IMF: Idén még 15 millió munkahely veszhet el Európában

Állami mentőcsomagok nélkül tavaly megduplázódott volna a fizetésképtelen vállalatok száma - derül ki az IMF felméréséből, amely 26 országot (melyből 21 EU-tagállam) gazdaságvédelmi intézkedéseit vizsgálta.

További segítség nélkül 15 millió munkahely veszhet el Európában, ezért nem szabad felhagyni a kkv-k támogatásával - vélik az IMF közgazdászai a felmérésről szóló nemrég megjelent elemzésükben.

A tavalyi évben a gazdaság súlyos zuhanásának megakadályozása érdekében elengedhetetlenek voltak a kormányzati támogatások és hitelvisszafizetési moratóriumok, mostanra változtatni kell a támogató programok szerkezetén és odaítélésének módszerein – írja elemzésében az IMF két közgazdásza, Alfred Kammer és Laura Papi.

A lakosság, illetve a vállalkozások számára nyújtott állami mentőöv tavaly több millió európai vállalkozást és 30 millió munkahelyet mentett meg.

Az alábbi ábrán a vizsgált országokban a vállalatoknak nyújtott támogatások (pénzügyi segítség, hitelgarancia, hitelmoratórium, adókedvezmény és alacsony kamatok) megoszlása látható a magas, a közepes és az alacsony jövedelmű országokban (forrás: IMF):

A kis- és közepes vállalkozásokat sokkal erősebben érintette a válság, mint a nagyobb cégeket, ezért erőteljesebb támogatásokra is volt szükségük. Annál is inkább fontos volt ezt felismerni a döntéshozóknak, mert

ezek a cégek adják a világ bruttó hazai termékének negyven százalékát.Az idei évben, amikor valamelyest még mindig gyengélkedik a gazdaság, de egyúttal már megkezdődött a lakosság átoltása is, szükség van a tavalyi támogatási rendszer átalakítására. Továbbra sem lehet teljesen kivonulni a rendszerből az államnak, hanem – ha módosult rendszerben is de – továbbra is segíteni kell a kilábalást.

A szerzők szerint hozzávetőlegesen a bruttó hazai termék 2-3 százalékát kellene a gazdaságba pumpálni.

Hogy sikeres legyen a kilábalás, meg kell különböztetni a cégeket aszerint, hogy a tavaly kapott támogatások egy csőd szélén tántorgó vállalkozást tartottak életben, vagy egy egyébként sikeres céget mentettek meg az összeomlástól.

Ahhoz, hogy ebben sikeres legyen az állam, segítségre van szüksége, mert az állami apparátus képtelen felmérni a konkrét piaci viszonyokat, sem eszköze, sem képessége nincs arra, hogy felmérje a vállalkozások életképességét. A megoldást a piaci viszonyokat jól ismerő, a vállalkozások életképességét jól megítélni képes bankok bevonásában látják.

Érvelésük szerint idén olyan új támogatási rendszert kell kiépíteni, amely a pénzintézetek segítségével megtalálja a támogatásra érdemes vállalkozásokat, illetve amely alkalmas arra, hogy a szabadon lévő és befektetési lehetőséget kereső tőkét ösztönözze a befektetésekre.

Ilyen eszköz lehet az életképes cégek hitelezésének felfuttatása, illetve adókedvezmények biztosítása azon befektetők számára, akik feltörekvő kis- és középvállalkozásokba fektetik tőkéjüket. Ez utóbbi esetben az állam maga is beszáll a vállalkozásba, de csak töredékével annak, amit a kockázati befektető a vállalkozás számára nyújt. 

Az így támogatott cégek nem kerülhetnek adósságspirálba, és egyúttal több munkahelyet létesítenek, mint a segítség nélkül tehetnék. Ezzel párhuzamosan szükség van a szakképzési, átképzési és álláskeresési programok felfuttatására is, hogy a munka nélkül maradtak a lehető leghamarabb megtalálják új állásukat a támogatások segítségével bővülő vállalati kínálatban.

Végül, az újjáalakuló gazdaságokban kiemelten kell figyelni a zöld és a digitális beruházások arányának növelésére, mert ezek jelentik a jövőt.