Mire készül május 9-én Putyin: jöhet a totális háború, és a teljes mozgósítás? – térképen az orosz invázió

Mariupol megszállásának bejelentése nem hatna újdonságként

Mariupol megszállása és ezáltal az Azovi-tenger fölötti ellenőrzés megszerzése bizonyos értelemben lehetne május 9-én felmutatható eredmény, hiszen a stratégiai fontosságú ukrán kikötőváros orosz megszállása (és porig rombolása) mostanra nagyjából megtörtént. Azonban ez a bejelentés nem hatna az újdonság erejével, hiszen Oroszország jó ideje azt kommunikálja, hogy megszerezte a település felett az irányítást.

Ez egyébként összességében igaz, hiszen ukrán erők már csak a hírhedt Azovstal vasmű pincéiben tartják magukat. Az ő sorsukról folyamatosan érkeznek különböző egymásnak gyakran ellentmondó hírek. Naponta változik, hogy éppen miről számol be az egyik vagy a másik fél. Hol arról lehet hallani, hogy lebombázzák, vagy éppen a pincékben folyosóról folyosóra levadásszák őket, hol pedig arról érkeznek hírek, hogy elengedik a civileket. Annyi bizonyos hogy maroknyian továbbra is kitartanak. Azt, hogy milyen lehet az élet az egykori vasmű föld alatti járataiban elképzelni is szörnyű. Valószínűleg a II. világháborús város ostromok legsötétebb óráit idézi odalent a helyzet. A civileket mára úgy tűnik kimenekítették az Azovstalból.

Az Azovstal vasmű Mariupol tengerparti részén fekszik, itt még tartják magukat az ukrán erők; Térkép forrása: Google Maps

Nem valószínű tehát, hogy Mariupol megszállása lenne a május 9-i ünnepségen a trófea.

Donbassz megszállása még nem történt meg

Épp így a Donbassz teljes megszállása sem feltétlen kerülhet szóba. Egyszerűen azért, mert nem történt meg. A Donbasszt alkotó két megye közül Luhanszk elfoglalása körülbelül 80-90 százalékban ugyan sikerült az oroszoknak, de Donyeck oblaszty jelentős része továbbra is ukrán ellenőrzés alatt áll.

A Donyeck-medencében egyébként már jóval szervezettebb az orosz haderő, mint Kijev térségében, vagy épp Szuminál volt. Habár lassan, naponta mindössze néhány kilométeres sebességgel, de folyamatosan haladnak előre. Ezúttal nem hallani út szélén hagyott orosz járművekről és az utánpótlási vonalak szervezése is jóval gördülékenyebb. Az ukrán erőknek ezen a fronton nehezebb dolga lesz, ha meg akarják állítani az orosz előrenyomulást.

Ettől függetlenül valószínűtlen, hogy akár csak Luhanszk oblaszty teljes megszállása bekövetkezne május 9-ig, már csak azért sem, mert ahhoz el kellene foglalni Szeverodonyecket, és mint eddig látható volt, egy-egy nagyváros megszállása nem szokott sikerülni 1-2 nap alatt.

A Donbassz régióban tovább nehezíti az oroszok számára a helyzetet, hogy a Luhanszk megyével szomszédos Harkov oblaszty székhelye, Harkov város térségében ellentámadást indítottak az ukrán erők. Az ukrán hadsereg célja, hogy olyan messzire tolják az orosz állásokat a várostól, ahonnan már nem tudják tüzérségi tűz alatt tartani Harkovot.

Az oroszok egyébként Donbasszal láthatóan hosszú távon terveznek. Ezt jól példázza, hogy a megszállt területeken elkezdték bevezetni a rubelt, bár eddig inkább kevesebb, mint több sikerrel.

Térkép az Ukrajnában zajló háborúról és a hozzá tartozó jelmagyarázat

Transznisztriától még mindig messze vannak az orosz erők

Teljes Dél-Ukrajna megszállásának a bejelentése is nyilvánvalóan kizárható. Ettől egyértelműen nagyon messze van Oroszország.

Szóba jöhetne az ukrán kikötők teljes blokádja is mint ünnepelni való hadi siker, ez azonban egyrészt még csak részben történt meg, másrészt pedig nem akkora volumenű eredmény, ami igazán illik május 9. szellemiségéhez.

Nem történt meg a szakadár népköztársaságok és a Krím összekötése Transznisztriával sem, így ez sem állhat a bejelentés mögött.

Új népköztársaság?

Szóba kerülhet esetleg egy új népköztársaság, azaz a Herszoni Népköztársaság kikiáltása is. Ezzel viszont az a probléma, hogy bár Herszon közelében sikerült megállítani az ukrán ellentámadást, de Herszon megye totális megszállása továbbra sem történt meg. Ettől függetlenül nem zárható ki a Herszoni Népköztársaság létrehozásáról szóló ’’népszavazás’’ bejelentése.

Hadüzenet és teljes mozgósítás

Az egyik legreálisabb opció valószínűleg az, hogy Vlagyimir Putyin hivatalosan is hadat üzen május 9-én Ukrajnának. Erre elég nagy esély van. Ennek a bejelentésnek egyébként nem csak szimbolikus jelentősége lenne, hiszen így akár teljes mozgósítást is elrendelhetnek Oroszországban. Ezáltal kétségtelenül nagyobb erőt tudna felsorakoztatni Ukrajna ellen és akár gyorsabban el is érhetné a céljait, de persze joggal felmerülhet a kérdés, hogy a kiképzést évtizedekkel ezelőtt kapott felnőtt orosz hadköteles lakosság bevonása a háborúba mire lenne elég.

Készen áll az orosz közvélemény?

Ezzel a lehetőséggel kapcsolatban ki kell emelni, hogy az orosz lakosság hozzáállása a háborúhoz mostanra gyökeresen megváltozott a konfliktus kezdeti szakaszához képest. Jóval széleskörűbb lett a háború támogatottsága és egyre motiváltabb az orosz lakosság. A Kreml retorikája, ami szerint Oroszország létét fenyegette a NATO és ezért kellett megtámadni Ukrajnát egyre szélesebb körben elfogadott Oroszországban. Az orosz lakosság látva az Ukrajnába érkező rengeteg nyugati fegyvert és megtapasztalva a nyugati szankciókat egyre inkább elhiszi, hogy szükség volt a háborúra. Mindent összevetve tehát van rá esély, hogy nagyobb mennyiségű, a háború mellett elkötelezett embert tud Moszkva bevonni a háborújába. Habár nyilván az a fajta motiváció nincs meg, mint a hazájukat védő ukránok esetében, de kétségtelenül számíthat, ha Oroszország nagyobb embertömegeket mozgat meg Ukrajna ellen.

Ezt egyébként elkeseredett lépésként is lehet értelmezni, de úgy is felfogható, hogy Oroszország most meg akarja mutatni a valódi erejét.

Az is elképzelhető hogy az orosz elnök kombinálja az eddigi sikereik bejelentését a hadüzenettel. Ez utóbbi mindenképp egy reális opció.

Szóba fognak kerülni az ukrán veszteségek

Afelől emellett senkinek sem lehet kétsége, hogy mindenképp ki fogja hangsúlyozni az orosz vezetés, hogy mennyi ukrán fegyvert semmisített meg és hány ukrán katonát likvidált eddig. Emellett az is biztos hogy a nyugati fegyverszállítmányok, illetve egyes nyugati fegyverekkel teli fegyverraktárak elpusztítását sem felejtik el megemlíteni.

Meg lehet állítani Oroszországot?

A háború egyik legfontosabb kérdése egyébként jelenleg talán épp az, hogy tud-e annyi fegyvert szállítani a nyugat Ukrajnának amennyi az oroszok megállításához elegendő. Erről megoszlanak a vélemények, de annyi bizonyos, hogy mérhetetlenül megnehezítik az orosz hadsereg dolgát az amerikai és európai fegyver transzferek.

Nem véletlen, hogy az orosz rakétatámadások elsődleges célpontjai a logisztikai – vasúti csomópontok és a fegyverraktárak, hogy ezáltal csökkentsék azoknak a fegyvereknek a mennyiségét, ami eljut a frontvonalra.

Már Kárpátalja is érintett

A napokban épp az ilyen rakétatámadások egyikének esett áldozatul a kárpátaljai Volóc járásban egy vasúti csomópont. Kárpátalján a háború kitörése óta ez volt az első ilyen incidens és egyben eddig ez volt a magyar határhoz eddig legközelebb eső rakétatámadás, mivel Volóc járás, habár Kárpátalja keleti szélére esik, megközelítőleg csupán 100 kilométerre van Magyarországtól.

Csak Putyin tudja mire számíthatunk

Mindent összevetve tehát továbbra is nyitott kérdés, mire számíthat a világ és Ukrajna május 9-én. Még ha van is esély rá, hogy győzelmet hirdet Putyin, attól még a háborút valószínűleg folytatni fogja. Sajnos arra, hogy a háború végét bejelentik szinte semmi esély nincs (pedig nagyon jó volna ha így lenne). A legvalószínűbb, hogy a háború további elmélyítését és a totális háború megindítását jelentik be Moszkvában, az eddigi részsikerek ismertetése mellett.