Elakadhat a gyors béremelkedés Magyarországon

Elemzések2020. júl 31.Harsányi Péter

Továbbra is Magyarország rendelkezik az egyik legalacsonyabb munkanélküliségi rátával az Európai Unióban, amely jó alapot nyújt a gazdaság újraindulásához. A versenyszférában jövőre és 2022-ben ismét 8-10 százalékos átlagos béremelkedés várható. A termelékenység jelentős növekedése nélkül azonban számottevően lelassulhat hosszabb távon a béremelkedés üteme. A vállalkozások egyre nehezebben tudják ugyanis kigazdálkodni a növekvő béreket. A hangsúly fokozatosan áttevődik a nagyságrendileg 2 millió embert foglalkoztató kkv szektor versenyképességére. Mutatjuk továbbá, hogy mekkora az átlagbér az Európai Unió országaiban.

Megérkeztek az uniós országok friss munkanélküliségi adatai. Magyarország továbbra is az egyik legalacsonyabb munkanélküliségi rátával rendelkező országok közé tartozik.

Forrás: Eurostat

A koronavírus erős, egészséges állapotban érte a hazai munkaerőpiacot. A járvány előtt nagyságrendileg 4,5 millió foglalkoztatott volt Magyarországon. A 15-64 éves korcsoport foglalkoztatottsági rátája 70 százalék felett alakult tavaly.

A GDP 18 - 20 százalékát elérő monetáris és fiskális gazdaságélénkítő csomag hatására elkerülhetővé váltak a tömeges elbocsátások és egyúttal egy súlyos vállalati csődhullám sem bontakozott ki. Ennek következtében a gazdaság újraindulása is sokkal dinamikusabb lehet.

Termelékenység és bérek

A koronavírus rövidtávon visszahúzza a bruttó keresetek emelkedésének sebességét, de jövőre és 2022-ben az ismételten jelentkező munkaerőhiány miatt újra 8-10 százalékos béremelkedés várható.

Az emelkedő bérekkel együtt ugyanakkor a bérhányad is egyre magasabb szintekre kerül, amely idővel komoly korlátja lehet a bérek további szárnyalásának. A bérhányad megmutatja, hogy egy vállalat által kifizetett bruttó bérek összege mekkora részét teszi ki a nettó árbevételének. Ennél a pontnál jön képbe a termelékenység fogalma.

Hazánkban a munkatermelékenység európai uniós szinten meglehetősen alacsony. Hosszabb távon a termelékenység javítása nélkül jelentősen lelassulhat a béremelkedés dinamikája.

A bérköltség és a ledolgozott órákra jutó hozzáadott érték között erős pozitív kapcsolat áll fenn.

Termelékenység és bérek az Európai Unióban 2018-ban

Forrás: MNB, Eurostat

Uniós bérek

Többek között az alacsony termelékenységre vezethető vissza, hogy az Európai Unió tagországai közül Magyarországon az egyik legalacsonyabb az euróban kifejezett havi bruttó átlagbér.

Havi bruttó átlagbér alakulása az Európai Unióban, euró

Forrás: MNB, Eurostat

A kkv-k nélkül nem megy

A termelékenység növelése nyújt fedezetet a további béremelkedéshez. A hazai kkv-k termelékenysége számottevően elmarad a nagyvállalatok termelékenységétől.

Ez azért is jelent nagyobb problémát, mert egy nagyságrendileg 2 millió munkavállalót foglalkoztató szegmensről beszélünk.

A kkv-körbe nem tartozó nagyvállalatok összehasonlításképpen 1 millió munkavállalót foglalkoztatnak.

Forrás: KSH

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján látható, hogy miközben a kis- és középvállalkozások a vállalkozási szférában foglalkoztatottak közel kétharmadának biztosítottak munkalehetőséget, a hozzáadott érték 44, a nettó árbevétel 42, a nemzetgazdasági beruházások 31 százalékával járultak csak hozzá a működő vállalkozások összteljesítményéhez.

Kedvező tendenciák

Az elmúlt években azonban kirajzolódóban van egy kedvező tendencia. A hazai kkv-k reál termelékenysége 2010 óta mintegy 30 százalékkal növekedett - derül ki az MNB versenyképességi jelentéséből.

Ezzel a dinamikával Magyarország meghaladja a visegrádi országok termelékenységének növekedését.

A kis-és középvállalatok munkatermelékenysége

A kedvező trend fenntartásához elengedhetetlen a humán tőkébe történő befektetés. Az oktatás minőségének javítása és az egészségben eltöltött évek számának növelése egyaránt nélkülözhetetlen a termelékenység fokozásához. Az informatikai képzések térnyerése és a digitalizációs törekvések hasonlóképpen szükségesek a hatékonyabb működéshez.

A mikro vállalkozások száma magas Magyarországon. Ennek fényében az esetleges fúziók és összeolvadások a mérethatékonyságon keresztül is javíthatnák a szegmens versenyképességét.

További teendők

A haladó technológiák használata a hazai kkv-k körében alacsony régiós és uniós szinten. Az MNB a versenyképességi jelentésében rávilágít, hogy jelentős az elmaradás az ipari robotok használata terén a szintén magasan iparosodott Csehországgal vagy Szlovákiával szemben.

Ennek egy magyarázata lehet, hogy ebben a két országban több kkv található a feldolgozóiparban, míg nálunk jellemzően a nagyobb vállalatok dominálnak az ágazatban. A Big Data, mint a jövő termelési tényezőjének kihasználtsága ugyancsak szórványos a magyar kkv-k körében.

Haladó technológiák használata a kkv-k körében (2018)

Forrás: MNB, Eurostat