Fektessen Vietnámba! - A kereskedelmi háború nagy nyertese

Elemzések2019. okt 25.Növekedés.hu

Vietnam szegény, de dinamikus ország, ahol a lakosság mostanában rendkívül elégedett. Nem is csoda, a 7 százalék felett növekvő gazdaság a mindennapokban is érezhető, a sok új kereskedelmi lehetőség miatt talán most az egész világon itt tapintható ki a legjobban az életszínvonal javulása. Természetesen a befektetők is megtalálták már maguknak ezt a közel százmilliós országot, de a nagy árrobbanás még előttünk van.

A „Made in China” helyett mintha utat törne magának a „Made in Vietnam”. Kezdjük a mindennapi tapasztalatainkkal! Három évtizede az volt az izgalmas gasztroforradalom Budapesten, hogy megjelentek az első kínai éttermek, ma már minden sarkon van olcsó kínai büfé, mostanában inkább arról beszélnek az ínyencek, hogy hol nyílt új vietnami pho-leveses. 

Az olcsó piacokon is voltak először a lengyel piacok, aztán ezek inkább kínai piacok lettek, bár talán még mindig nem neveztük át őket, de most már főleg vietnamiak árulnak a Józsefvárosban.

Globálisan is igaz

Ezeket a mindennapi tapasztalatokat némileg felnagyítva, Vietnam valóban elképesztő expanzióban van.

Az ország makrogazdasági mutatói álomszerűek, a legutóbbi GDP-növekedési adat 7,3 százalékos volt, az infláció csak 2 százalék, de a munkanélküliség még ennél is kisebb, az 1,9 százalékos adat azt jelenti, hogy aki csak akar, az kap munkát. 

Minden hasít, talán egyedül az 57,5 százalékos GDP-arányos adósság tekinthető magasnak. Természetesen a fejlett világban ez a mutató sem lenne kiemelkedő, arrafelé azért magasnak számít, de ha éppen gyorsan nő a GDP, akkor kinőhető.

A sztori is jó

A világon most mindenki a kereskedelmi háborúról és az exportcégek problémáiról beszél, Vietnam azon kevés helyek egyike, ahol ez a nagy veszekedés éppen egy hajtóerő.

Annak, ahogy az Egyesült Államok ráfeszült Kínára, az egyik következménye az lett, hogy egyes cégek vagy a munkafolyamataik végét, vagy akár a gyártás egészét áthelyezték Kínából, Vietnamba. 

A legismertebb történet az volt, amikor a dél-koreai Samsung költöztette át az okos telefon gyártását, de a világ egyik legnagyobb ruházati cége, a hongkongi Esquel Group is áttette 100 millió darabos pólógyártó kapacitást, ahogy a tajvani telefonalkatrész-gyártók is átköltöztek. 

Természetesen a nagy áttörésnek meglett a következménye, az idén eddig 86 százalékkal nőtt az FDI külföldi tőkebeáramlás az országba, és állítólag immár 10 millió vietnami dolgozik a feldolgozóiparban.

Transshipment

A mozgatórugó tehát vegyes. Az átrakodás (transshipment) fogalom inkább arra utal csak, amikor valaki kamuból mutatja magát vietnaminak, de csak átrakodja, átpakolja az árut, hogy ne tűnjön kínainak. 

De nem csak erről van szó, Vietnamból most valóban könnyebb exportálni, de a vietnami munkaerő olcsóbb is (az ország harmadolyan gazdag, mint Kína) és a munkaerő nagyon motivált, lelkes. 

Meglepő módon a vietnami tőzsdén (amely nem a fővárosban, Hanoiban, hanem az üzleti központban Ho Si Minh-városban található, ezért a neve HOSE) még nem nagyon emelkedett.

Talán ennek az a magyarázata, hogy bár már figyelik a guruk ezt a piacot, de a nagy emerging market alapok egyelőre a mintegy 400 papíros kínálatból kevésbé mazsoláznak, Vietnam súlya eltörpül a kínai, indiai, brazil, orosz és mexikói súlyok mellett.

Optizmus

Pedig Vietnammal kapcsolatban már lenne mire optimistának lenni. A befektetők mindig a potenciált nézik, és ebből a szempontból a big picture nagyon szép

  • a lassan 100 milliós vietnami népesség fiatal és növekszik, 
  • megkezdődött a vietnami középosztály lassú erősödése, 11 százalék a belső fogyasztás éves emelkedése,
  • elindult a technológia, a bankszektor, az államigazgatás fejlődése, vannak nagy projektek.

De persze van honnan fejlődni

Mindez szép és jó, de a vietnami dinamika esetében az is meghatározó, hogy bőven van még tér felfelé, ma még elmaradott az ország. Sajnos munkaerő-tartalék most éppen nem nagyon áll rendelkezésre, de a hatékonyság-növelésre van tér így az elemzések szerint fennmaradhat az elmúlt évek két számjegyű ipari termelésbővülése.

A nagyon, vagy csak félig-meddig kommunista országokban, Észak-Koreában, Kubában, Kínában, vagy éppen Vietnamban ritkán lehet azt mondani, hogy a különböző pénzügyi szervezetek, a tőzsde, a jegybank (már ahol van ilyen) függetlenül működnének, de Vietnamban mintha elég racionális lenne a kormányzás. 

Engedik a sikert

Az ország ugyanis mintha nem gátolná a sikert, az egyéni gazdagodást, most már nem Kínában, hanem itt gyarapodnak a leggyorsabban a magánvagyonok.

Már 6,6 milliárd dollárja van az első vietnami dollármilliárdosnak, akit Phạm Nhật Vượngnak hívnak, és a tőzsdén két cége is van, 50 százalék feletti tulajdonos a nagy ingatlanos, retail és egészségügyi csoportban, a VinGroup-ban, illetve a kifejezetten lakóparkokra összpontosító Vinhomes-ban.


Pham Nhat Voung

Úgy látszik Vietnamban mindenki fontosnak tartja az országa nevét is feltüntetni a cég elnevezésében, mert a tőzsde sztárpapírjai között van még a Vietcombank, amely részben állam (jegybanki), részben japán, részben kisbefektetői tulajdonosokkal bír.

Ezen kívül kiváló cég a leggazdagabb vietnami hölgy, Nguyen Thi Phuong Thao légitársasága, a szintén tőzsdei Viet Jet Airlines, amellyel a hölgy szintén egymaga ér egy Csányi Sándort és egy Mészáros Lőrincet, mert 2,3 milliárd dollárra tett szert a repülőcégéből.


Nguyen Thi Phuong Thao

Hogy fektessünk be?

Aki esetleg ennyi pozitív történet után kedvet kapott egy jó vietnami befektetéshez, annak nincs is olyan egyszerű dolga. A nemzetközi internetes brokering cégek ugyan elérik az egyedi vietnami részvényeket is, de a szakemberek azt tanácsolják, hogy mivel az egyedi társaságokat úgysem könnyű innen megítélni, érdemes a piac egészére tenni, és valamilyen portfólióba fektetni.

Igen ám, de a feltörekvő piaci alapokban annyi minden más van, ott nagyon eltűnik a vietnami sztori.

A megoldás az ETF (tőzsdén kereskedett alap) és a specializált feltörekvő piaci alap lehet. Ezek közül az egyik legjobb a VanEck Vectors Vietnam ETF (VNM), az Invesco Frontier Markets ETF (FRN) és a Columbia Beyond BRICs ETF (BBRC).

Az elsőt nem kell megmagyarázni, az kifejezetten Vietnamra szakosodott, míg a frontier kifejezés azokra a határpiacokra vonatkozik, amelyek most lépnek be a már „befektethető” kategóriába, végül a beyond BRIC szintén egy új szakkifejezés, olyan alapra utal, amely hisz a feltörekvő piacokban, de azokat a BRIC (Brazília, Oroszország, Kína és India) megközelítésnél színesebben képzeli lefedni.