Gyönyörű lehetne, mégis pusztulóban a Pilis legmagasabb pontja. Ám a turista nem ostoba, nem elégi neki egy szép vendégház, egy csodás panoráma és fauna. Fejleszteni is kellene, leginkább a szellemépülteket elbontani, a szemetet, sittet elhordani illetve takarítani az erdőt, mégis az országos Kéktúra egyik ikonikus helyszínéről van szó. Vegyes érzelmű kirándulás Pilisszentkereszt-Dobogókőn.
Nincs Budapesthez közelebb jobb kirándulási lehetőség, mint Dobogókő. Sokan nem tudják, de Dobogókő egy település, a Dobogó-kő pedig a hely és a hozzátartozó hegytető neve. Kocsival akár egy óra alatt elérhető a tengerszint feletti hétszáz méter magasságú, a fővárostól 40 kilométerre fekvő település. Amennyiben valaki Esztergom felől érkezne, akkor az út még rövidebb, csupán 18 kilométert kell megtenni Pilisszentlélek felől haladva.
Két hét alatt háromszor jártunk itt: az első két alkalommal csak páran voltunk a parkolóban, másodszor viszont nem volt hely, kétszer is kerülni kellett. Hiba volt az őszi szünetre időzíteni utolsó látogatásunkat, rengeteg kisgyerekes család érkezett. Persze joggal választották a csemeték megfuttatásához a természetjárást, hiszen ilyen közel, ennyire tiszta levegő és gyönyörű panoráma sehol nincs.
Egy gombostűt sem lehet leszúrni. Az, aki az erdő csendjét szeretné élvezni, ne az iskolai szünetben jöjjön (Fotó: Növekedés)
A parkolás háromszáz forint óránként, az őrök rendesek: előre annyit kell fizetni, amennyit szeretnénk. Amikor késő élután elmegyünk, akkor kellene a különbözetet kiegyenlíteni, de már nincsenek ott, ráadásul erre a figyelmet is felhívják. Az egyik alkalommal kilencszáz, a máskor hatszáz-hatszáz forintot fizetem. Úgy gondolom, ez az egyik ikonikus turistalátványosság kapujában nem nagy összeg.
A sok lehetőségből kedvükre választhatnak a gyerekesek, a párok, az idősebbek és a rendszeres túrázók, biciklizők. A Rám-szakadék, a Thirring-szikla, a Ferenczy-szikla, a Zsivány-sziklák, a Vadálló-kövek, a Prédikálószék, a Pilis-tető és a Pilisszentkereszti-szurdok is felejthetetlen élményeket ígér.
A tájékozódást áttekinthető útvonaltáblák segítik. Van olyan is, amely a növényvilágról, állatvilágról szól. Ezért piros pont jár.
Apropó növényvilág: érdemes okostelefonunkra olyan alkalmazást letölteni (például PlantNet) amely arra jó, hogy ha lefotózzuk a növényt, máris kiírja a levélről, virágról az információt. Jó és hasznos időtöltés.
Remek időtöltés a növény- és állathatározás. Egy mohos szikla élővilágának tanulmányozása, több órás elfoglaltságot adhat (Fotó:Növekedés)
A túra előtt szinte "kötelező" betérni a felújított báró Eötvös Loránd menedékházba, amely Magyarország egyik legrégebbi menedékháza. Létrehozója és tulajdonosa a Magyar Turista Egyesület. A kisebb, fából épült házban ma a Turistamúzeum is működik, a kőépület jelenleg is étteremként, büféként, illetve panzióként szolgál.
Eötvös Lóránd menedékház (Fotó: Növekedés)
Tiszta, nem drága, és itt kapható az ország legfinomabb, ráadásul óriási lilahagymás-csirkemájas-zsíroskenyere. Aki meleg ételre vágyik, az étteremben 900 és 3000 forint között házias ételek közül választhat. Vigyázat: Dobogókőn hamar megéhezni, főleg akkor, ha faszenes bográcsozás is van a fogadó előtti téren. Újabb piros pont!
Érdekesség, hogy nemrég a Másfél millió lépés Magyarországon című, 1979-ben készült legendás ismeretterjesztő természetfilm, illetve az azt követő újabb alkotás, a Másfél millió és még egy millió (1986) készítőivel találkoztam egy túrázás során. A tévések - akik a Kéktúra egyik szakaszán vettek részt - Rockenbauer Pál rendező korai halála utána még egyszer nekifutottak, és 1990–1991-ben Gyenes Károly vezényletével elkészítették a Kerekek és lépések televíziós alkotást is.
Szabados Tamás operatőr, Sáfrány József rendezőasszisztens, Petres Pál mérnök-technikus, Tolnai Ferenc mérnök,
Faludi Sándor hangmérnök, Tamás Gábor építészmérnök. (Fotó: Növekedés)
A túrát érdemes a menedékház mögül indulva a nagykilátónál kezdeni. Az ősz ezer színbe festette a tájat! Két messzelátó is van itt, egy duplacsöveg és egy egycsöves panorámatávcső. Jó időben a Dunakanyar hegységei mintha a lábunk alatt hevernének.
Ajánlott elidőzni Téry Ödön emlékműve előtt is, aki a Magyar Turista Egyesület alapító tagjaként rengeteget tett Dobogókő és a túrázás népszerűsítéséért, a túraútvonalak kialakításárért.
A kilátó alatt és mellett több körtúra is fut, amelyek akár egy óra alatt is bejárhatók, közel vannak a parkolóhoz, de mégis természet közeliek, és aktív kikapcsolódást kínálnak.
A legnépszerűbb és az egyik legrövidebb a Thirring körút. Többször bejártuk, ám vigyázat!
A pár kilométeres szakasz sokszor vadregényes úton halad, kövekkel, csúszós és meredek utakkal, kapaszkodókkal, caplatókkal. Sárban és hagyományos tornacipőben, túrabot nélkül nem javasolt! Ennél könnyebb, sőt akadálymentesített út vezet a Rezső kilátóhoz. Csak a sárga és a piros turistasáv-jelzést kell követni.
Az úton a kilátóig akár babakocsival is el lehet jutni, nem csoda, hogy errefelé hatalmas a nyüzsgés, hiszen bármikor vissza lehet fordulni, a táv oda-vissza húsz perc alatt bejárható a parkolótól.
Innen – csak úgy mint a nagykilátótól – látható a Dunakanyar egyik legszebb panorámája. Jó ötlet, hogy kép segít beazonosítani a panoráma hegyeit és völgyeit. Harmadik pirospont jár!
A kilátóból Dömös felé tekintve a Rám-hegy, a Vadálló-kövek, a Prédikálószék és a Dunakanyarra nyílik gyönyörű kilátás, a Duna túloldalán pedig
a Börzsöny csúcsai, többek között a Szent Mihály-hegy, a Csóványos és a Nagy-Hideg-hegy látható. (Fotó: Növekedés)
Érdemes megtekinteni alig néhány lépésnyire a zajos parktól, a nyüzsgő kilátótól a Siketek Mária Kegyhelyét is. Aki akar, itt egyedül maradhat gondolataival. Soha nem hiányzik virág, pislákoló mécses, sokasodnak a hálaadó márványtáblácskák – a kegyhely láthatóan betölti szakrális szerepét.
Köszönet illeti a Magyar Turista Egyesület siketnéma közösségét, akik 1926-ban kezdtek hozzá a dobogókői kilátó északi oldalában lévő kegyhely kialakításához.
Felújított padok, pihenők, pazar kilátás. Ez a dobogókői centrum egyik arca, a Pilisi Parkerdő Zrt. munkálkodásának, vad- és növénygazdálkodásának eredménye. Ám van egy másik arca is, amelynél komorabb nincs. Romos épületek, szemét és sitt sok helyen.
Több mint elszomorító, hogy egy nemzetközi turistacentrumban, az ország egyik ékkövében mennyi a romos épület. Közülük kiemelkedik az 1971-ben épült Hotel Nimród, amely a turistaútvonal előtt árválkodik.
Ablakok betörve, szilánkok az úton, bérjegyzések, vendéglisták, székek, asztalok, tányérdarabok, ágyak, ágybetétel, lábasok szétszórva.
Belépés saját felelősségre! (Fotó: Növekedés)
A terület elzárt és életveszélyes, erre fel is hívják a figyelmet, még sincs egy kerítés, egy őr sehol. Ezzel elhárítva a felelősség, ha valakire rádől egy fal vagy rászakad a mennyezet, előtte figyelmeztették.
Az épület 2009-ig panorámás szobákkal, hangulatos étteremmel, uszodával, szaunával várta a pihenni, kirándulni vágyókat. A szálloda a következő 8 évben a senki földje lett, többször betörtek, majd 2017 nyarán valaki felgyújotta a tetőt. A füstszagot még a szél sem tudta kifújni, döbbenetes, egyben dühítő a látvány. Ám nem csak ez! Szintén lehangoló, hogy a parkolóval szemben is áll egy romos ingatlan. A vendégházban egykori „külkerüdülőként” emlegették. Megbízható forrást azonban nem találni az ingatlanról.
Az udvaron a füvet kaszálják ugyan, de a sörösdobozok, eldobott fecskendők „állandó lakókat” jeleznek. Éppen ezért felemás hangulatú kirándulásokat tettünk az elmúlt napokban Dobogókőn, ezen a történelmi kirándulóhelyen.
Itt épült az ország egyik első turistaháza és itt alakították ki az ország első versenysí-pályáját is. Most csak leromlott állapotú épületeket látni mindenfelé, alig pár méterre hazánk egyik legcsodálatosabb kilátópontjától. Nem elég a központi terek, kilátók és turistaútvonalak kiépítése, fejleszteni kellene, illetve megóvni értékeinket, amíg lehet. Egy ilyen pazar helyen nem csak a kirakatmunka a lényeg. Ettől függetlenül Dobogókő még szeretnivaló marad, már csak a fővároshoz való közelsége miatt. Főleg most, a vírus miatti home office időszak alatt.
