5,9 százalékra emelte az alapkamatot az MNB
ElemzésekA piaci várakozásnak megfelelően 5,9 százalékra emelte az MNB az alapkamatot a mai kamatdöntő ülésén. Az egyhetes betéti kamatlábat várhatóan csütörtökön 6,75 százalékra emeli a jegybank. Az irányadó ráta szerepét betöltő egyhetes betéti kamat a kereskedelmi bankok várakozásai alapján enyhén 7 százalék felett tetőzhet. Az emelkedő kamatok és az árstop intézkedések eredményeképpen a régióban Magyarországon a legmagasabbak a reálkamatlábak, ami segít erősíteni a forintot és mérsékelni az áremelkedést. 15:00-kor Virág Barnabás, az MNB alelnöke tart sajtótájékoztatót pénzpolitika várható irányáról.
A Magyar Nemzeti Bank az előzetes kommunikációjával és a piaci konszenzussal összhangban 0,5 százalékponttal 5,9 százalékra emelte az alapkamatot a mai kamatdöntő ülésén.
Az egynapos betéti kamatlábat 5,9 százalékra, az egynapos fedezett hitelkamatlábat 8,9 százalékra emelte a Monetáris Tanács. Az egyhetes fedezett hitel kamata 8,9 százalékra emelkedett.
Csütörtökön pedig az irányadó kamat szerepét betöltő egyhetes betéti kamatlábat 6,45 százalékról 6,75 százalékra emelheti az MNB a piaci várakozások alapján.
Kilátások
A növekedés.hu által megkérdezett kereskedelmi bankok szerint az irányadó ráta szerepét betöltő egyhetes betéti kamat enyhén 7 százalék felett tetőzhet.
Fontos azonban látni, hogy az inflációt 70 százalékban olyan külső kínálati sokkok okozzák, amelyre nincs hatással a hazai pénzpolitika. Emiatt sincs értelme sokkal 7 százalék felé emelni az irányadó rátát, miután az a gazdasági növekedés jelentős hűtésével járna.
Hiába emelne az MNB még erőteljesebben kamatot, a kőolajnak, a búzának és a kukoricának, vagy az ipari nyersanyagoknak ugyanúgy emelkedne az ára a háború és a szankciós politikák miatt.
A kínálati problémákat jól mutatja, hogy az ipari termelői árak már 6 hónapja nőnek 20 százalékot meghaladó ütemmel az előző év azonos időszakához viszonyítva. Áprilisra pedig közel 30 százalékra gyorsult az áremelkedés üteme.
Az áremelkedés elsősorban az alapanyag- és energiaárak, illetve a munkabérek növekedésére, valamint devizapiaci árfolyammozgásokra vezethető vissza. Mindez pedig döntően az orosz-ukrán konfliktus és a koronavírus utáni hiánygazdaság eredménye.
Régiós kitekintő
A régióban az MNB hajtotta végre gyakorlatilag a legnagyobb kamatemelési ciklust az infláció elleni harcban.
Ennek és az árstop intézkedések eredményeképpen a régióban Magyarországon a legmagasabbak a reálkamatlábak, ami segít erősíteni a forintot és mérsékelni az áremelkedést.
Minden egy százalékpontos forinterősödés ugyanis megközelítőleg 0,15 százalékponttal mérsékli a teljes inflációs mutatót.
Csehországban 14,2 százalékra ugrott áprilisban a pénzromlás üteme, amire 1993 óta nem volt példa. Ezzel a visegrádi országok és Románia közül Csehországban a legmagasabb az infláció, de a lengyelek és a románok sincsenek sokkal lemaradva.
A régiós orságokban ezáltal mínusz 7-12 százalék közötti reálkamatlábak alakultak ki. Magyarországon mínusz 3 százalék a reálkamatláb.