4,9 százalékkal bővült a magyar gazdaság

Elemzések2020. feb 14.Harsányi Péter

A piaci várakozásokat enyhén meghaladva 4,9 százalékkal növekedett tavaly a magyar gazdaság. Az erőteljes lakossági fogyasztásnak, a 30 százalék közelében alakuló beruházási rátának, és a kiépülő új exportkapacitásoknak köszönhetően az idei évben várhatóan 3,5-4,0 százalékos lehet a növekedés dinamikája. Az infláció az első negyedévben átmenetileg magasabban alakulhat egyszeri, átmeneti hatások miatt, ezt követően ugyanakkor fokozatosan visszasüllyedhetnek az inflációs mutatók 3 százalék közelébe.

Megjöttek a friss számok

4,5 százalékkal nőtt a negyedik negyedévben a magyar GDP, a szezonálisan kiigazított adat 4,6 százalék, az éves növekedés pedig 4,9 százalék lett a KSH friss adatai szerint.

A növekedéshez a szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben, míg az ipari termelés növekedése az év második felében lefékeződött. Varga Mihály pénzügyminiszter mai sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy az EU-ban valószínűleg csak Írországban lehetett ennél gyorsabb növekedés. Mint elmondta, az adócsökkentés, a gazdaságvédelmi akcióterv, a családvédelmi akcióterv, a hatéves bérmegállapodás és a Modern Városok program is jelentősen hozzájárult a növekedéshez.

Hangsúlyozta: bár a magyar ipar elszakadt a német feldolgozóipar visszaesésétől, ennek ellenére az autógyártók nehézségei minket is érintenek, amit a hazai autógyárak termelésének tíz százalékos mérséklődése is mutat. A kockázatok idén főleg kívülről jöhetnek: a brexit, a nyugat-európai lassulás mellett a koronavírus is problémákat okozhat az ellátási láncokban és a turizmusban. A pénzügyminiszter kiemelte, hogy a világgazdaság soha nem volt annyira eladósodva mint most, a növekedés jelentős része hitelből megy.

Az idei növekedési előrejelzést a kockázatok miatt lefelé módosította a Pénzügyminisztérium, jelenleg 3,5 százalékos növekedést tartanak reálisnak - mondta Varga Mihály.

A forintárfolyam gyengülésével kapcsolatban kiemelte, hogy az összhatását nézve ennek nulla körüli az egyenlege az államháztartásban. Emlékeztetett arra, hogy a tavaly szeptemberi közgazdász vándorgyűlésen már elmondta: stabil, kiszámítható árfolyamra van szüksége a hazai vállalkozásoknak.

A tegnap közölt 4,7 százalékos inflációs adattal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ez kiugróan magas adat, ami remélhetőleg csökkenni fog. A nyugdíjak reálértéke nem változhat, amit a nyugdíjkompenzáció tesz lehetővé, az infláció miatt a nyugdíjasok nem szenvedhetnek kárt - tette hozzá.

Kiegyensúlyozott növekedés

A hazai gazdaság 2020-ban megközelítőleg 3,5-4,0 százalékkal bővülhet. A növekedés széles bázison valósul meg, és akár 2,5-3 százalékponttal is meghaladhatja az eurózóna növekedését, miután az Európai Központi Bank mindössze 1,1 százalékos expanziót jósol az euróövezet számára.

A historikus magasságokban lévő foglalkoztatottság, a várhatóan 9 százalék körüli béremelkedés, a lakossági hitelezés egészséges szerkezetű felfutása, és a magas fogyasztói bizalom következtében az idei évben is erőteljesen növekedhet a lakossági fogyasztás, ami a GDP növekedés egyik alappillére lesz.

A nemzetgazdasági beruházási ráta a GDP 30 százaléka körül alakulhat, ami nagymértékben támogatja a dinamikus növekedést. A történelmi tapasztalatok alapján a sikeresen felzárkózó országokat 25 százalék körüli beruházási ráta jellemezte. A kimagasló felzárkózási sikereket elérő ázsiai országok pedig 30 százalék körüli beruházási rátával rendelkeztek. A magyar nemzetgazdasági beruházási ráta kiemelkedő az Európai Unión belül.

A vállalati beruházások továbbra is lendületesen bővülnek, amit az alacsony kamatkörnyezet, a közel 14 százalékkal növekvő vállalati és kkv hitelezés, a magas kapacitáskihasználtság, a Növekedési Hitelprogram Fix, és a Növekedési Kötvényprogram egyaránt támogat.

A lakossági beruházási dinamika enyhén mérséklődhet a lakáspiaci boom kifutásával. Az alacsony GDP arányos lakossági hitelállomány azonban további növekedési tartalékokat rejt magában. A támogató kormányzati intézkedések, úgymint a Babaváró Hitel, a CSOK, a kedvezményes újlakás áfa egyaránt támogatják a lakossági beruházásokat.

Az EU-s források effektív felhasználása 2019-ben tetőzött, így az ezt követő években az állami beruházások anticiklikussá válnak. Az alábbi ábra az Uniós források effektív felhasználását mutatja.

A legnagyobb mértékben tehát a vállalati beruházások járulnak hozzá a beruházási ráta magas szinten történő stabilizálódásához.

A külső környezet lassulását kompenzálják a kiépülő új exportkapacitások. Az MNB kalkuláció szerint a hazai export a következő években 5 százalékot meghaladó mértékben bővülhet. Ezzel párhuzamosan a belső kereslet enyhe mérséklődésével együtt csökken az importdinamika. Következésképpen a nettó export 2020-től újra pozitív előjellel járulhat hozzá a hazai növekedéshez.

Végezetül, azáltal, hogy a 15-64 éves korosztály foglalkoztatottsági rátája 70,3 százalékra emelkedett, fokozatosan kimerülnek a munkaerőpiaci tartalékok. Vagyis el kell mozdulni a mennyiségi növekedéstől a minőségi növekedés és a hatékonyságjavítás irányába. Ebben segít mellesleg az MNB 330 pontos versenyképességi programcsomagja.

Tetőzik az infláció

A fogyasztói árindex 0,7 százalékponttal 4,7 százalékra gyorsult januárban. A vártnál magasabb inflációt azonban egyszeri, átmeneti tényezők idézték elő, melyek az alábbiak.

Az élelmiszerek 6,9 százalékkal, az idényáras élelmiszerek 10,8 százalékkal, a jövedéki adóemelések miatt a szeszes italok és dohányáruk 7,4 százalékkal, az alacsonyabb bázis miatt a járműüzemanyagok 13,5 százalékkal drágultak. A Kínában pusztító sertéspestis idehaza is éreztette a hatását. A sertéshús ára 27,6 százalékkal emelkedett.

Ezzel szemben tartósabb tendenciákat megragadó maginfláció és az adószűrt maginfláció ugyanakkor csupán minimálisan emelkedett. Előbbi 4,0 százalékra, utóbbi 3,7 százalékra kúszott.

Az inflációs mutatók az első negyedévben tetőzhetnek, majd ezt követően fokozatosan visszatérnek a 3 százalékos jegybanki cél közelébe. Ezt a vélekedést támogatja az enyhén mérséklődő belső kereslet és az alacsony külső árdinamika. Utóbbit az iparcikkek 1 százalék alatti inflációja is jól tükrözi.

Figyelembe véve, hogy az első negyedévben átmeneti hatások mozgatják az inflációt, nem számítunk jelentős elmozdulásra a monetáris kondíciók terén. Mindazonáltal a jegybank szoros figyelemmel kíséri az eseményeket, és szükség esetén enyhén szűkítheti a bankrendszerbeli likviditást.

Összességében viszont fennmaradhat a támogató pénzpolitika és az alacsony kamatkörnyezet, amely egyaránt támogatja a gazdasági növekedést.

Kockázatok

Hatalmas és nehezen becsülhető kockázatként van jelen a Kínában pusztító koronavírus, amely a teljes ellátási láncot veszélyezteti a világ második legnagyobb gazdaságában. Tekintettel a szoros kereskedelmi kapcsolatokra, az eurózóna és Németország gazdasága is megsérülhet, amennyiben nem sikerül rövid időn belül megfékezni a vírus terjedését, valamint kifejleszteni és legyártani az ellenszert.

A legfrissebb helyi források szerint januárban a kínai autókereskedőkhöz alig tért be vevő. Ez nem túl jó hír a magas kínai exportkitettséggel rendelkező Németországnak.

Jelentős a bizonytalanság a kereskedelmi háború tekintetében is. Nem tudni, hogy a protekcionizmus felerősödik-e az EU és az Egyesült Államok között. Amennyiben Donald Trump megadóztatná az eurózónából az USA-ba áramló gépjárműexportot, akkor az nagyságrendileg fél százalékponttal csökkenthetné az eurózóna növekedését. Ha azonban további kétoldalú ellenlépéseket léptetnének életbe, akkor a valós gazdasági károk sokkal magasabbak lennének. Az eurózóna esetleges nagyobb mértékű lassulása pedig idővel begyűrűzhetne Magyarországra is.

Rövidtávon meg kell említeni a munkaerőhiányt, mint növekedést hátráltató tényezőt, hosszabb távon pedig a demográfia és a népességfogyás jelent egyre inkább effektív korlátot.

A kormányzati családpolitikai intézkedések eredménye már látszik, 2019 első 8 hónapjában 30 százalékkal növekedett a házasságkötések száma a KSH adatai szerint. A házasságkötések magasabb száma a múltbeli tapasztalatok alapján magasabb születésszámot eredményez. A várhatóan megugró születésszámok ugyanakkor rövidtávon tovább súlyosbítják a munkaerőhiányt a kieső női munkaerő miatt.