteni a fizetéseket, hogy jövőre elkerüljék a csődöt vagy megőrizzék a munkahelyeket.
A jelentés szerint 2021-ben a teljes iparág árbevétele 43%-al csökken a 2019-es 838 milliárd dollárhoz képest. Korábbi elemzésükben az idei negyedik negyedévre várt javulásra alapozott, ennél enyhébb, 29%-os visszaesést jeleztek előre. A várt fellendülés azonban a második hullám miatt eltolódik. Az szervezet számításai szerint 2020-ban az éves forgalom 66%-al marad el a 2019-ben mérttől.
„Az utolsó negyedév különösen nehéz lesz, s egyelőre minden jel arra mutat, hogy 2021 első fele sem lesz jobb legalábbis amíg a határok zárva maradnak és az utazást megelőző és azt követő karantén előírás érvényben marad”, nyilatkozta Alexandre de Juniac, a szervezet elnök-vezérigazgatója.
„Állami beavatkozás nélkül egy átlagos légitársaságnak legfeljebb 8,5 hónapra elegendő készpénz tartaléka van, ha a maival megegyező ütemben kénytelen felélni tartalékjait. S egyszerűen nem tud annyit csökkenteni, hogy kompenzálja a bevételkiesést”, mondta a vezető.
A legtöbb légitársaság már eddig is jelentősen visszafogta költségeit, azonban ezek durván fele fix – rövidtávon mindenképp. Emiatt a költségek nem tudtak a bevétellel azonos mértékben csökkenni.
76 légitársaság számait átlagolva az éves alapon mért működési költség visszaesés mértéke a második negyedévben 48% volt, az üzemeltetési bevételek viszont 73%-al estek vissza.
Ráadásul a kapacitás csökkentésével az egységnyi költségek nőnek, a harmadik negyedéves előzetes adatok alapján 40%-al a tavalyihoz képest, hiszen az utaskilométerre jutó költség kevesebb, az összköltség így kevesebben oszlik meg.
Előzetes kalkulációk szerint ahhoz, hogy egy légitásaság jövőre nullszaldós legyen az egységnyi költségnek legalább 30%-al kellene csökkennie, amire korábban nem volt példa. A kapacitás (az utaskilométerre jutó költség) tavaly januárhoz képest 62%-al esett vissza, ugyanakkor a szolgálatot teljesítő gépek száma csupán 21%-al csökkent.
Nemcsak a költségek és a bevételek dinamikája nincs összhangban. Ma a világ gépeinek közel kétharmadát lízingelik, s bár a bérbeadók adtak némi kedvezményt a díjakból, a bérleti díjak kevesebb mint 10%-al csökkentek az elmúlt egy évben.
A szövetség nem támogatja az elbocsátásokat, de elemzésében rámutat;
a tavalyi termelékenység fenntartásához további 40%-al kellene a munkavállalók számát csökkenteni.
Az egy dolgozóra jutó költségeket ugyanis elbocsátásokkal és/vagy a fizetések csökkentésével lehetne lejjebb vinni, több mint a felével a harmadik negyedéves szinthez képest. Ám ha meg is lépik, a légitársaságok jövőre is kénytelenek lesznek tartalékaikat felélni.
Az egyetlen elem, ami a mérlegre pozitívan hat az üzemanyagár, mely idén 42%-al csökkent. Ám jövőre a gazdaság élénkülésével várhatóan ez is emelkedni fog.
S hogy mindezek fényében mikorra áll talpra az ágazat?
„Régiónként lesznek eltérések, de összeségében nem számítunk arra, hogy az iparág 2024 előtt elérné a 2019-es szintet”, mondta Goater.
