A behívott orosz tartalékosok azonnal kaptak kétmillió forintos juttatást - De mit fognak csinálni?

„A pokolba Herszonnal. Nem fogok érte meghalni” – idézi a BBC az oroszországi háromszázezres tartalékos-behívás körüli néphangulatot, amelyet egy név nélkül nyilatkozó fogalmazott meg. Amelynek a szelleme a kiegészítő parancsnokságok felgyújtásában, a behívandók külföldre menekülésében is megtestesül. Csak Kazahsztánban a szeptember 21-i  bejelentés óta mintegy százezer, a behívástól rettegő fiatal oroszországi férfi menekült át. A Nyugat megosztott, Európa egy része, a lengyelek, csehek például nem engedik be a behívó elől menekülőket, komoly emberjogi vitát generálva.

Eto bardak voobscse… Ez bizony kupleráj – jellemzi az oroszországi közösségi oldalak kommentálói általános hangulatát egy ottani poszt.

Egyre világosabbá válik a brit hírszolgáltató szerint is, hogy az Oroszországi Föderáció (OF) vezetése valamit nagyon eltolt a tartalékos-behívási akció során. Már a rendszer hivatalos propagandistái is hibákról, problémákról beszélnek. Dmitríj Peszkov, az oroszországi elnök sajtószóvivője két nappal a tartalékosok mozgósítási parancsa kiadása után az első oroszországi reakciókat „hisztérikusaknak és rendkívül emocionálisaknak” nevezte. 

Az Oroszországi Föderáció (OF) körülbelül egymillió, aktív szolgálatot teljesítő hadserege mellett a hivatalos adatok szerint mintegy 25 millió főt számláló tartalékos állomány létezik.

Ez az adat erősen megkérdőjelezhető.

A mérvadó The Military Balance kétmilliós tartalékról tud, a globalfirepower.com népszerű szájt szerint Oroszország teljes tartalékos állománya nem éri el a 300 ezret...

Pedig ez idő és a kormány szerint 300 ezer oroszországi tartalékos kapta meg, vagy várja a behívóparancsot.

A Putyin-vezetés, mint annyi minden, az Ukrajna-háborúval kapcsolatos lépést, ezt is kapkodva tette meg. Emiatt az oroszországi elnök, a védelmi miniszter az eredeti parancs állandó korrigálására kényszerül. Szinte folyamatosan „édesítik” a keserű pirulát, amit a tartalékosok mozgósítása nyomtak le a lakosság torkán. 

Vigasz number one: Az államilag kontrollált oroszországi médiumok nagy terjedelemben, kiemelt helyen közölték egy tábornok nyilatkozatát, hogy az Ukrajnában bevetendő tartalékosok nem kerülnek az első vonalba. A hátországban, a mintegy 120 ezer négyzetkilométernyi megszállt ukrán területek ellenőrzésére fogják őket alkalmazni. 

Vigasz number two: a pénz.

Egyik legújabb édesítőszerként a moszkvai szövetségi parlamentben, a Goszdumában egy csoport képviselő indítványozta, hogy kezdeti gesztusként egyszeri 300 ezer rubeles (több mint kétmillió forintos) pénzügyi támogatásban részesítsék a behívottakat. Akiknél a kezdő havi minimális fizetés megegyezik a szerződésesekével. Ez 205 ezer rubel, mintegy 1.4 millió forint, amire még mindenféle pótlékokat ígérnek. Ez egészében véve oroszországi források szerint megfelel az első vonalban harcoló szerződéses állománynak nyújtott juttatásoknak. 

Vigasz number three: a hatóságok arra is hivatkoznak, hogy az OF tartalékosai jobb alapállásból indulnak, mint a velük szemben álló

ukránok, akiknél most már a teljes lakosság hadra fogható része, a 18-60 év közötti főleg férfiak, be vannak sorozva.

Ukrajnában az újonnan behívottak egy részét a frontvonal mögött 15-20 kilométerrel működő kiképzőtáborokban gyorstalpaló, 7-10 napos turnusokban tanítják meg a fegyverforgatás alapvető szabályaira.

Igaz, itt igen jól képzett nyugati tisztek, tiszthelyettesek is oktatják őket. És az ukránok esélyeit növeli, hogy tekintélyes részük motivált. Hazafias kötelességének tartja Ukrajna területe fegyveres védelmét, illetve az elhódított területek visszaszerzését. 

Ki vannak-e képezve a behívandók?

A moszkvai védelmi minisztérium szoros ellenőrzése alatt működő tvzvezda.ru portál szerint olyanokat, fiatalokat hívnak be, akik nemrég, két-három éve szereltek le, így a katonai ismereteik nem fakulhattak meg. A gyakorlat mást mutat. A helyi kiegészítő parancsnokságokon (vojenkomat) teljes a zűrzavar.

Nekem hiába mutogatják Vlagyimir Putyin rendeletét. Amíg nem kapok a feletteseimtől ezt megerősítő parancsot, nem tudom teljesíteni

hallani a vojenkomat tisztjeitől.

A BBC orosz nyelvű adásában beszámol egy behívott, ötven éves, krónikus betegségben (cukorbajban) szenvedő férfiról, aki soha életében nem volt katona, csak valamikor, fiatal korában elvégzett egy katonai tanfolyamot. 

Fel tudják-e szerelni az oroszországi tartalékosokat?

Elvben igen, hiszen temérdek lezsírozott fegyver lehet az OF katonai raktáraiban.

És ne feledjük, az oroszországi hadseregben az alapvető kézifegyver/szálfegyver több mint fél évszázada a Kalasnyikov (kalas), az AK-47-es gépkarabély, illetve annak továbbfejlesztett, de ugyanazon az alapelven, kezelési módokon működő változatai (derivatívái) vannak hadrendbe állítva. Legalább százféle, az egész világon elterjedt, gyártott kalas van forgalomban.

Nyugati elemzők az oroszországi tartalékosok egy része behívását visszavezetik az OF-erők Ukrajnában elszenvedett szeptemberi vereségeire.

Moszkvában ezt tagadják.

A hivatalos OF propaganda szerint a Nyugat szándéka megtörni az Oroszországi Föderáció gerincét, előmozdítani az OF széthullását. Gazdaságilag pedig el akarják lehetetleníteni az országot, elzárva Moszkvát a Nyugat által ellenőrzött meghatározó fontosságú világgazdasági tényezőktől, a nyugati pénz-, és hitelrendszerektől, technológia forrásoktól, például a csipgyártástól.

Elemzők egyetértenek abban, hogy a tartalékosok egy részének mozgósítása, továbbá a megszállt területeken az OF-hoz való tartozásról rendezett ötnapos „népszavazás” egyértelműen a háború eszkalálódását tükrözi.

Míg Ukrajna szinte az utolsó erőit, a 18-60-as korosztály hadra fogható férfiait behívta a hadseregbe, addig az OF – a Moszkvában még mindig hivatalosan „különleges katonai műveletnek, Szpecialnaja Vojennaja Operacija-nak (SzVO-nak) nevezett de facto háború keretében – érdemben nem változtatott a 137-180 ezer katonával február 24-én elindított támadásban részvevő erők létszámán. A déli, herszoni, zaporozsjei irányban indított katonai műveletek, plusz az északkeleten, a Donbaszban, Harkov környékén folyó harcok megnyújtották mintegy 1000 kilométerre a harcérintkezések vonalát, a frontot. Katonailag ez a hosszabb frontvonal is indokolhatta a tartalékosok behívását.

Nyugati elemzők feltételezése szerint a tartalékosok behívását, mint a szeptemberi OF-vereségre, területvesztésre adott választ – miként valamennyi fontos, az ukrajnai háborúra vonatkozó döntést – egyeztették Moszkva szövetségeseivel, mindenek előtt Kínával.

Peking roppant óvatos és mérsékletre intheti Moszkvát, hiszen nem érdeke, hogy a Tajvan körüli válság miatt amúgy is rendkívül feszült helyzetet még Ukrajna is rontsa.

Alapos okkal feltételezhető, hogy Vlagyimir Putyin főparancsnok nem engedélyezné a taktikai atomfegyverek bevetését a szeptemberi vereségek hatására. 

Az ellentmondásos tartalékos behívási akcióra ez is magyarázat lehet.

Oroszországban bevett gyakorlat, hogy az atomháború veszélyével riogatják a Nyugatot, de komolyan nem fontolgatják a „nukleáris opciót”. Tisztában vannak vele, nem létezik vegytiszta „korlátozott”, kisebb robbanóerejű taktikai atomfegyverek bevetésével megvívandó háború. Ha egyszer valamelyik oldal megnyomja a gombot, a másik fél – szintén atom-szuperhatalom - reakciója kiszámíthatatlan lesz. 

És a Nyugat, főképpen az Egyesült Államok, nem dől be az atomfegyverek esetleges alkalmazására célzó moszkvai nyilatkozatoknak. Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivője a minap határozottan

cáfolta, hogy nőtt volna az OF vezetők nyilatkozatai által generált atomfegyver-fenyegetettség a háború kezdete, február 24-e óta.

Pedig Moszkva megszállottan tartja magát a kiindulási helyzetben kialakított propaganda-alaphoz, hogy itt egy korlátozott, a hadsereg egészét nem érintő akcióról (SzVO) van szó – amelynek alap-feltételezései, például hogy néhány nap alatt összeomlik a kijevi vezetés és egy Moszkva-barát kormányt ültethetnek a helyére, már réges-régen megdőltek. 

Emellett Putyin nem fogja jóváhagyni az oroszországi haderő fő erőinek, fegyverrendszereinek a bevetését Ukrajnában.

Ez a tartalékosok mozgósításának talán legfontosabb komponense, politikai alapja. Hiszen az OF katonai doktrinája nyilvánvalóan azon alapul, hogy a szemben álló főerővel, adott esetben a NATO 2,5-3 milliós haderejével szemben bármikor fel tudjon sorakoztatni megfelelő ellenerőt, haditechnikát. Emiatt is beszélnek „különleges katonai műveletről” és nem Ukrajnával szembeni háborúról. 

Összehasonlításként: hogyan működik a világ legerősebbjének tartott amerikai hadseregben a tartalékos rendszer?

Az USA szárazföldi erői (U.S. Army) jelenleg több száz ezer tartalékost tartanak nyilván.

Ezek, mint a többi hadsereg tartalékosai, készenlétben állnak, időnként továbbképzésre, formában tartásra rövidebb időre felveszik a mundért. Ami a megélhetési, anyagi részt illeti, elsősorban a juttatások, illetve az állami alkalmazotti státusszal járó egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási előnyök vonzzák a jelentkezőket. 

A tartalékos állományban lévők folytathatják, építhetik polgári életpályájukat, tanulhatnak – de készen kell állniuk, ha Samu Bácsi (Uncle Sam – az amerikai hatalom, a kormány beceneve) szólítja őket. Akiknél jelentkezéskor feltétel a 17-34 éves korosztályba való tartozás, amerikai állampolgárság, vagy külföldiek esetén letelepedési engedély. Az aktív tartalékos szolgálatra 3-8 éves szerződés aláírásával lehet vállalkozni. Nem szükséges hozzá előzetes katonai tapasztalat, jelszó: „a hadsereg minden szükségesre megtanít”. A legjobban fizetett tartalékos pozíciók: századparancsnok (évi mintegy 117 ezer dollár), építőipari hadmérnök, 76 ezer dollár. Az amerikai hadseregben az átlagos tartalékos éves fizetés: 50.418 dollár. A kezdő tarifa évi 26 ezer dollárt tesz ki.

A tartalékosok az amerikai hadsereg részét képezik. Az USA szárazföldi haderő tartalékos szolgálatának parancsnoksága (USAR Command) a Rambo filmekből ismert Fort Braggben, a nagy amerikai támaszponton, Észak-Karolinában működik. Az USAR parancsnoka 2020 óta Jody J. Daniels vezérőrnagy, Irak-veterán, aki egyben az első nő, aki ezt a posztot betölti a seregben. 

Címlapfotó: Az észak-oszétiai Csmi településről távozó járművek sorakoznak a georgiai Verhnij Larsz határátkelő felé vezető úton 2022. szeptember 29-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai háború miatt szeptember 21-én Oroszországban részleges mozgósítást rendelamely a védelmi tárca szerint mintegy 300 ezer embert érint. Putyin továbbá aláírta az ország büntető törvénykönyvének módosítását, amely 10 év börtönbüntetést is kilátásba helyez azoknak a katonáknak, akik megadják magukat vagy megtagadják a szolgálatot, amelynek során a frontra vihetik őket. MTI/AP