Koronavírus: Miért halnak meg Olaszországban jóval többen, mint Dél-Koreában?
ElemzésekAz olasz és dél-koreai halálos áldozatok számának közötti jelentős eltérés megértéséhez az szükséges, hogy alaposan megvizsgáljuk, a két országban a koronavírus-járvány jellemzően milyen életkorú és nemű embereket érint elsősorban - írja Kent Sepkowitz járványügyi szakértő, a New York-i Memorial Sloan Kettering Rákkutató Központ orvosa a CNN portálján megjelent véleménycikkében.
Dél-Koreában a tesztelés aránya nagyon magas, a fertőzöttek közötti halálozási arány pedig igen alacsony. Olaszországban kisebb a tesztelés, a diagnosztizált fertőzöttek halálozási aránya viszont több, mint tízszer magasabb – állapítja meg elemzésében a szakember.
A tesztelést a járvány terjedésének hatékony eszközének tartják, ugyanakkor világosan kell látni azt is, hogy több életet azzal mentenek meg, hogy megakadályozzák a további fertőzést, és nem azzal, hogy egy adott beteget korábban diagnosztizálnak – jegyzi meg Sepkowitz. A „korai kezelés” paradigmája ugyanis akkor működik, ha egy hatékony gyógyszer áll rendelkezésre a betegség kezelésére.
Akkor miért van a tesztelésben élenjáró Dél-Koreában olyan kevés, a kevesebbet tesztelő Olaszországban pedig oly sok halott? – teszi fel a kérdést.
Ahhoz, hogy a kérdésre választ kapjunk, érdemes az érintett betegek közötti életkori, nemi különbségekre fókuszálni. Az ENSZ 2015-ös adatai szerint az olasz népesség 28,6%-a 60 éves vagy annál idősebb (ezzel Japán után, ahol ez a szám 33%, e téren a másodiknak számít a világon). Ugyanez a szám Dél-Koreában 18,5%, amivel a világrangsor 53. helyét foglalja el e tekintetben. E különbség következményei hamar láthatóvá válnak, ha összehasonlítjuk a két ország koronavírussal kapcsolatos halálozási statisztikáját.
Olaszországban a több mint 1000 halott (mára a halálos áldozatok száma meghaladta a 3400-at – a szerk.) 90%-a 70 éves, vagy annál idősebb. Dél-Koreában ugyanakkor a járvány jóval fiatalabb embereket érintett. A diagnosztizált fertőzéseknek csak 20 százalékát teszik ki a 60 éves vagy afölötti életkorú emberek. A legnagyobb fertőzött életkori csoportot a huszonévesek alkotják, akik az összes diagnosztizált eset 30%-át teszik ki.
A nemek közötti eltéréseket is érdemes megvizsgálni. A férfi és női fertőzöttek aránya 50-50% körüli a globális adatok szerint, azonban a túlélési ráta már eltérő. Kínában a fertőzött férfiak 4,7%-a, a nőknek ugyanakkor csak 2,8%-a halt meg eddig a járvány során. Ez jó hír Dél-Koreának, ahol a fertőzöttek 62%-a nő.
A dohányzás szintén olyan tényező, amely csökkenti a túlélési esélyeket. Bár a dohányzók aránya hasonló Olaszországban és Dél-Koreában (24%, illetve 27%), de annak nemek közötti eloszlása nagyon eltérő. Az olaszoknál a férfiak 28%-a, a nőknek pedig 20%-a dohányzik, míg Koreában a férfiak 50, a nőknek azonban csak 5%-a.
Vagyis Dél-Koreában a járvány a fiatal, nem-dohányzó nők körében volt a legintenzívebb, míg Olaszországban az idősek között, akik közül sokan dohányoznak (a nő-férfi arányra vonatkozó adatok egyelőre nem ismertek).
Ahhoz tehát, hogy a koronavírus természetét minél jobban megértsük, és sikeresen vehessük fel az ellene való küzdelmet, az is szükséges, hogy pontos és naprakész információkkal rendelkezzünk az érintettek neméről és koráról – véli a szakember.
A hatékony és széleskörű tesztelés hiánya kétségkívül a fertőzés növekedéséhez vezet, ugyanakkor fontos felismerni, hogy a fertőzés túlélésének problémája már ettől független kérdés. Vagyis a szélesebb körű tesztelés nem fogja megmenteni azon amerikaiak életét, akik már megfertőződtek – zárja írását Kent Sepkowitz.
