70 ezer munkahely is megszűnhet az elhúzódó járványhelyzet miatt
Elemzések35-70 ezer munkahely szűnhet meg az MNB előrejelzései szerint a járvány második és harmadik hulláma miatt. A munkanélküliségi ráta az idei első negyedévben tetőzhet. 2022-re pedig újra megközelíthetjük a teljes foglalkoztatottsági szintet. A széleskörű vakcinabeszerzésnek köszönhetően Magyarország akár hónapokkal korábban kinyithat biztonsággal, mint más uniós országok. Ezáltal a munkaerőpiaci károk is mérsékeltebbek lehetnek. A bérek növekedési üteme az idén 5-6 százalékra lassulhat, majd 2022-től újra gyorsulni kezd a bérdinamika.
A Magyar Nemzeti Bank előrejelzései szerint 2021 első negyedévének végéig 35-70 ezer munkahely szűnhet meg 2020 harmadik negyedévéhez képest.
A munkanélküliségi ráta pedig 5 és 5,4 százalék között tetőzhet az idei első negyedévben.
A nagyvolumenű gazdaságvédelmi intézkedéseknek és az ellenálló munkaerőpiacnak köszönhetően az uniós országok közül Magyarországon volt az egyik legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta a tavalyi év egészében. Összehasonlításképpen az eurózónában több mint másfélszer akkora a munkanélküliség.
Forrás: MNB
Előretekintve, 2022-re valósulhat meg újra a teljes foglalkoztatottság, amit nagymértékben segít az állami bértámogatás, a 10 millió forintos kamatmentes újraindítási gyorskölcsön, illetve az idén június végéig érvényben lévő hiteltörlesztési moratórium. Utóbbiban a vállalkozások 40 százaléka vesz részt.
A március 9-ei adatok alapján az ágazati bértámogatást már 117 ezer munkavállalóra vették igénybe, akiknek közel háromnegyede a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területen dolgozik.
Nagy segítséget jelent továbbá a 2500 milliárd forintos keretösszegű Növekedési Hitelprogram Hajrá is, melyből eddig közel 1900 milliárd forint kedvezményes hitel jutott mintegy 28 ezer kis és középvállalkozáshoz. Az NHP Hajrá maximum 2,5 százalékos kamatozású hiteleit a mindennapi működést segítő forgóeszközfinanszírzásra és bérfizetésre is fel lehet használni.
Vakcina
A széleskörű vakcinabeszerzésnek köszönhetően Magyarország akár hónapokkal korábban is kinyithat biztonsággal, mint más uniós országok. A száz főre jutó beoltottak számában a napokban hazánk átvette a vezetést Málta előtt, így az Unióban első helyen állunk e rendkívül fontos mutatóban.
A társadalom gyorsabb átoltottságának és a korábbi gazdasági nyitásnak köszönhetően lényegesen kisebbek lehetnek a munkaerőpiaci károk.
Bérek
Az MNB előrejelzése szerint idén az éves bérnövekedés 5,2 - 6,2 százalékra lassul a versenyszférában a koronavírus hatására, majd 2022-től újra gyorsuló pályára állhat a bérdinamika. A keresetek növekedését a munkaerő iránti kereslet erősödése is támogatja a későbbiekben.
Forrás: MNB
Részmunkaidősök
2020 második negyedévében átmenetileg megugrott a részmunkaidős munkavállalók aránya a Központi Statisztikai Hivatal adata alapján. Tavaly év végéig viszont a második hullám ellenére mérséklődött a számuk.
Részmunkaidős foglalkoztatottak száma, ezer fő
Forrás: KSH, növekedés.hu
A járvány harmadik hulláma átmenetileg újra megemelheti a részmunkaidős foglalkoztatottak számát. 2021 második negyedévétől ugyanakkor ismét megerősödhet a munkaerő iránti kereslet, ezáltal a részmunkaidősök aránya csökkenhet, a teljes munkaidőben dolgozóké pedig növekedhet.
Aktuális számok
A munkanélküliségi ráta 4,5 százalékra emelkedett idén februárban a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai alapján. A munkanélküliek száma 213 ezer fő volt, ami 46 ezer fővel több, mint egy évvel korábban.
2021 februárjában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 550 ezer fő volt. Számuk 104 ezer fővel elmaradt az előző év azonos időszakához képest, mely döntően a járvány számlájára írható. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 71,8 százalékon állt.
Hogyan nézett ki 2020?
A koronavírus megjelenése és a társadalmi védőintézkedések bevezetése miatt a tavalyi második negyedévben érezhetően csökkent a foglalkoztatottság.
A járvány által leginkább sújtott turizmus, szállítás és feldolgozóipari ágazatokban esett vissza a foglalkoztatottság.
Ezzel párhuzamosan az új munkahelyteremtésnek és a munkaerő áramlásának köszönhetően a foglalkoztatottság bővült az építőiparban, a kereskedelemben és az egyéb (mezőgazdaság, egyéb ipari és piaci szolgáltató ágazatok) szegmensekben.