A 21. századot ez a négy megatrend biztosan átalakítja

Toby Ord, az Oxford’s Future of Humanity Institute munkatársa „The Precipice” (A szakadék) című, most megjelenő könyvében 1:6-hoz becsüli az esélyt arra, hogy az emberiséget az elkövetkező száz évben a létét veszélyeztető katasztrófa fogja sújtani a saját cselekedetei következményeként. Nem meglepő tehát, hogy a Pew Research tavalyi felmérése szerint az amerikaiak „általában pesszimisták” az ország 2050-es helyzetét illetően. Azonban Ord és mások is úgy vélik, ha megfelelően használjuk a technológiákat, és mint faj, megfontoltan cselekszünk, akkor nemcsak túlélhetjük a 21. századot, de még tovább is fejlődhetünk benne - olvasható a Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézet elemzésében.

1. Kialakulóban lévő technológiák 

A mesterséges intelligencia és a biotechnológia klasszikus „kettős felhasználású” technológiák, amelyek jó és rossz célokra is bevethetőek.

• Ugyanazok a gépi tanulási módszerek, amelyek lehetővé teszik új antibiotikumok felfedezését, egyben autonóm fegyverek fejlesztését is támogathatják.

• A CRISPR génszerkesztési technika forradalmasíthatja az orvostudományt, de egyben azzal is fenyeget, hogy sokkal könnyebbé teszi biológiai fegyverek előállítását.

A kialakulóban lévő technológiák kontrollja leginkább akkor megvalósítható, amikor a technológia még nem teljesen kifejlett, ehhez azonban meg kell előzni a fejlődés ütemét.

2. A munka új korszaka 

A technológia egyre nagyobb mértékben fogja befolyásolni és változtatni a munkavégzést, megkérdőjelezi az emberi identitást és átalakítja a gazdaságot.

• A fentebb említett Pew Surwey válaszadóinak 82%-a úgy vélte, 2050-re biztosan vagy nagy valószínűséggel robotok és számítógépek végzik majd a jelenleg emberek által végzett munkák nagy részét.
• Ezek a félelmek kissé túlzottak, de még a széles körű automatizáció hiányában is a technológia sok munkavállaló státuszát és jövedelmét csökkentheti.

A múltbeli technológiaváltások teljes foglalkozásokat szüntettek meg, azonban növelték az általános foglalkoztatást és gyorsították a gazdasági fejlődést. Hogy a mostani változás különböző lesz-e, az függ a politikai döntésektől és az innováció sebességétől is.

3. Újraírt (geo)politika

A háború utáni korszak lezárultával a kül- és belpolitikának is egy alapvetően különböző világgal kell megküzdenie.

• A legnagyobb tényező Kína további növekedése, amely autoritárius kapitalizmusát felhasználva új hatalmi struktúrákat épít a 21. században.

• A globális népességnövekedés lassabb, de egyenlőtlen lesz, az ENSZ előrejelzése szerint a 2050-ig várható népességnövekedés felét kilenc ország adja majd.

• Az USA-nak külföldön elkerülhetetlenül csökkenni fog a befolyása, míg az országhatárokon belül 2045-re „többségi kisebbség” lesz, olyan politikai rendszerrel, ahol a vidéki fehér népesség felülreprezentált.

4. Klímaváltozás hosszú távon

A jövőt illetően egy dologban lehetünk biztosak – ha az éghajlatról van szó, a holnap rosszabb lesz, mint a ma.

• Még ha ma meg is állítanánk valahogy az összes üvegházkibocsátást, a Föld hőmérséklete továbbra is több, mint 0,9 °C-kal növekedne egy 2017-es tanulmány szerint.

• A kibocsátást azonban nem lehet egy csapásra megállítani, ezért a tengerparti városok milliókat költenek arra, hogy felkészüljenek az emelkedő tengerszint és a klímaváltozás okozta egyéb hatások kivédésére.

Az üvegházgázok megfékezésében kifutunk az időből. Ha az éghajlat érzékenyebb lesz a szén-dioxid-kibocsátásra, a geomérnökség, bolygónk mesterséges alakításának drasztikusabb formáira lehet szükség, amelyeknek beláthatatlan következményei is lehetnek.