2011 óta itt az első monetáris szigorító lépés, gyengült a forint

Elemzések2019. márc. 26.Fellegi Tamás

Emelkedik az egynapos jegybanki betét kamata, csökken a kiszorítandó likviditás és vállalati kötvényvásárlási program indul.

Az MNB Monetáris Tanácsának mai ülése utáni sajtótájékoztatón Matolcsy György, a jegybank elnöke értékelte az elmúlt 6 éves időszakot, egyúttal bejelentette, hogy 2011 óta először változik a monetáris politika iránya: ezúttal szigorításra kerül sor.

Konszolidáció

Magyarország példátlanul gyors költségvetési konszolidációt hajtott végre 2011-re, ezt követően 3 százalék alatti lett a költségvetési hiány, és azóta is csökken. Ez a fordulat az 1925-26-os stabilizációhoz hasonlít, de az akkor népszövetségi kölcsönből zajlott, most viszont saját erőből történt. A költségvetési konszolidációt teljes monetáris fordulat követte, ez után növekedési és felzárkózási fordulat jött. A továbbiakban versenyképességi fordulatra van szükség.

Jegybanki hozzájárulás

A jegybanknak 3 mandátuma van: az árstabilitás elérése, pénzügyi stabilitás elérése, és a kormány politikájának támogatása. Az MNB ennek során egyaránt használt konvencionális és nem konvencionális eszközöket az elmúlt 6 évben, és ennek minden eleme sikeres.

Magyarország 2013-18 között 23 százalékos GDP növekedést ért el, amihez az MNB eszközei közvetlenül 6 százalékkal, közvetve és közvetlenül pedig összesen 12 százalékkal járultak hozzá.

Nominálisan kifejezve a jegybank hozzájárulása az ország fejlődéséhez több mint 10 ezermilliárd forint. Az alacsonyabb alapkamat miatt lecsökkent az adósság után fizetendő kamat, ez tavaly 800 milliárd, az előző években összesen 2400 milliárd forint megtakarítást tett lehetővé.

Ugyancsak az alacsonyabb kamatok miatt a vállalatok 1400 milliárddal kevesebb kamatot fizettek, és a háztartások is 1400 milliárd forintot takarítottak meg. Emellett az NHP 2800 milliárdot csatornázott be a vállatokhoz, végül a svájci frank hitelek időbeni forintosítása jelentett nagy segítséget: ha erre nem kerül sor, még 70 százalékkal növekedtek volna a törlesztőrészletek, ami összesen 2100 milliárd forintot tett volna ki.

Szükséges lépések

2010-12-ben sokan megkérdőjelezték a megtett lépéseket a bankadótól kezdve a nyugdíjtakarékok konszolidációra való felhasználásán át a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetéséig, de ezek kellettek a sikeres államháztartási konszolidációhoz. Ha ez nincs, nem lett volna monetáris fordulat, és ha ez elmarad, nem sikerül közvetlenül 6, közvetve és közvetlenül pedig összesen12 százalékkal hozzájárulni a növekedéshez – mondta a jegybankelnök.

Az MNB mostanra elérte a középtávú inflációs célt, azt stabilan tartja, és ez nagyon kevésnek sikerült a világ jegybankjai közül. Ugyanakkor kettős folyamat érzékelhető a fogyasztói árnövekedés szerkezetében: miközben a belső folyamatok inflatorikusak a jövedelmek és a fogyasztás bővülése miatt, az európai és amerikai helyzet viszont lefelé ható inflációs környezetet teremt.

Intézkedések

Most a Monetáris Tanács változtatásokról döntött, melyek szükségesek a középtávú inflációs cél fenntartásához. Mai nappal az egynapos betéti kamatot 10 bázisponttal megemelte, ami így -0,05 százalék lett. A következő negyedévre kiszorítandó likviditás mértékét 100 milliárddal csökkenti, legalább 300-500 milliárd forintra.

Egy harmadik döntés is született: a vállalati kötvényprogram, másnéven a Növekedési Kötvény Program elindítása (NKP).

Ez egy újfajta finanszírozás a magyar vállaltok, ezen belül most már inkább a közép-, és nagyvállatok számára. Míg az NHP helyreállította a hitelcsatornát, a növekedési hitelprogram új piacot, új finanszírozási formát nyit.

Támogató monetáris politika, árfolyamreakció

Az MNB monetáris politikája továbbra is támogató, a gazdasági szereplők finanszírozási költségei változatlanul alacsonyak. Az Európai Központi Bankra továbbra is figyelnek, de az egyetlen horgony, ami alapján döntenek, a középtávú inflációs cél, ami nálunk 3 százalék, 1 százalék engedélyezett eltéréssel mindkét irányba. A jegybank nem nyit új ciklust, egyedi döntést hozott. Ez kissé megzavarta a piacot, mert a befektetők arra számíthattak, hogy deklarált monetáris szigorítási ciklus kezdődik: a forint árfolyama 316-ról hirtelen 318,50-re ugrott az euróhoz képest.