750 milliárd eurós eszközvásárlási programot jelentett be az EKB – kezdjünk el vásárolni?

Zúdulnak az ezermilliárdok

A növekvő recessziós kockázatokra válaszul az Európai Központi Bank (EKB) egy 750 milliárd eurós eszközvásárlási programot jelentett be, melynek keretében állampapírokat és vállalati kötvényeket vásárol legalább az év végéig. A lépésre azt követően került sok, hogy az Európai Központi Banknak be kellett avatkoznia az olasz kötvénypiacon, miután 3 százalékra ugrottak az olasz 10 éves hozamok. Az intervencióval az EKB azt kívánta megakadályozni, hogy pánik alakuljon ki az olasz és a periférikus kötvénypiacokon.

Az EKB korábban már lazított a hitelezési feltételein is, melyekkel többek között a kis és közepes vállalkozásokat célozta. A fenti lépések a piaci szereplők megnyugtatását és egy csődhullám megakadályozását szolgálják.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szemmel láthatóan szintén nem fél használni a teljes eszköztárát. A Fed nulla százalék közelébe csökkentette az irányadó rátát, háromszor 500 milliárd dollárnyi likviditást zúdított a piacokra, a globális jegybankokkal egy összehangolt dollár devizacsereprogramot hirdetett, illetve egy 700 milliárd dolláros eszközvásárlási programot indított.

Donald Trump amerikai elnök emellett felvetette egy 1000 milliárd dolláros költségvetési élénkítésnek a lehetőségét. Összehasonlításképpen a 2008-as pénzügyi világválság idején az akkori kormány bő 700 milliárd dolláros gazdasági mentőövet vetett be az Egyesült Államokban.

Piaci hírek alapján a német és a francia kormány is dolgozik már egy 300 és egy 200 milliárd eurós költségvetési élénkítő programon. Mind az amerikai mind az európai élénkítő programok célja, hogy megsegítsék a leginkább bajba jutott szektorokat és ezáltal elkerülhetővé váljon egy totális csődhullám.

Ezenfelül a Nemzetközi Valutaalap is egy 1000 milliárd dolláros mentőcsomag kidolgozásán fáradozik, hogy megsegítse a bajba jutott országokat. Ez akkor lehet különösen fontos, ha a piacról történő finanszírozás nehézkessé válna.

Meddig tarthat a vérengzés a részvénypiacokon?

A nemzetközi és a hazai részvénypiacokon ugyan még nincs totális pánik, de már így is nagyságrendileg 30 százalékot zuhantak a részvényindexek az év eleji csúcsokról. Ezzel párhuzamosan a volatilitást, vagyis a piaci kilengéseket mérő VIX index a 2008-as pénzügyi világválság ideje óta nem látott szintekre emelkedett. A makrogazdasági kilátások is meglehetősen borúsak, egyre többen tartanak recessziótól. A jegybankok és a kormányzatok elkezdtek egészen rendkívüli intézkedéseket hozni.

A befektetői pozícionáltság sokat tisztult, számos piaci szereplő eladta már a részvény kitettségeit. Nem szabad megfeledkezni a régi, de egyben nagyon igaz mondásról. Az emelkedő piacok a túlzott optimizmusban, míg az eső piacok a túlzott pesszimizmusban érnek véget.

Amikor már rengetegen eladtak, mindenki fél a recessziótól, valamint a jegybankok és kormányzatok drasztikus intézkedéseket hoznak, akkor feltehetően nem téved nagyot az, aki elkezd több részletben hosszú távú szemlélet mellett részvényeket vásárolni.

Mikor tetőzhet a koronavírus?

A JP Morgan befektetési bank modellje alapján Olaszországban egy héten belül tetőzhet a koronavírussal fertőzöttek száma. A nyugat-európai országokban, úgymint Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban pedig március végére várható a tetőzés, amely megközelítőleg 80 ezer fertőzöttet takarna. Az Egyesült Államokban valamikor az ezt követő időszakban jöhet a tetőzés a piaci várakozások szerint.

Venni vagy nem venni?

A koronavírus miatt a reálgazdaság bénulhat le, ezért a jegybanki intézkedések hatásfoka korlátozott lehet. Ha viszont figyelembe vesszük a világszerte összehangolt élénkítő intézkedéseket és azok méretét, a tisztuló befektetői pozícionáltságot, az olcsóbb árazást, akkor az első részvényvásárlások talán már időszerűek. A csúcson lévő volatilitás is jó kontraindikátorként funkcionálhat, a VIX index is olyan extrém magasságokban jár, ahonnan jöhet némi megnyugvás.

Nagy hangsúly van ugyanakkor a pozíciómenedzsmenten is, hiszen, ha mégis később tetőzne a koronavírus, akkor akár további meredek eséseket is láthatunk. Több részletben érdemes tehát vásárolni, miután így kedvezőbb átlagár érhető el.

Fontos az is, hogy adott esetben passzív részvényalapokat (ETF-et) vegyenek a kockáztatni kívánó befektetők, ugyanis ebben az esetben nem kell egyedi vállalati csődkockázattól tartani, és az aktív befektetési alapokhoz képest még a költségek is alacsonyabbak. Hosszabb távon a részvény ETF-ek vásárlása tűnik a legjobb döntésnek a részvénypiaci befektetők számára.

Milyen részvények védettebbek a koronavírussal szemben?

Alapvetően a defenzív (azaz nem ciklikus), magas osztalékot fizető papírok nyújthatnak nagyobb védelmet. Ez a „felülteljesítés” viszont gyakran abban nyilvánul meg, hogy ezek a részvények nem esnek annyit, mint a többi. Ennek tükrében ebben a kategóriában is fontos a hosszú távú szemléletmód és a megfelelő diverzifikáció.

Ha mégis egyedi részvényekben gondolkodik valaki, akkor jellemzően az alábbi papírokat ajánlják mostanában az elemzők vételre. A részvények és az okok röviden a következők.

A lakosság hosszabb ideig otthon maradhat, több filmet nézhetnek az emberek, így például az amerikai Netflix médiaszolgáltató részvények felülteljesítők lehetnek. Többet használhatjuk a Facebook-ot is, ami a társaság részvényárfolyamára kedvező hatással lehet. Az online vásárlások felfutásával pedig az Amazon részvények vonzereje is megnőhet.