90 százalékos lesz a török infláció csúcsa idén
Elemzések24 éves csúcsra emelkedett a török infláció, nyár közepén már a 80 százalékot közelíti, őszre a 90 százalékot is elérheti. Komolyabb enyhülést csak jövő tavaszra ígért a török kormány. Leginkább a közlekedés és az élelmiszerek drágultak meg, utóbbiak ára megduplázódott. Az inflációt a török monetáris politika, a gyenge líra és a bizonytalan nemzetközi helyzet fűti. Javítja a lakosság helyzetét, hogy hatalmasat nőttek másfél év alatt a bérek, a török kormány mozgásterét pedig növeli a gazdaság gyors bővülése.
Évtizedek óta nem tapasztalt drágulás
Törökországban idén júliusban az infláció több mint két évtizede, 1998. szeptembere óta nem látott csúcsra emelkedett.
A török infláció tavaly ősz eleje óta kezdett meredeken emelkedni. Valójában már a 2021. augusztusában mért 19,25 százalékos infláció is rendkívül magasnak számít, elég csak belegondolni abba, hogy jelenleg hazánkban ezt a szintet még meg sem közelíti az inflációs ráta, mégis érezzük a boltokban és az élet egyes területein az áremelkedést. Tavaly novembertől azonban még erről az amúgy is magas szintről is kilőtt az infláció Törökországban. A drágulás azóta nagyon komoly méreteket öltött és hónapról – hónapra egyre csak emelkedett, míg 2022. júliusában elérte a 79,6 százalékos szintet, ami csak egy hajszálnyira van a 24 évvel ezelőtti csúcsértéktől, ami 80,4 százalék volt.
A török infláció jelenleg közel állhat a tetőpontjához. A török jegybank inflációs jelentése alapján valamikor idén ősszel érheti el a csúcsot, körülbelül 90 százalékot, majd ezután indulhat lassú csökkenésnek az infláció. Így a török jegybank az egész évre nézve jelenleg 60,4 százalékos inflációs rátát jósol az eredeti 42,8 százalékos várakozásához képest.
Recep Tayyip Erdogan, török elnök jövő tavaszra ígéri az inflációs szint normálizálódását, mindezt pedig alacsonyan tartott irányadó kamatszint mellett tervezik véghez vinni.
Szembe mentek a nemzetközi trendekkel
Érdemes kiemelni, hogy a jelenlegi rekord magas inflációhoz részben épp ez a monetáris politika vezetett. Törökországban ugyanis a jegybank épp tavaly ősszel csökkentette le 19 százalékról 14 százalékra az irányadó kamatszintet. Tette ezt abban az időszakban, amikor sorra kezdtek kamatemelésbe az egyes országok jegybankja (így a Magyar Nemzeti Bank is), tehát teljesen szembe mentek a nemzetközi trendekkel. Ennek viszont már magában is az infláció megugrása és a líra gyengülése volt a következménye, de egyéb tényezők tovább rontottak a helyzeten.
Itt érdemes közbe szúrni, hogy a török kamatszint így sem nevezhető túl alacsonynak, de a török gazdaság egy feltörekvő gazdaság, ahol a befektetők a magasabb kockázatok miatt magasabb kamatokat is várnak el.
Leértékelődött a líra
A líra gyengülése persze már önmagában megrántotta az inflációt. A török fizetőeszköz egy év alatt komoly gyengülésen ment keresztül. Míg tavaly augusztus 4-én 1 euróért 10,01 török lírát kellett fizetni a bankközi devizapiacon, addig idén augusztus 3-án már 18,31 török lírába került egy euró, azaz 82,91 százalékkal drágult az euró egyetlen év alatt a török fizetőeszközhöz képest.
Az export orientált török gazdaságnak persze valahol még kedvező is a líra gyengülése, de az ilyen magas fokú leértékelődés már nem tesz jót egy gazdaságnak. Rendkívül megdrágítja ugyanis a külföldről vásárolt alapanyagok árát, az energiahordozók importját, és még sorolhatnánk. Ez pedig összeségében dráguláshoz vezet.
Feszült nemzetközi helyzet
Ehhez járult hozzá az orosz-ukrán konfliktus. Az orosz – ukrán határon már tavaly ősszel elkezdett nőni a feszültség, ami az energiahordozók árának a brutális emelkedését indította meg. Ezt megérezte egész Európa és Törökország is. Azóta pedig, hogy február 24-én Oroszország lerohanta Ukrajnát ez a folyamat begyorsult, amit a török fogyasztók is megéreznek.
Emellett a globális élelmiszerárak és alapanyag árak is jelentősen megemelkedtek. Nyilvánvalóan ez sem kerülte el a törököket.
Az élelmiszerek brutálisan drágultak
Mindez pedig együttesen a túlzottan laza monetráis politikával, és a gyenge lírával, brutális közel 80 százalékos inflációhoz vezetett. Jellemzően a közlekedési ágazatban és az élelmiszerek árában következett be a legnagyobb emelkedés. A török statisztikai hivatal a közlekedési ágazatban 119,11 százalékos, míg az élelmiszerek és a nem alkoholos italok esetében 94,65 százalékos áremelkedést mért.
Ez pedig nem meglepő módon már a török társadalomban is komoly feszültségeket eredményezett, ráadásul a török fogyasztók a statisztikai hivatal által mértnél magasabbnak érzik az áremelkedést (ez nem egyedi, a fogyasztók más országokban is rendszerint súlyosabbnak érzik az inflációt a statisztikai hivatalok által mértnél, főleg akkor ha olyan fogyasztási cikkek ára ugrik meg nagyon, amelyek a mindennapi élethez elengedhetetlenek, pl.: alapvető élelmiszerek).
Az árak, mellett a fizetések is nőttek
A helyzetet persze árnyalja, hogy a török fizetések is jelentősen nőttek az utóbbi időben és nem csupán az átlagbér, hanem a minimálbér is nagyon megugrott. A havi bruttó minimálbér Törökországban másfél év alatt közel megduplázódott. Míg tavaly januárban a török minimálbér bruttó 2943 török líra volt egy hónapban, addig idén júliusra ez már bruttó 5008,5 lírára emelkedett (ami nagyságrendileg bruttó 108 ezer forintnak felel meg a 2022. augusztus 4-i líra-forint árfolyam alapján). Ez a béremelkedés nyilvánvalóan enyhíti a lakosság terheit, viszont maga a béremelkedés is hozzájárul az inflációhoz, hiszen magasan tartja, vagy legalábbis szinten tartja a fogyasztást. Életminőség javulást persze nem eredményezhet a béremelkedés, hiszen jelenleg elviszi az infláció. (Ráadásul Törökországban elég magas a munkanélküliség, 11-12 százalék, ami miatt elég nagy az áremelkedésekre nagyon érzékeny, sérülékeny háztartások száma.)
Török gazdasági ugrás
Fontos emellett megemlíteni, hogy a török gazdaság is óriásit nőtt tavaly. A török gazdaság az elmúlt 10 évben folyamatosan gyors növekedést mutatott. 2019-ben és 2020-ban ugyan visszaesett a növekedés, 2020-ban elsősorban a koronavírus járványnak köszönhetően, de zsugorodást még ezekben az években sem láthattunk. Tavaly, 2021-ben pedig gyorsan helyreállt a török gazdaság és egyetlen év alatt 11 százalékos GDP növekedést produkált, ami mindenképp figyelemre méltó teljesítmény. (A feltörekvő gazdaságokban a gazdasági növekedést rendre kissé megugró infláció követi, de a mostani török inflációs szint ezzel önmagában nyilvánvalóan nem magyarázható.)
A török gazdaságpolitika azonban részben épp erre a növekedésre és az export ráta emelkedésére alapozza a kilábalást a jelenlegi helyzetből. A török vezetés vélhetően arra számít, hogy a gyors gazdasági növekedéssel, amit fűtenek a (török szinten) alacsony kamatok és az ezzel járó béremelkedéssel túlnőnek a jelenlegi infláción, miközben a javuló külkereskedelmi mérleg és az állam növekvő bevételei stabilizálják a lírát. Emellett nyilvánvalóan a világszinten tapasztalható energia és alapanyag ár emelkedés mérséklődésére is számítanak.
Kihívás elé állítja a török politikát
Bárhogy is alakul azonban a mostani helyzet Törökországban komoly kihívás elé állíthatja a politikai vezetést a rendkívüli drágulás. Ha valóban sikerülhet lenyomni az inflációt és marad a béremelkedés üteme, akkor vélhetően nem kell politikai válságtól tartani Törökországban, de amennyiben nem javul a helyzet, az akár komolyabban is ronthatja a török politikai - társadalmi stabilitást.
