A 400 leggazdagabb adózik a legkisebb adókulccsal

Elizabeth Warren demokrata elnökjelölt kétszázalékos adót vetne ki az 50 millió dollár feletti családi vagyonokra, és három százalékot egymilliárd dollár felett. Szakértők ugyanakkor arról beszélnek, hogy hiába növekszenek a vagyoni különbségek, a tömegeknek nincs hatásuk a politikacsinálókra, a szupergazdagoknak viszont igen, így csak álom a vagyonadó bevezetése.

Olyan milliárdosok, mint Warren Buffett, Eli Broad és Marc Benioff szintén szükségesnek tartják a szupergazdagok megadóztatását – olvasható a BBC cikkében. Még Donald Trump amerikai elnök is beszélt arról, hogy csökkenteni kell a gazdagok adókerülési lehetőségeit. Bár már évek óta komoly politikai vita folyik a kérdésről, a vagyonadó ellenzése a mai napig legalább olyan amerikai sajátosság, mint az almás pite.

A felső 1 százaléké a vagyon közel 40 százaléka

Hosszú ideje készülnek olyan közvéleménykutatások, amelyek szerint a gazdagoknak több adót kellene fizetniük. Az utóbbi időben ez a kérdés politikai viták középpontjába került. A kutatások ugyanis azt mutatták, szemmel láthatóvá váltak a jövedelmi egyenlőtlenségek, megállt a jövedelmek felzárkózása, illetve hogy

a 400 leggazdagabb amerikai alacsonyabb adókulccsal adózik, mint bármely más jövedelmi csoport.

Közgazdászok folyamatosan vitatkoznak arról, mekkora is valójában a gazdagok és szegények közötti egyenlőtlenség. Kevés azonban a kétség, hogy számos oknak köszönhetően az elmúlt négy évtizedben rekordszintűre nőtt a különbség a két jövedelmi csoport között. Szerepe volt ebben a vállalati részvények gyors növekedésének, illetve a viszonylag stagnáló minimálbérnek.

Az Egyesült Államok központi bankjának kimutatása szerint az amerikai háztartások felső egy százaléka birtokolja a nemzeti vagyon 39 százalékát, beleértve ebbe az ingatlanvagyont is.

A Kongresszus költségvetési hivatalának 2016-os jelentése pedig arról számolt be, hogy ugyanez a felső egy százalék mondhatja magáénak az adózás utáni összes jövedelem 13 százalékát. Ezek a számok azt mutatják, az amerikai felső tízezer kezében nagyobb vagyon összpontosul, mint a brit gazdagokéban. Nagy-Britanniában ugyanis a felső egy százalék csak az összes jövedelem nyolc százalékát rakhatja zsebre, a nemzeti vagyonnak pedig “csak” 24 százaléka összpontosul kezükben. 

A legnagyobb vagyoni egyenlőtlenség - a Credit Suisse felmérései szerint - Oroszországban, Indiában, Brazíliában és az USA-ban alakult ki az egy százalék jövedelmi helyzetét (összvagyonból részesedését) illetően.

Felháborodást váltott ki, amikor néhány szupergazdag teljesen elkerülte az adófizetést. Az is növelte az emberek haragját az ügyben, amikor hírességek köztisztviselőket vesztegettek meg azért, hogy gyermekeiket jó nevű egyetemekre juttathassák be.

A Pew Kutatási Központ felmérésében az amerikaiak kétharmada úgy nyilatkozott, nagyon zavarja őket, hogy egyes vállalatok és a gazdagok nem veszik ki részüket tisztességesen az adófizetésből. Még a hírhedten konzervatív Fox News televíziócsatorna felmérése is azt mutatta, hogy

az emberek 70 százaléka üdvözölné, ha a tízmillió dollár éves jövedelem fölött keresőket különadóval sújtanák. 

Az elégedetlenség különösen a demokraták körében volt nagy akkor, amikor a republikánusok a másfél ezer milliárd dolláros 2107-es adócsökkentési csomagban a szupergazdagok adóit is csökkentették. A demokrata szavazóknak mindössze 32 százaléka gondolja úgy, hogy méltányos a jelenlegi adórendszer, szemben a republikánusok 64 százalékával. 

– Valódi a felháborodás az országban, és a mostani politikai vita csak reflektál erre. És ennek éppen itt volt az ideje – értékelte a helyzetet Arloc Sherman, a washingtoni költségvetési és politikai hatóság vezető munkatársa. 

A Wall Street aggódik

Amint az elégedetlenség mind hangosabbá vált, az amerikai üzleti világ – amely hagyományosan nagy adóelkerülő – hangot váltott. Egy fontos üzleti csoport idén nyáron nagy csinnadrattával jelentette be, hogy nem kizárólag a részvényesi érdekek kiszolgálói, hanem szem előtt tartják a munkavállalók és a helyi hatóságok szempontjait is.

A Wall Street nagy titánjai is egyetértettek abban, hogy meg kell reformálni a kapitalizmust, hogy megelőzzék a még drákóibb változtatásokat.

Andrea Louise Campbell, az MIT politikatudományi doktora szerint – aki éppen az amerikaiak adózáshoz való viszonyáról ír könyvet – aggodalmuk nem feltétlenül azt jelzi, hogy hamarosan magasabb adók bevezetése várható. Az egyetemi tanár szerint bár az amerikaiak évek óta mondják, hogy szeretnének magasabb adókat a gazdagok számára, a szavazóurnák előtt mégis aszerint döntenek, hogy pontosan miféle adók bevezetéséről is van szó.

A szavazók általában támogatják az éves jövedelmet terhelő adók emelését, de visszahőkölnek, ha az örökség kerül célkeresztbe.

A Gallup felmérése pedig azt mutatja, az egyenlőtlenségek csökkentése igencsak hátul van a szavazók kívánságlistáján, kevesebb mint három százalékuk tartja fontos kérdésnek. 

Trump adócsökkentése a gazdagoknak kedvez

Jónéhány újságcikk és neve elhallgatását kérő híresség állítja, hogy a gazdagok adóellenesek, egyelőre még a gazdagoknak van nagyobb érdekérvényesítő képességük.

Annak ellenére, hogy Donald Trump elnök 2016-os kampánya idején erősen populista hangot ütött meg a kérdésben, hivatalba lépését követően a gazdagok számára kifejezetten kedvező adócsökkentési csomagot állított össze.

A 2017-es, összesen 1500 milliárd dolláros adókiengedés elsősorban a gazdag rétegeknek és a nagyvállalatoknak volt előnyös.

Még a demokraták között is nézeteltérések vannak a kérdésben, hiszen sokan nem támogatják a gazdagokat sújtó adók bevezetését, amelyek a jövedelmen kívül olyan vagyontárgyakra is vonatkoznak, mint az ingatlan, jachtok, művészeti gyűjtemények.

Álláspontjuk szerint az ilyesféle tervek nemcsak irreálisak, de egyben hibás politikai lépést jelentenének, hiszen nagyon nehéz lenne végrehajtani azokat.

– Még ha Warren javalata – amely két százalékos adót vetne ki az 50 millió dollár feletti, és három százalékot az egymilliárd dollár feletti vagyonra – népszerű is lenne a nép körében, valószínűtlen, hogy az túljutna a republikánusokon és a washingtoni lobbistákon – magyarázza Campbell. – A közvéleménynek igen kevés hatása van az adók bevezetésére. Még ha az átlag amerikai szeretné is magas adókkal sújtani a magas jövedelmeket, illetve a gazdag embereket, kétlem, hogy nagy befolyással lennének a politikacsinálókra.